Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

VILÁG PIROLET­ÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 97. szám­ára: 90 fillér 1974. április 27. szombat Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tar­tom Az­ Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet fogadott el az alsó- és középfokú oktatási-nevelési intéz­mények vezetésének határozott időre szóló ellátásáról. A törvény­­erejű rendelet szerint ezen in­tézmények vezetői megbízásukat meghatározott időre — öt tanévre — kapják. A megbízatás további öt tanévre több ízben is meg­hosszabbítható. Az Elnöki Tanács meghallgatta és elfogadta az országos válasz­tási elnökség beszámolóját az 1974. évi április 21-én tartott idő­közi választásokról. Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett fel, választott meg és hí­vott vissza. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács pén­teken ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jó­váhagyólag tudomásul vette­­ Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnö­kének jelentését a magyar párt- és kormányküldöttség április 10. és 12. között Csehszlovákiában tett hivatalos baráti látogatásáról. A két ország kapcsolatait a teljes bizalom, a testvéri együttműkö­dés és kölcsönös megértés jellem­zi. A tárgyalásokon valamennyi megbeszélt kérdésben teljes volt a nézetazonosság, a tárgyalások hozzájárultak a két párt és a két ország testvéri együttműködésé­nek további szélesítéséhez. Dr. Tímár Mátyás, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese beszámolt a­­ magyar—bolgár, gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési bizottság április 18. és 20. között Szófiában tartott 12. ülésé­ről. Megvitatták az 1976—1980. közötti időszakra s­zóló népgazda­sági tervek koordinálását szolgáló tennivalókat. Intézkedéseket hoz­tak az integrációs folyamatok bő­vítésére, valamint a két ország kiegyensúlyozottabb kereskedel­mi­ forgalmának és a Bulgáriába irányuló magyar idegenforgalom­nak további fejlesztésére. A Mi­nisztertanács a jelentést elfogad­ta. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését Wal­ter Scheelnek, a Német Szövetsé­gi Köztársaság külügyminiszteré­nek hazánkban tett hivatalos lá­togatásáról. A külügyminiszterek véleménycserét folytattak a két ország kapcsolatainak fejlesztésé­ről és az időszerű nemzetközi kérdésekről, és elhatározták több megállapodás megkötésének elő­készítését. A kormány megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülésén hozott határozatokból adódó állami fel­adatokat a munkásosztály társa­dalmi szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítására vonatkozó teendőkről, valamint a közművelődés fejlesztését szolgá­ló célkitűzésekről. A Miniszterta­nács az intézkedési terveket a kö­zeljövőben megtárgyalja a SZOT vezetőivel és azután adja ki ha­tározatát. (Folytatás a 2. oldalon.) A MŰVELŐDÉS SEGÍTÉSÉÉRT Kiosztották az idei SZMT-díjakat Kedves ünnepség keretében adták át tegnap délelőtt Kecske­­méten az idei SZMT-díjakat azoknak, akik sokoldalú társa­dalmi és művészeti tevékenysé­gükkel, a munkásművelődés ál­landó és rendszeres segítésével ezt kiérdemelték. A Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának szék­házában az SZMT elnöksége ne­vében Némedi Sándor titkár kö­szöntötte a kitüntetetteket, méltatta eredményes munkájukat.­ Elmondta, hogy egy 1972-ben hozott határozat értelmében két­évenként — jelképesen május elsején — e megtisztelő díjjal jutalmazzák azokat az együtte­seket, művészeket és közművelő­dési szakembereket,­ akik vala­milyen formában kapcsolódnak a­­ szakszervezeti munkához, elő­segítik annak gazdagodását, tar­talmasabbá válását, eredménye­sen munkálkodnak a szocialista kultúra terjesztésén. Az elnökség az idén úgy ha­tározott, hogy az alábbiaknak adományozza az SZMT művé­szeti díjakat: Sipos Károly ze­netanár, karnagy, Faragó József fafaragó művész, Túri Endre festőművész és az Alsó-Duna­­völgyi Vízügyi Igazgatóság ka­marazenekara. Valamennyien át­vehették ez alkalommal az em­lékérmet és oklevelet,­ valamint az ezzel járó négyezer forintos pénzjutalmat.