Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-26 / 48. szám
S. © Mal Szovjet kormánynyilatkozat MOSZKVA A szovjet kormány az Egyesült Államok laoszi intervenciójával kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot adta ki: A Laosz elleni invázióval az Egyesült Államok tovább bővíti agresszív cselekményeit e szuverén állam ellen. A szovjet kormány határozottan elítéli a Laosz elleni fegyveres intervenciót, mint az Egyesült Államok újabb bűnös cselekményét, amely durván megsérti az általánosan elfogadott nemzetközi jogszabályokat és jogelveket, ellenkezik azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az Egyesült Államok az ENSZ alapokmánya révén vállalt. Az Egyesült Államok lábbal tiporja az indokínai rendezésre vonatkozó 1954-es genfi megállapodásokat és az 1962-ben Laoszra vonatkozólag elfogadott genfi egyezményeket, amelyek jó alapot teremtettek az ország helyzetének békés rendezésére. A hosszú évek óta húzódó vietnami háború, a hadműveletek kiterjesztése Kambodzsára és a saigoni amerikai fegyveres erők betörése Laoszba, az agresszió fokozása és a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni újabb provokációkkal való fenyegetőzés, mind az amerikai imperializmus részéről Indokína népei ellen elkövetett és világszerte felháborodást keltő agresszió egy-egy láncszeme. Az Egyesült Államok a cinikus vietnamizálási politikát követve, laoszi terveinek közvetlen végrehajtására a dróton rángatott saigoni bábrendszer csapatait állította be annak a számításnak alapján, hogy „ázsiaiak kezével harcol az ázsiaiak ellen”. Washingtonban azt állítják, hogy az amerikai fegyveres erők „,korlátozottan vesznek részt a behatolásban”, csupán a dél-vietnami csapatok tüzérségi támogatását és utánpótlását biztosítják. Az efféle állítások arra valók, hogy megtévesszék a világközvéleményt, ámde senkit sem vezetnek félre. Az amerikai légihaderő és tüzérség napról napra és óráról órára tömeges támadásokat hajt végre Laosz területe ellen, bombák és lövedékek ezreit zúdítja az ország békés lakosaira, halált és pusztulást okozva. Mint Washingtonban hivatalosan kijelentették, az amerikai légihaderő laoszi felhasználására vonatkozólag nem szabnak semmiféle korlátozást. A légihaderő és tüzérség felhasználásával történő támadás ugyanolyan bűntett, mint a szárazföldi csapatok támadása. A halálba küldött laosziak számára nem lényeges különbség, mitől halnak meg, puskagolyótól e vagy repülőgépről leszórt bombáktól. Ebben a vonatkozásban az Egyesült Államok nem számíthat semmiféle enyhébb elbírálásra. Hasonlóképpen tarthatatlan és kihívó az a tény, ahogy az Egyesült Államok korábban egy másik, Laosszal szomszédos országba betört amerikai csapatok „önvédelmére” és „biztonságának megteremtésére” való hivatkozással próbálja igazolni a Laosz területére történt behatolást. Ilyesmit a múltban is lehetett hallani a gyarmatosítóktól, amikor kiszemelték útonálló támadásuk soron következő áldozatát. Február 17-i sajtóértekezletén Nixon amerikai elnök egyértelműen kijelentette, hogy nincs kizárva az amerikai légihaderő újabb bevetése a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Az Egyesült Államok vezetői úgy látszik, hozzá akarják szoktatni a közvéleményt ahhoz, hogy az Egyesült Államok Indokínában büntetlenül járhat el, s hogy az amerikai agresszorok mindent megúsznak szárazon. Veszedelmes tévedés ez, amely a legkomolyabb következményeket vonhatja maga után, mindenekelőtt magára az Egyesült Államokra nézve. Az Egyesült Államok már viselt széles körű légiháborút