Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 128. szám. Ára: 90 fillér 1976. június 1. kedd Készülődés az aratásra A balotaszállási Kossuth Termelőszövetkezetben is készülődnek az aratásra. Június közepéig befejezik a gépek javítását. Előreláthatóan július elején kezdik meg a betakarítást két SZK—4-es szovjet és egy NDK E—512-es kombájnnal. Képünkön Mihály Gábor és Huszka Antal szerelő munka közben. A háttérben épül már az új javítóműhely, amely a közös gazdaság építőbrigádjának kivitelezésében készül el. Előreláthatóan az év végén átadják. . A Bajai Nyár ’76 programja Kecskeméti célok 3. oldal 1. oldal Visszhang Dunavecséről 4. oldal Dusnoki vállalkozás Fiatalok tárlata 4. oldal Kiskunhalason 5. oldal IRÁNYELVEKET FOGADOTT EL A SZOT ELNÖKSÉGE a bizalmiak hatásköréről A SZOT elnöksége hétfői ülésén irányelveket fogadott el a szakszervezeti bizalmiak hatásköréről. Figyelembe vette, hogy a kormány legutóbbi rendelete értelmében ezentúl a szakszervezetek egyetértése szükséges a dolgozókat érintő olyan eseti intézkedésekben, mint a személyi alapbér megállapítása, a miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésre vonatkozó javaslat, a fizetett rendkívüli szabadságban vagy jutalomszabadságban részesítés, vállalati lakás vagy lakástámogatás, továbbá szociális juttatás adása. Az ezekkel kapcsolatos egyetértési jogot a szakszervezetek alapszabálya értelmében a bizalmiakra, főbizalmiakra ruházzák. Az irányelvek szerint a jövőben a bizalmiak, illetve főbizalmiak szükséges a vállalati, egyetértése hivatali, intézményi és szakszervezeti külföldi és hazai üdülési beutalók személy szerinti odaítéléséhez, a beutalók térítésének részbeni vagy teljes elengedéséhez, a szakszervezeti segélyben részesülő személy meghatározásához, szakszervezeti kitüntetésben részesülők kiválasztásához is. A bizalmiak véleményét, javaslatát ki kell kérni a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő valamennyi kérdésben, s joga van a bizalminak arra, hogy e kérdéseket érintő felsőbb szintű rendeletek, előírások betartását ellenőrizze. A bizalmi vétót kezdeményezhet a szakszervezeti bizottságnál, ha a gazdasági vezető a csoportját, illetve egyes dolgozókat érintő törvénysértő intézkedéseket tervez, vagy ha a szocialista erkölcsöt sértő eljárást, hibás módszert tapasztal, és a kérdést a gazdasági vezetővel nem tudja rendezni. (Folytatás a 2. oldalon.) MIHAIL LESZECSKO BUDAPESTEN Megkezdődött a magyar-szovjet kormányközi bizottság ülésszaka Hétfőn szovjet küldöttség érkezett Budapestre a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 17. ülésszakára. A delegációt Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, bizottság szovjet tagozatának elnöke vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Szekér Gyula, Minisztertanács elnökhelyettese, a a bizottság társelnöke fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Tegnap megkezdődött a kormányközi bizottság ülésszaka. A magyar tárgyaló delegációt Szekér Gyula, a szovjet küldöttséget Mihail Leszecsko vezeti. (MTI) Kisdobos- és úttörőavatás Horváth István kerekegyházi látogatása A megyei úttörőtalálkozó befejező rendezvényeivel egyidőben nagy izgalommal készültek fiatal életük egyik maradandó eseményére odahaza a kerekegyházi első és negyedik osztályos tanulók, összesen 135-en sorakoztak fel a gyermeknap és a Magyar Úttörők Szövetsége 30. születési évfordulójának „előestéjén”. Innen, a Lenin térről vonultak át a szomszédos központi általános iskola udvarába, katonásan egyszerre lépve, a 24 tagú ifjú fúvószenekar taktusaira. Időközben helyet foglalt az elnöki asztalnál Horváth István, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára, valamint ott voltak a járási és a helyi pártbizottság, a KISZ, a tanács, a mezőgazdasági gépgyártó és Habselyem üzem, az erdészet, az állami és közös gazdaságok vezetői. A vendégeket és a szülőket Szabó Istvánná, a KISZ Központi Bizottsága vörös selyem zászlajával kitüntetett 3586. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapat vezetője üdvözölte. Majd jelentésre sorakoztak fel a fajtitkárok, behozták a díszszalagokkal lengő csapatzászlót. Rónai Tibor iskolaigazgató megnyitója után elkezdődött a kisdobosok és úttörők ünnepélyes avatása a kellemes kora alkonyati ragyogásban, öreg dió- és nyárfák tövében,az „Add a kezed úttörő”... — énekelték a gyerekek, és az Avatáskor című vers is elhangzott, mielőtt a kisdobosok fogadalmat tettek: „Én... a mai naptól... ” Idősebb társaik adták át a kék nyakkendőt és a kísérő ajándékokat, könyveket, játékokat. Baranyi Anita nyakába Horváth István kötötte a kisdobos nyakkendőt. A kicsik kedves mosollyal és meghatott komolysággal élték át az avatás mozzanatait, és nyomban bemutatták első műsorukat, amely az újonnan vállalt, hat pontból álló kötelezettségeiket szemléltette. végzős negyedikeseket a nagyközség KISZ-fiataljai fogadták úttörőkké. A csapat új tagjait Horváth István köszöntötte. Mint mondta, ezek a percek felejthetetlenek maradnak mindazoknak, akik összegyűltek a kerekegyházi iskola udvarán. S ugyanígy felejthetetlenek hazánk más részein sok tízezer kisdobos és úttörő a számára. Az új pajtások életében a fogadalomtétel teszi emlékezetessé ezt a napot, amikor a nagyobb közösség soraiba léptek. Az összetartozás ereje sok emberformáló élményhez juttatja őket az elkövetkező időkben. Amilyen gazdag az úttörőmozgalom 30 esztendős múltja, olyan szép, biztató és ragyogó lesz a jövője is. A megyei pártbizottság első titkára azzal fejezte be beszédét, hogy az új csapattagok érezzék jól magukat az úttörőszövetségben, és teljesítsék kötelességeiket, ahogyan ígérték. A kerekegyházi ünnepségen oklevelet, jutalmat és kitüntetést kaptak, akik átlagon felül vállaltak munkát, felelősséget a mozgalmi év tennivalóiból. A kisdobosokat és úttörőket, avató összejövetel műsoros esttel ért véget az iskola előtt pattogó tábortűz lángjainál. H. F. Több mint 6 ezer hektár cellulóznyár a megyében Bács-Kiskun megyében húsz esztendővel fafeldolgozás nemzetközi együttműködéssel ezelőtt 120—130 ezer hektár olyan mezőgazdasági területet tartottak nyilván, amelyet megfelelően hasznosítani csak erdőtelepítéssel lehet. A második, harmadik, majd a negyedik ötéves tervben elültetett cellulóznyár-, fenyő- és lomboserdők 80 ezer hektárra csökkentették a telepítésre váró területet. E nagy munka végrehajtására hosszútávú tervet dolgoztak ki, amelynek első ütemeként 1976- tól 80-ig 8—9 ezer hektáron végeznek erdősítést. Bács-Kiskun megye sajátos helyzetére való tekintettel nagyobb arányban részesül az erdőtelepítéshez nyújtott állami támogatásból, mint az ország más vidékei. 1976-ban 27,2 millió forintos költséggel 1082 hektár erdőt ültetnek a mezőgazdasági nagyüzemek. A Duna—Tisza közi termőtalajok ésszerű hasznosítási programja keretében a második ötéves tervtől kezdve 6100 hektár cellulóznyárt ültettek el az állami és erdőgazdaságok, valamint a szövetkezetek a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas szántóterületeken. A gyorsan növő „papírfa” néhány éven belül vágásra érik. Jelenleg a tisztító vágása folyik az 5x5 majd a 4x4 méteres sor- és tőtávolságra telepített cellulóznyár-ültetvényeknek. A Kiskunsági Területi Szövetség körzetében 91 mezőgazdasági szövetkezetnek az 1965-ben megkezdett telepítéssel a IV. ötéves terv végéig, 4400 hektárra nőtt a papírnyár területe. Számottevő a mezőgazdasági szövetkezetek cellulóznyár-ültetvénye Lászlófalván, Kiskunfélegyházán, Balotaszálláson, Kiskunmajsán, Csólyospáloson. A több, mint 4 ezer hektár nyárfa kitermelése előreláthatóan 1990-re fejeződik be. A papírfarönkök feldolgozását jugoszláviai Mitrovicán felépülő acellulózgyár végzi. Hazánk és a szomszédos ország közötti gazdasági együttműködés keretében a magyar és a jugoszláv if avagyonra cellulózgyár fejlesztéséhez alapuló Magyarország jelentős összeggel hozzájárul. 