­­ A díjak­ átadásaikor Komáromi Attila, az MSZMP Bács-Kis­kun megyei Bizottsága propaganda és művelődési osztály nevében kívánt álok sikert a művészek további munkájához. Emlékezetes színfoltja volt az eseménynek, amikor megérkezett a Szikrai Állami Gazdaság kül­döttsége, s Baji Mihály személy­zeti vezető, a gazdaság igazgató­sága nevében átadta Faragó Jó­zsef fafaragónak — dolgozójuk­nak — a különjutalmat. A kitüntetettek nevében dr. Abonyi József főorvos, az Alsó- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kamarazenekarának képviselője mondott köszönetet. V. M. • Némedi Sándor, az SZMT titkára méltatja a kitüntetettek munká­ját. ÜNNEPNAPOK A MUNKÁSOSZTÁLY ÜNNEPE ELŐTT Kitűntek a termelésben A kiváló elmék átadása a megyében Kassák Lajos „Mesteremberek” című versének jegyében rendez­ték tegnap Baján az Alsó-duna­­­­völgyi Vízügyi Igazgatóságon az ünnepséget. „Holnap talán a mi dolgainkat csodálja a század” — mondja a költő, s tetteikkel ezt bizonyítják az igazgatóság szocia­lista brigádjának tagjai. Ismét kiváló lett a vízügyi igazgatóság. A kitüntetés átvéte­lére rendezett ünnepséget Halász Rudolf szb-titkár nyitotta meg, üdvözölve a vállalat dolgozóit, a társigazgatóságok vezetőit, töb­bek között a zombori testvérvál­lalat delegációjának képviseleté­ben Drndarski Milánt, valamint a megye és a város párt- és tanácsi szerveinek küldötteit. Szenti János, a vállalat igazga­tója elmondotta, hogy a kitünte­tés a kollektívának szól az el­múlt évben a szocialista címet elnyert 81 brigád több, mint 1000 tagjának. Az igazgatóság dolgo­zói az elmúlt esztendőben ala­posan kihasználták a szocialista munkaverseny-mozgalomban rej­lő lehetőségeket: a vízgazdálko­dás területén dolgozók bebizo­nyították szakértelmüket, gya­korlati tudásukat, a technológiák pontos betartásával, új munka­­módszerek kidolgozásával segí­tették a célok elérését. A moz­galomban az elmúlt esztendők során a dolgozók 78,8 százaléka vett részt, 15 egység érte el a kiváló címet.­­ A beszámoló után Káldi Klára MEDOSZ titkára, dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Vavrik Fe­renc, az OVH osztályvezetője, majd a városi pártbizottság kép­viseletében Zimmerman János, a városi tanács nevében pedig dr. Hamvas József elnökhelyettes üdvözölte a vállalat dolgozóit és vezetőit. A hozzászólások befejez­tével átadták az elmúlt eszten­dőben kiváló eredményt elért fi­zikai és szellemi dolgozóknak a kitüntetéseket.* Ebben az évben ünnepli fenn­állásának 25. évfordulóját a Bács megyei Állami Építőipari Válla­lat. A sikerekben és eredmények­ben gazdag negyedszázad újabb jelentős határkövéhez érkezett tegnap a több, mint 4200 dolgo­zót foglalkoztató vállalat. Az el­múlt négy esztendőt számítva, tegnap harmadízben került fel a központi épület homlokzatára a Kiváló vállalat kitüntető cím, az ugyanezen időszakban kétszer ki­érdemelt Szocialista munka vál­lalata cím mellett. Ez alkalomból került sor ünnepségre az esti órákban, a kecskeméti Arany­homok nagytermében. Miután Kákas Ferenc, a vállalati párt­­bizottság­ titkára köszöntötte a megjelenteket, Trefil István, az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium főosztályvezetője ün­nepi beszéd kíséretében adta át a Kiváló vállalat kitüntetést. Ko­vács Pál, az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók­ Országos Szakszervezete osztályvezetője, majd Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára szólott ez­után, utánuk pedig Dörner Hen­rik igazgató mondott beszédet. Az évfordulóra emlékezve rá­mutatott, hogy 1950-ben gépeik lóerőértéke nem érte el a 100-at, míg a múlt év végén ez már több mint 15 ezer volt. Az utóbbi években különösen felgyorsult a fejlődés, így elérhető a cél, hogy az egykori kézműves jellegű manufaktúrából néhány éven be­­lül magasan iparosított módsze­rekkel dolgozó, erősen gépesített, jól szervezett építőipari nagy­­vállalattá alakuljon át a BÁÉV. Az elmúlt 3 évben a korábban nehéz fizikai munkát jelentő alapozási munkák gépesítése csaknem teljeskörűvé vált. Tö­megesen alkalmazzák, egyelőre beszállított elemek felhasználá­sával, a ma legkorszerűbbnek mondható nagy paneles ház­gyári lakásépítési