a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Jól ismeretes, mivel végződött ez a meggondolatlan kaland: teljes kudarcot vallott az a számítás, hogy így megtörhetik a VDK népét. Most is kudarc vár az Egyesült Államoknak arra a tervére, hogy az Észak- Vietnam ellen irányuló katonai provokációk útján éri el célját. A Vietnami Demokratikus Köztársaság a szocialista család tagja. A Szovjetunió és a többi szocialista állam segítséget nyújt ezután is a testvéri vietnami népnek az Egyesült Államok agressziójának visszaverésében. Az Egyesült Államok laoszi betörése, a VDK elleni provokációk fokozásával való fenyegetőzés csak arra alkalmas, hogy további bonyodalmakat idézzen elő az indokínai helyzetben, megnehezítse a vietnami békés rendezés módozatainak felkutatását, valamint Laosz és Kambodzsa biztosítását. semlegességének Az amerikai vezetők legutóbbi kijelentéseiből ítélve, az Egyesült Államok nem mutat készséget a komoly és konstruktív tárgyalásra a vietnami ügyben jelenleg Párizsban folyó megbeszéléseken. Mindez megcáfolja a hivatalos amerikai személyiségek több ízben hangoztatott kijelentését, hogy békés rendezésre törekednek Indokínában. Az Egyesült Államok, amikor olyan könnyen sutba dobja a magára vállalt nemzetközi kötelezettségeket, e cselekményeivel aláássa azokat az alapokat, amelyekre az államközi kapcsolatok épülnek. Az Egyesült Államok súlyos felelősséget vállal a nemzetközi helyzetben mutatkozó újabb bonyodalmakért. Említett cselekményei nem nyomtalanul múlhatnak el a szovjet— amerikai kapcsolatokat illetően sem. A szovjet kormány újból leszögezi, hogy az indokínai probléma megoldásához mindenekelőtt az amerikai agresszió beszüntetése, valamint e térség népei azon elidegeníthetetlen nemzeti jogainak tényleges elismerése szükséges, hogy külső beavatkozás alakíthassák sorsukat.nélkül Az indokínai béke helyreállításának reális, konstruktív programját alkotják a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány 1970. szeptember 17-i ismert javaslatai, amelyeket a VDK kormánya is támogat, valamint a Kambodzsai Nemzeti Egységfront és a Laoszi Hazafias Front javaslatai. Az indokínai népek igazságos harca a szabadságért és a függetlenségért változatlanul támogatásra lel a Szovjetunió és a többi szocialista ország, a Föld összes békeszerető erői részéről. A Szovjetunió nem hagyhatja figyelmen kívül az amerikai agresszió újabb eszkalációját. A szovjet nép kész továbbra is megadni minden szükséges segítséget a testvéri Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, az indokínai hazafiaknak, akik törvényes jogaikat védelmezik, létfontosságú érdekeik és vágyaik harcolnak. Nem kétséges, hogy Vietnam, Kambodzsa és Laosz népeinek igazságos ügye diadalmaskodni fog. (MTI) Kekkonen hazautazott MOSZKVA Urho Kekkonen, finn köztársasági elnök csütörtökön Moszkvában villásreggelit adott a szovjet vezetők tiszteletére. Megjelent Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, Andrej Gromiko külügyminiszter, Andrej marsall, honvédelmi Grecsko miniszter, és több más hivatalos személyiség. A villás reggeli meleg, baráti légkörben folyt le. Urho Kekkonen még csütörtökön hazautazott Helsinkibe Kekkonen nemhivatalos látogatáson tartózkodott Moszkvában. Péter János látogatása két üzemben Csütörtökön a dániai hivatalos látogatáson tartózkodó Péter János külügyminiszter folytatta hivatalos tárgyalásait, majd megismerkedett két nemzetközi hírű dán iparvállalattal. K. Kelveg Petersen, kulturális és leszerelésügyi miniszter ezúttal utóbbi minőségében vett részt magyar külügyminiszterrel a