Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-01 / 283. szám
lOTS. december 1. péntek a szovjet küldöttség tiszteletére Erről az évfordulóról az országok, a népek egész sora, a világ minden haladó embere, a magyar nép is méltóan meg fog emlékezni. Sok sikert, minden jót kívánunk a dicső szovjet népnek, a Szovjetunió minden népének, nemzetiségének, államuk fennállásának 50. évfordulójára. Biztosíthatjuk barátainkat: a Magyar Népköztársaság a nemzetközi küzdőtéren a jövőben is teljes Kedves elvtársak! Barátaim! két Mélyen meghat bennünk lelkes fogadtatás, amelyben itt, az önök üzemében részesítenek bennünket, és a szívélyes vendégszeretet, amely a szovjet párt- és kormányküldöttséget itt-tartózkodásának első perceitől körülveszi magyar földön. Különösen örülünk a lehetőségnek, hogy éppen itt, az önök üzemében, a magyar munkásosztály fellegvárában fordulhatunk a barátság szavaival a magyar néphez. A szovjet embereknek nem kell magyarázni, mit jelent Csepel. Iskolás koruk óta tudják, hogy itt, a Vörös Csepelen munkások tüntettek az 1905-ös oroszországi forradalom támogatására. Jól emlékeznek rá országunkban, hogy 1919 márciusában a csepeli rádióállomás vette Vlagyimir Iljics Leninnek a hős Magyar Tanácsköztársasághoz intézett üzenetét. A Szovjetunió népei nem felejtették el, hogy nem sokkal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, amikor proletariátusunk sok ország imperialistái ellen harcolt, a magyar munkásosztály itt, a Duna partjain megteremtette a tanácshatalmat Ez újabb áttörés volt a kapitalista rendszeren, áttörés Európa közepén. S noha a helyi burzsoáziának és a külföldi intervenciósoknak sikerült akkor megfojtani a munkáshatalmat, az 1919-es magyarországi forradalom nagy iskolája lett országuk minden forradalmár nemzedékének. Immár csaknem három évtizede a munkásosztályé és pártjáé a döntő szó a magyar politikában, a gazdaságban, az élet minden területén. A munkásosztály áldozatos munkájával, öntudatával, fegyelmével, a szocializmus magasztos eszményei iránti hűségével erősíti szövetségét a dolgozó parasztsággal és a népi értelmiséggel, befolyást gyakorol az egész társadalomra és vezeti azt. Nem először járok Magyarországon. Emlékszem rá, milyen volt országuk a fasiszta iga alóli felszabadulásért folyó harcok napjaiban; emlékszem, hogyan indult meg magyar földön a szocializmus építése; emlékszem az ellenforradalom ellen, a szocialista rend megszilárdításáért vívott harc bonyolult időszakára. Az utóbbi években különösen gyakran volt alkalmam Magyarországra látogatni, összehasonlítva a tegnapot a mával, az ember jobban felmérheti, milyen nagy, történelmi utat tett meg az önök országa, mennyire elegységben, vállvetve, együtt halad nagy barátunkkal és szövetségesünkkel a Szovjetunióval. Együtt haladunk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörült szocialista országokkal, a haladás minden erejével, a szocializmusért, a békéért, egy új jobb világ megteremtéséért. Éljen nagy barátunk és szövetségesünk a Szovjetunió és vezetője, a mélyült a szovjet—magyar barátság. Mi, szovjet emberek, szovjet kommunisták, nagyra becsüljük ezt a barátságot, amely kiállt minden megpróbáltatást, s a szocializmus és a kommunizmus diadaláért vívott közös harcunkban edződött. Ez a barátság áthatja országaink egész életét E barátság a legmagasabb fokon pártjaink együttműködésében, testvéri pártszervezeteink széles körű érintkezéseiben, az MSZMP és az SZKP Központi Bizottságának állandó kapcsolataiban fejeződik ki. A legjobb, a legbarátibb viszonyunk alakult ki Kádár elvtárssal és a többi magyar vezetővel S különösen nagyszerű, hogy mindennapi gyakorlattá lett a szovjet és a magyar dolgozók — munkások, parasztok, a tudomány és a kultúra művelői — tízezreinek, százezreinek rendszeres, szoros, elvtársi érintkezése. Vagyis barátságunk valóban az egész népet átfogja. Ez a barátság nemcsak a mának, nemcsak a holnapnak szól, hanem örök időkre érvényes! Még három évtized sem telt el a szocializmus világrendszerének létrejötte óta. Aránylag rövid idő ez, de mekkora és sok tekintetben meghatározó szerepet tölt be a világon a népeknek ez az új közössége. Felsorolni is nehéz lenne mindazt, amit a szocialista országok a béke és a haladás érdekében tettek. Elég, ha megemlítjük nemzetközi politikánk egyes alapvető