módot, és szé­leskörűen a könnyűszerkezetes megoldást. Az épülő kecskeméti házgyár 1975-ös üzembe helye­zésével, majd azt követően a korszerű technikai bázis, a köz­ponti telep létrehozásával e fej­lődési ütem felgyorsul. Hangsúlyozta Dörner Henrik, hogy a technikai-technológiai fejlesztés, a termelési volumen növelése nem öncélú az embe­rért történik, őt szolgálja. Pél­dázzák ezt a fejlődést kísérő in­tézkedések. Az utóbbi 3 évben a fizikai dolgozók bére több, mint 20 százalékkal, az alkalmazotta­ké több, mint 15 százalékkal nö­vekedett. Saját erőből 200-zal növelték a korszerű szálláshelyek számát. Az idén adják át Kecs­keméten a csaknem 500 embert befogadó, új munkásszállást. To­vábbfejlesztik a törzsgárda anyagi és erkölcsi megbecsülését. Építők napján több mint millió forint törzsgazdajutalmat­­ fizetnek ki. 1969 óta támogatják kamatmentes kölcsönnel dolgo­zóik lakáshoz juttatását. Közel másfél százan jutottak otthonhoz így a IV. ötéves terv eddigi idő­szakában, a hátralevő időben csaknem ugyanennyien részesül­nek támogatásban. A gondoskodást jó munkával, a szocialista munkaverseny során növelt eredményekkel viszonoz­zák a dolgozók. 243 versengő brigád közül 145 nyerte el a megtisztelő szocialista címet múlt évben tanúsított helytállá­­­sával. Ezt követően Trefil István, a vállalat négy dolgozójának az Építőipar kiváló dolgozója mi­niszteri kitüntetést, Dörner Hen­rik pedig 109 dolgozónak a Vál­lalat kiváló dolgozója kitüntetést adta át. Három brigád a Vállalat kiváló brigádja címet érdemelte ki, 8 brigád aranykoszorús jel­vényt kapott, 134 brigád pedig egyéb fokozatokat. * A Kecskeméti Fémipari Szö­vetkezet dolgozói tegnap ünnep­lő ruhában érkeztek munkahe­lyükre. Első ízben nyerték el a Kohó- és Gépipari Minisztérium Kiváló szövetkezete címet, s en­nek átvétele alkalmából ünnepi közgyűlést rendeztek. Az ese­ményen Fóbi Andor, az OKISZ főosztályvezetője, Fekete László, a KISZÖV megyei elnöke, a vá­rosi pártbizottság és a tanács képviselői, valamint bolgár szö­vetkezeti vezetők vettek részt. Az ünnepi közgyűlést Sándor József, a szövetkezet elnöke üd­vözölte, aki beszédében felvázol­ta a sikerhez vezető utat. A szö­vetkezet 23 éve alakult, s kezdet­ben gumikerekű lovas kocsik gyártásával foglalkozott. 1960-ban két csőhúzó padon elkezdték az alumínium csövek gyártását. Ek­korra a szétszórt részlegek össze­vonásával sikerült a mai telep­hely alapjait is megvetni. A Vas- és Fémipari Ktsz ne­vet felvevő szövetkezet fejlődé­se tulajdonképpen az alumínium­­cső-húzással indult meg. Később alumínium szalaggal, tv-antenná­­val bővítették a választékot. 1970-ben már a fehér fém önté­sére is vállalkoztak. A Kecske­méti Fémipari Szövetkezet ma kizárólag alumínium termékeket állít elő. Közülük­ néhánnyal — fóliaváz, húsosláda, konténerek — országos igényt elégít ki. Az elnöki beszámoló után Fábi Andor, az OKISZ főosztályveze­tője adta át a kitüntető címet. Baráti köszöntő A Magyar Szocialista Mun­­­­káspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa meghívására ma baráti látogatásra hazánkba érkezik Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság és a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége elnök­e. Tito el­nök személyében nagyrabecsült, kedves vendéget üdvözlünk és lá­togatásától azt reméljük, hogy az utóbbi években egyenletesen és dinamikusan fejlődő magyar—ju­goszláv kapcsolatok tovább széle­sednek. Jak Legutóbb tavaly júliusban vol­magyar—jugoszláv magas szintű tárgyalások, amikor Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára Brioniban Tito elnök ven­dége volt. Az akkori tárgyalások­ról kiadott közlemény hangsú­lyozta, hogy „valamennyi felté­tel és lehetőség adott a baráti, jószomszédi viszony további erő­sítéséhez, a két ország gazdasá­gi együttműködésének szélesíté­séhez, a határ menti területek kapcsolatainak fejlesztéséhez, a kulturális együttműködés kiter­jesztéséhez, a tudományos és műszaki vívmányok cseréjének további növeléséhez, valamint a kölcsönösen érdeklődésre számot tartó egyéb területeken folyó együttműködés kiterjesztéséhez”.