folytatott, csaknem egyórás megbeszélésen. A beszélgetés során szóba került, hogy mindkét fél örömmel fogadta a tömegpusztító fegyvereket a tengerfenékről kitiltó szerződés aláírását és kifejezte érdekeltségét a bizalom légkörének megteremtésében, amely lehetővé teszi a további lépéseket az enyhülés felé vezető úton. A délelőtti hivatalos megbeszélést követően a külügyminiszter megtekintett egy új város környéki bevásárlóközpontot, amely Észak-Európa legnagyobb dán vállalat központi gyártelepére látogatott el, ahol megtekintette a cég által gyártott ultramodern fénymásoló-, sokszorosító- és stencilezőgépeket. Az Anhydro A/S nevű dán vállalatnál tett látogatásnak az adott különös hangsúlyt, hogy ez a cég máris szerződést kötött hazai vállalatainkkal egy teljes tej porító gépsor leszállítására, s igen érdekelt ilyen jellegű létesítménye, a most folyó újabb tárgya Ezután a világpiacon jrások kimenetelében, mivel Rex-Rotary néven szereplő azok sikere esetén két zöldtakarmányporító üzem leszállítására is megrendelést kaphat Magyarországról. A csütörtöki dán lapok, köztük a legnagyobb koppenhágai napilap, a Berlingske Tidende ismertetik Péter János hivatalos látogatásának szerdai eseményeit. (MTI) Stepli javaslata fordulatos Mi NYUGAT-BERLIN Klaus Schütz nyugatberlini kormányzó polgármester csütörtökön délelőtt a tájékoztatta a szenátust és képviselőházi pártfrakciókat arról a levélről, amelyet Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke szerdán juttatott el hozzá. A szenátus ülése után a szenátus szóvivője a levél tartalmának ismertetése nélkül kijelentette, hogy Willi Stoph levele, formájában és tartalmában az Klaus Schütz kormányzó polgármester ma, pénteken Bonnban Brandt kancellárral tárgyal az NDK javaslatáról. (MTI) Hazatérhetnek a ciprusi törökök SZÓFIA A ciprusi kormány felajánlotta a visszatérést eddigi legjelentősebb NDK- falvaikba azoknak a cipjavaslat. A szóvivő a levél nyilvánosságra hozásának időpontját nem tudta megjelölni. rusi törököknek, akik 1934 után hagyták el lakhelyüket — jelentik Nicosiából. Hivatalos adatok szerint a két közösség háborúskodásának következményeként a szigetköztársaságban élő 69 274 török lakos közül összesen több mint 15 ezren hagyták el a 232 vegyes, illetve tisztán török lakta falut A visszatérés feltétele egyébként az, hogy az érintettek engedelmeskedjenek a köztársaság hatóságainak, amelyek cserében gondoskodni fognak védelmükről és biztonságukról. A balodali AKEL-párt főtitkára, Papaioannu, a Haravghi című lapban nagylelkűnek és igen jelentősnek nevezte a kormány kezdeményezését A török vezetőség hivatalosan még nem válaszolt a javaslatra, de egyik képjen tette: a kezdeményezés elfogadása a görög szervek, közöttük a rendőrség fennhatóságának elismerését jelentené, ezért nem valószínű, hogy a javaslatot elfogadják. (MTI) Nixon kiiípoHü&a Szenese WASHINGTON Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Nixon elnök washingtoni idő szerint csütörtökön délben az amerikai kongresszus elé terjesztette kötetnyi terjedelmű külpolitikai üzenetét „Az Egyesült Államok külpolitikája az 1970-as években — a béke építése” címmel. A 180 sűrűn gépelt oldalon mintegy 65 000 szót tartalmazó tanulmány felolvasása legalább 10 órát venne igénybe, ezért a törvényhozás tagjai írásban megvalósításáért ismerkednek meg az elnök megvalósításáért üzenetével, amelyhez Nixon rövid szóbeli bevezetőt mondott. A szokatlanul nagy terjedelem ellenére az elnöki üzenet legmeglepőbb vonása az, ami hiányzik belőle: a folyamatban levő laoszi invázióra csupán a „vietnamizálási” program keretében utal. Az üzenet 6 fő részben és 14 fejezetben tárgyalja az USA külpolitikáját. Külön viselője nyilvánosan kiserő részt szentel a szovjet— amerikai viszony taglalásának, ami — a „hatalmi egyensúlypolitika” nézőpontjából vizsgálva — vezérfonalként vonul végig az egész tanulmányon. Felhördült a jobboldal Párizsban vegyes visszhangot keltett az algériai kormánynak az az elhatározása, hogy átveszi — megfelelő kártalanítás ellenében — az Algériában működő francia olajtársaságok részvénytöbbségét (a részvények 51 százalékát), államosítja a kőolajvezeték-hálózatot és a szaharai földgázlelőhelyeket. A polgári sajtó egy része — elsősorban a szélsőjobboldali Aurore — heves támadásokat ugyan Algéria ellen, intéz és megtorló rendszabályokat sürget, a kommentátorok túlnyomó része azonban egyelőre várakozó, és azt hangoztatja: a két ország viszonyának további alakulása attól függ, milyen kártalanítást ajánl majd fel Algéria a francia olajtársaságoknak. A gaulleista Nation ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy „Franciaország nem elégedhet meg csak szép szavakkal”. A Les Echos hangsúlyozza, hogy Bumedien nem zárta be az ajtót a kétoldalú tárgyalások további folytatása előtt. Az Humanité vezércikkében Yves Moreau hangsúlyozza, nem Algérián múlott, hogy egyoldalú lépésre kellett elszánnia magát. Az olajkérdőről ugyanis immár hosszú hónapok óta folynak a tárgyalások, s azokat a francia kormány — három héttel ezelőtt — egyoldalúan elnapolta. Algéria hiába sürgette a tárgyalások újrafelvételét, ez a sürgetése Párizsban süket fülekre talált. Az Humanité kiemeli továbbá, hogy a két ország közötti kapcsolatok terén nincsen szó szakításról, s Eumedien elnök késznek nyilatkozott a tott tárgyalások félbeszaktazonnali folytatására, és ajánlatait el kellene fogadni. Semmi seme ártana jobban Franciaország igazi érdekeinek, mintha indokolatlan megtorló intézkedéseket terveznének. (MTI) 1971. február 28. péntek Az idő: pénz AZ IDŐ: PÉNZ. Régentünk egyik vezérmotívuma, ismert igazság ez. Hallót- hogy óriási fontosságú sze, tűk hajtogatni öregeinktől kepe van az időtényezőnek, még a tőkés világban. A Az idő — nekünk, szociális ember szájából úgy lista embereknek is pénz, hangzott ez, hogy szórón- Csak — és ez a „csak” gás, valami önhajszolásféle döntő jelentőségű — nem adott neki nyomatékot. A ellenünk, dolgozó emberek jómódú olyan fölénnyel ellen, hanem javunkra hat mondogatta, amelyben szin- az idő okos kihasználása, tén sürgetés volt, egyben kíméletlenség. A kisember, hogy az időtényező hasznosítása mind népgazben a félelem működött: dasági, mind egyéni érdekha nem végez idejében, ha bőr elengedhetetlen kövecsalódik a megrendelő, nem telmény, hogy gyorsabb lesz pénz; s akkor mit előrehaladásunk záloga ez eszik holnap? a szocializmus útján, igen Volt idő a felszabadulás rusztikusán szólt erről után, amikor „illetlen” lett í^ers Rezső elvtárs a part volna magunk igazságaként X’ kongresszusán. Felhívta említeni: az idő - pénz. f. hogy az idő-Túlságosan az az értelme- tényezőnek „nálunk viszont rése ragadt meg a fejek £ és kisebb a ranya a kel*ben, ami a kizsákmányolt eTenel • dolgozót a bőrét nyúzó hajcsárra emlékeztette. A tő-MA IS izgalmasak az időtényező gondolatkörével kés profitjának biztosítása- kapcsolatos felszólalásokban akkor is. ma is vezér- amelyek a megyei pártérteszerepe volt és van az idő- kezleten hangzottak el. nek ... És a szocializmust Dr. Mészöly Gyula Kosépítő nén bodogulásában? suth-díjas kutató a Duna— Ma már gazdasági éle- Tisza közi Mezőgazdasági