célkitűzéseit legutóbbi években. Ezek a a következők: — a béke érezhető, érzékelhető Európában;megszilárdulása — a hős vietnami népnek nyújtott nagy és sokoldalú segítség az imperialista agresszió elleni sikeres harcához• Szovjetunió Kommunista Pártja, annak Központi Bizottsága, élén Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárssal! Éljen a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! Éljen a szocializmus és a béke! Lelkes, nagy taps köszöntötte a nagygyűlés következő szónokát, Leonyid Brezsnyevet, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát. — a haladó rendszerű arab országok, azok igaz ügyének támogatása; — hatékony szolidaritás Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népeivel abban a jogos törekvésükben, hogy gazdái legyenek otthonuknak; — az India és Pakisztán közötti jószomszédi viszony kialakításának és e körzet békéje helyreállításának tevékeny segítése; — s végül: eredményes harc a békés egymás mellett élés elveinek meghonosodásáért a nemzetközi viszonyok egészében; harc a tartós békéért, a fordulatért a feszültségtől az enyhülés felé, a bizalmatlanságtól és a viszálytól a kölcsönösen előnyös együttműködés irányába. Ennek kapcsán Brezsnyev elvtárs kitért az európai politika egyes kérdéseire. Mint mondotta: Amellett vagyunk, hogy megtisztítsuk az európai talajt a múlt hordalékától. Ezt nagymértékben elő kell segítenie az összeurópai értekezletnek, amelynek sokoldalú gyakorlati előkészítése — mint Kádár elvtárs is mondotta — már megkezdődött. A szocialista országok világosan kifejtették közös álláspontjuk lényegét a politikai tanácskozó testület prágai ülésének nyilatkozatában. Azt várjuk az összeurópai értekezlettől, hogy megerősítse valamennyi európai állam egyenlő és tényleges biztonságának elveit. Ellenezzük a megkülönböztetést az európai kereskedelemben és amellett vagyunk, hogy széles körben fejlődjék az európai államok egyenjogú érdemi együttműködése különböző területeken. Íme, ez elvi álláspontunk, amelyet szilárdan követtünk és követni fogunk. Elvtársak! A szocialista államok külpolitikája mind nagyobb elismerésre és támogatásra talál. A népek látják, hogy tőlünk, kommunistáktól idegenek az önző külpolitikai számítások. Az, amire mi törekszünk, megfelel a béke, minden dolgozó érdekeinek. Brezsnyev elvtárs ezekkel a szavakkal fejezte be nagyhatású beszédét: Engedjék meg, elvtársak, hogy élve e kellemes találkozás lehetőségével, kifejezzük elismerésünket a testvéri Magyország munkásainak, parasztságának, értelmiségének és valamennyi dolgozójának azért, hogy ők is méltóképpen készülnek megünnepelni a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóját, szovjet emberek nagyra értékelik a testvéri érzelmek megnyilvánulását. Befejezésül, elvtársak, még egyszer szívből jövő köszönetünket fejezzük ki az MSZMP Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság kormányának, mindannyiuknak, kedves barátaim, a testvéri fogadtatásért. Újabb sikereket kívánunk Csepel munkáskollektívájának, Budapest lakóinak, Magyarország minden dolgozójának a szocializmus építésében. Boldogságot, egészséget és jólétet minden magyar családnak ! Éljen az MSZMP vezetésével a szocialista társadalmat építő magyar nép! Éljen a magyar munkásosztály — a szociálisa Magyarország vezető ereje! Éljen kipróbált harci élcsapata — a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a szovjet—magyar barátság és a szocialista államok internacionalista egysége! Éljen a béke és a kommunizmus! Engedjék meg, elvtársak, hogy szolidaritásunk, megbonthatatlan egységünk jeléül átnyújtsam önöknek Ivan Sadr, a kiváló szovjet szobrász „Zászlót tartó munkás” című alkotását. Kádár János és Leonyid Brezsnyev szavait sűrűn szakította félbe a nagygyűlés részvevőinek tapsa. Németh Károly zárszava után hosszan zúgott a taps a Csepeli Sportcsarnokban, a nagygyűlés részvevői melegen ünnepelték a szovjet és a magyar vezetőket, éltették a két testvéri nép megbonthatatlan, örök barátságát. A magyar—szovjet barátsági nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Brezsnyev elvtárs beszéde A felvételek televízióról (Fényképezte: készültek: Tóth Sándor) 8. oldal Ma kezdődik a Kodály-énekverseny Nagyjelentőségű kezdeményezés színhelye Bács- Kiskun megye székhelye. A Televízió először rendez nyilvános versenyt