­­Tavaly volt tíz éve, hogy a­z* két ország közös gazdaság­­i tevékenységét hosszú távú ál­lamközi egyezménnyel, a Magyar —Jugoszláv Gazdasági Együtt­működési Bizottság létrehozásá­val intézményesítették. Ez a tíz év hatalmas fellendülést ered­ményezett. Az árucsere értéke megháromszorozódott, az 1962. évi 37 millió dolláros forgalom 134 millióra növekedett, tavaly pedig már 160 millió körül mozgott. Az 1971—75. évi időszakban 630 mil­lió az előirányzat, ami a korábbi ötéves időszakhoz képest 70 szá­zalékos emelkedést jelent. Igen jelentős a kishatárforgalom , ezen az úton évi tízmillió dollár körüli érték cserél gazdát. A gazdasági együttműködés magasabb rendű formái is jelen­tős eredményt mutatnak, bár e téren még bőségesen vannak fel­táratlan tartalékok. A magyar— jugoszláv bankkonzorcium ko­moly segítséget nyújt az ipari kooperációra szánt költségek elő­teremtéséhez. Jelentős ipari együt­tes vállalkozások léteznek már, vagy vannak kialakulóban a tim­földiparban, a vegyiparban, a cel­lulózgyártásban, az építőiparban, a vízgazdálkodásban, az Adria kő­­olajvezeték létrehozásában, to­vábbá a műszaki-tudományos ta­pasztalatok cseréjében. Lehetősé­gek vannak a vállalatok közvet­len kapcsolatainak fejlesztésére is. J­ugoszlávia nem tartozik ” gazdasági, vagy katonai tömbökhöz, el nem kötelezett kül­politikát folytat. Ebben a politi­kában azonban nem valami kö­zömbösség uralkodik napjaink legfontosabb világpolitikai ese­ményei iránt, hanem határozot­tan és egyértelműen antiimperia­­lista jellegű. Jugoszlávia rendsze­resen állást foglalt a vietnami béke megteremtése mellett, támo­gatja az arab népek igazságos harcát, síkraszáll a nemzeti fel­szabadító mozgalmak mellett és elítéli az újgyarmatosítás vala­mennyi formáját. 1973. szeptem­berében Tito elnök az el nem kötelezett országok algíri csúcs­­találkozóján azt a gondolatot fej­tette ki, hogy ezeknek az orszá­goknak szerepet kell vállalniok a világ égető kérdéseinek meg­oldásában, s fel ke­ll lépniök az ellen, hogy a reakciós erők ke­rekedjenek felül, terrorrendszere­ket hozzanak létre és helyi hábo­rúkat robbantsanak ki. A mai napon szeretettel kö­­­­­szöntjük Tito elnököt, fe­leségét és a kíséretében levő ju­goszláv személyiségeket. Kelle­mes magyarországi tartózkodást és a hivatalos tárgyalásokon eredményes munkát kívánunk. 0 A zombori vízügyi delegáció képviselői (az első sorban) a bajai ünnepségen.­­ Káldi Klára, dr. Vavrik Ferenc és dr. Glied Károly beszélget a „Szakma kiváló szocialista brigádja” címet elnyert kollektíva vezetőjével, Bárdos Jánossal. (Tóth Sándor felvételek) SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A FINOMPOSZTÓBAN Nyolcszázmilliós fejlesztési program Pénteken sajtótájékoztatón mu­tatták be a Bajai Finomposztó Vállalatot. A gyorsan fejlődő vi­déki gyár termelésfelújításáról, jö­vőjéről Kossár Lajos, a vállalat igazgatója informálta a résztve­vőket. A Duna-parti gyárat, amelyet 50 évvel ezelőtt alapítottak, több mint­ 800 millió forintos beruhá­zással fejlesztik. A rekonstruk­ció első üteme elkészült, s meg­kezdték­ az új munkacsarnokok gépeinek felszerelését, az elavult gépek lecserélését. Most még meg­fér együtt a régi és az új, ugyan­is ütemezve érkeznek a külföldi gépek, s időt vesz igénybe a dol­gozók átképzése az automatizált szövőgépek kezelésére. Jelenleg 7 NDK-gyártmányú körkötő dolgo­zik, s összesen 16-ot helyeznek majd üzembe. A termelés korszerűsítésével egy időben profilváltás is történik a posztógyárban, ahol eddig több­nyire takarók plédek készültek. Ma finomkártolt és fésűs kelmé­ket szőnek a gépek, s a hazai igé­nyek kielégítésére megkezdték a női divat legkeresettebb kellé­kének, a jerseyanyagoknak a gyártását. A 24 színben, 12 min­tával előállított ruhaanyagok a legigényesebb vevőt is kielégítik. Újdonság lesz majd a préselt mintákkal készült jersey, amely­nek gyártására sántán berendez­kednek. A választékbővítés, az áruter­melés a felújítással párhuzamosan növekszik. 1978-ig a jelenlegi termelésük megkétszereződik: 7 600 000 négyzetméter kelmét szőnek. A gyárlátogatás során bemutat­ták a szociális üzemrészeket is, amelyek az itt dolgozók kulturált ellátását szolgálják

Next