1978-tól kezdve kiskunsági szövetkezetekből összesen 23 ezer köbméter papírfarönköt szállítanak majd a jugoszláviai üzembe. A munka nagyságát jelzi, hogy ilyen mennyiségű rönk előkészítéséhez mintegy 70 ezer köbméter kell kitermelni. A kivágott fát fa pótlására valamennyi gazdaságban újabb erdőket telepítenek, hogy a második évezredben még több ipari nyersanyag származzék a Duna—Tisza közéről. K. A. • A helvéciai Fekete-erdei Általános Iskola 4573. számú Kilián György úttörőcsapatának vasárnap délután Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára adta át a KISZ KB vörös selyemzászlaját. (Karáth Imre felvétele.) • Fogadalomtételre sorakoztak fel a kerekegyházi pajtások. • Az első, osztályos Baranyi Anitának a megyei pártbizottság első titkára, Horváth István köti fel a kék kisdobosnyakkendőt. (Tóth Sándor felvételei.tt Tízéves fák az akasztói határ celulóznyár-f ültetvényén. a tompas Szabadság Az ünnepi közgyűlés előtt Kovács Gergely elmondta: „1950-ben harmincheten, nincstelen agrárproletárok megalakítottuk a községben az első termelőszövetkezeti csoportot. Küszködtünk, de kitartottunk. Dolgoztunk, ahogy bírtunk. Jött derűre ború. Voltunk veszteséges, szanált tsz is nem olyan régen: az 1972-es esztendőt zártuk a legrosszabbul. Ki gondolta volna akár öt éve is, hogy most másodszor kapjuk meg a kiváló termelőszövetkezeti címet!?..” A tompai Szabadság Termelőszövetkezetben a múlt hét végén megtartott ünnepi közgyűlésen Körmendi Géza elnök jelentős előrelépésről szólhatott. Három év alatt a halmozott termelési érték 37 millióról több, mint 50 millióra emelkedett, nőtt az árbevétel, a tiszta vagyon, s a nyereség, amelynek értéke tavaly meghaladta az 5 millió 700 ezer forintot. A taglétszámuk csökkent, viszont a gépesítettség javult. Több, mint 8 millió forintot költöttek gépekre 1973 óta. A termelési szerkezetben is változás történt Ma már csak négy növényt termesztenek, a kukoricát és a búzát termelési rendszerhez csatlakozva. Állattenyésztésük középpontjában .— a szarvasmarha-hizlalás mellett—a baromfitartás áll, s jövőre, amikor befejezik az ezzel kapcsolatos beruházásokat, egymillió csirkét adnak el.évente A téeszgazdák élet- és munkakörülményei is javultak. Jól felszerelt, új műhelyben dolgoznak a gépjavítók, elkészült csaknem 2 millió forintos költséggel az üzemi konyha és étkező is, amelyet a közgyűlés után avattak. A község életében kiemelkedik a téesz szerepe. Pénzzel és társadalmi munkával segítették az óvoda és a művelődési ház elkészítését, s elsőként adtak 50 ezer forintot a tompas uszoda építéséhez. Az elnök elmondta: ami változás történt a téeszben, az a tagság, az egész közösség érdeme. Azonban nem mulaszthatjuk el, hogy emlékezzünk az 1973 előtti évekre, amikor is az akkori vezetők hibájából került nehéz helyzetbe a téesz. A mostani új, fiatal, szakképzett vezetők, példát szolgáltatnak arra, hogy milyen gyorsan kimozdítható a kátyúból a téesz szekere, ha megvan az összhang a vezetők és tagok között. Ez utóbbit hangsúlyozta az ünnepi közgyűlésen mondott beszédében Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára. S még hozzátette: dolgozni akaró és tudó, a Szabadság Tsz tagsága, ezt eddig bizonyították. Ha a jövőben is ezen a úton haladnak, s a hatékonyság javítására, a tartalékok még jobb kihasználására törekednek, a mostani szép eredményeiket is képesek lesznek túlszárnyalni. Katanics Sándor ezután átadta a kiváló termelőszövetkezet címet igazoló oklevelet, valamint Körmendi Gézának és kilenc téesztagnak miniszteri, harminc dolgozónak pedig munkahelyi kitüntetést A gépműhely Ságvári Endre szocialista brigádjának Simon Gábor, a kiskunhalasi járási KISZ-bizottság titkára pedig a KISZ megyei bizottságának elismerő oklevelét adta át Cs. I.