a daléneklés fiatal művészei számára. A vállalkozás egyben tisztelgés a magyar kultúra nagy alakja, Kodály Zoltán emléke előtt. Ma, pénteken délután 3 órakor kezdődik a Kodály Zoltán emlékére szervezett énekverseny. Kecskeméten, s a Katona József Színház]ban a délutáni és az esti válogatón az a negyven énekes lép fel, akiket a 125 jelentkező közül az augusztusi selejtezőn a bírálóbizottság kiválogatott. A Kecskeméten pénteken bemutatkozó ifjú énekesek között több ismert nevűt találunk. A Ki mit tud vetélkedőkről népszerű Budai Lívia. Kincses Veronika itt is szeretné bizonyítani, hogy mit fejlődött az elmúlt években. Pászthy Julianna a lipcsei Bach, Miller Lajos a Dvorak és az Erkel-versenyen vett részt nagy sikerrel. Forgács Júlia sok országban szerepelt. Érdeklődéssel várjuk földünket, a bajai, 31 esztendős Sass Gyulát. Műsorán Kodály művei mellett Schumann, Brahms és Schubert egy-egy alkotása szerepel. A válogatók legjobbjai a szombati, illetve vasárnapi elődöntők egyikébe kerülnek. Kezdési időpontok: szombaton este 6 óra, vasárnap délután 5 és este 9 óra. Mivel ezeket a műsorokat a televízió egyenes adásban közvetíti, a rendezőség ezúton is kéri, hogy a nézők pontos időben foglalják el helyüket. A zsűri díszelnöke, dr. Palló Imre, az Állami Operaház örökös tagja, elnöke, Lukács Miklós, az Operaház igazgatója. Tagjai: Bónis Ferenc, dr. Vargyas Lajos zenetudósok, Farkas Ferenc és Petrovics Emil zeneszerzők, Forrai Miklós és Gulyás György karnagyok, Melis György és Sándor Judit operaénekesek, Vaszy Viktor főzeneigazgató, H. N. Nyolcvan szocialista brigád a gabonaiparban A Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat pártszervezete, szakszervezeti bizottsága csütörtökön rendezte meg Kecskeméten a gabonaiparban dolgozó szocialista brigádok vezetőinek megyei értekezletét. A mozgalom kibontakozása óta ez volt a vállalatnál az ötödik tanácskozás, amelyen a szakma legjobbjai munkájuk eredményéről számot adtak és további teendőiket vitatták meg. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat körzeti üzemeiből és központjából nyolcvan szocialista brigád vezetője, tagja hét és félszáz brigádtag képviseletében vett részt a tanácskozáson. Sarok Antal igazgató vitaindító beszédében utalt az MSZMP Központi Bizottságának a szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséről szóló határozatára, amely megnövelte a gazdasági vezetők felelősségét e társadalmi hasznosságú mozgalom kiszélesítésében. A vállalatnál dolgozó szocialista brigádoknak rendkívül nagy szerepük volt abban, hogy a megye gabonaipara az elmúlt három negyedévben az előirányzottnál jóval több kenyér- és takarmánygabonát vásárolhatott meg, s szeptember végéig egész évi termelési tervének 75,4 százalékát teljesítette. • A szocialista brigádvezetők a vállalat által forgalmazott mintegy 30 ezer vagon kenyér- és takarmánygabona minőségének megóvása érdekében tettek kezdeményezést, amikor elfogadták a kiskunhalasi körzeti üzem szocialista brigádjának versenyfelhívását. Végezetül Sarok Antal igazgató a munkában, a tanulásban, a tevékenységben társadalmi élenjáró brigádoknak kiosztotta az elismerő levelet, pénzjutalmat. K. A. Megkezdődött a TIT VI. küldöttgyűlése Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdte háromnapos tanácskozását a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat VI. küldöttgyűlése. Az elmúlt négy esztendő mérlegét, a további feladatokat felmérő konferencián a megyei, városi, kerületi szervezetek 450 küldötte és számos külföldi társintézmény —köztük a szovjet, a lengyel, a csehszlovák, az NDK-beli, a bolgár, az olasz ismeretterjesztő társulatok — képviselői vettek részt. Az ülést dr. Törő Imre akadémikus, a TIT elnökhelyettese nyitotta meg. Ezután dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke szólalt fel. A szónok elmondotta, hogy a jövőben jelentős energiákat kell fordítani a társulat megfiatalítására. Jó lenne, ha az egyetemek felhívnák utolsó éves hallgatóik figyelmét erre a társadalmat nevelő, az egész ország műveltségi szintjét emelő munkára, amely egyszerre szolgálja a közművelődést és önmaguk tovább művelését. Ezután dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést a VI. küldöttgyűlés beszámolójához. A TIT VI. küldöttgyűlésének első napja az esti órákban vitával ért véget. (MTI)