Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-27 / 22. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. január 27. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS KGST-tapasztalatok a latin-amerikai országok számára „A KGST aktívan hozzájárul a szocialista államok gazdasági integrációjának fejlődéséhez és szívesen megosztja e vonatkozásban felhalmozott tapasztalatait kívülálló országokkal is” — ezt a véleményt képviselték annak a szemináriumnak a résztvevői, amelyet az UNCTAD, az ENSZ Fejlesztési Programja és az ENSZ Latin-amerikai Gazdasági Bizottsága (ECLA) és a KGST Titkársága szervezett latin-amerikai államok képviselői részére. A szeminárium munkájában részt vettek Bolívia, Grenada, a Dominikai Köztársaság, Kolumbia Costa Rica, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Peru, Jamaica, valamint több nemzetközi szervezet küldöttei. A KGST-országok, amelyek a Föld területének egyötöd részét foglalják el és lakosságának 10 százalékát adják, állítják elő világ ipari termelésének körülbelül egyharmad részét. Arról, hogy a KGST a legdinamikusabb nemzetközi szervezet, a gazdasági fejlődés legáltalánosabb mutatója — a nemzeti jövedelem növekedése — tanúskodik. 1970—1979 között a KGST-tagállamok nemzeti jövedelme 1,62-szorosára növekedett, ami körülbelül kétszeresen haladta meg a nemzeti jövedelem növekedési ütemét, illetőleg a fejlett tőkés államokét. A KGST fennállása óta eltelt 30 év alatt tagországainak nemzeti jövedelme 9,5-szeresére nőtt. Ez az ütem 2,4-szeresen haladta meg a Nyugat fejlett országaiét. A KGST-országok aktívan bővítik együttműködésüket a fejlődő államokkal. E két országcsoport áruforgalma 1950 és 1978 között valamivel több mint harmincszorosára növekedett. A nemzeti gazdasági élet jellemző vonásává vált integrációs folyamatok szükségessé tették a KGST tevékenységéről szóló információk szélesítését, amit az UNCTAD negyedik ülésszaka fogalmazott meg. Ezzel kapcsolatban az ECLA Titkárságában felmerült, hogy rendezzenek speciális kurzust a latin-amerikai államok képviselői számára. A szeminárium Moszkvában, a KGST székházában nyílt meg előadássorozattal és vitákkal, amelyeken a Tanács apparátusának felelős munkatársai válaszoltak a latin-amerikai szakemberek kérdéseire. Ez utóbbiak általános áttekintést kaptak a szocialista államok gazdasági integrációjáról, annak szerződéses jogi bázisáról, a Tanács felépítéséről és funkcióiról. Ezt követően a szeminárium résztvevői Magyarországra és Csehszlovákiába látogattak, ahol hasonló információkat nyújtottak számukra a KGST egyes intézményeinek tevékenységéről és az országok részvételéről az integrációs folyamatokban. A szeminárium Kubában fejeződött be. Résztvevői megismerkedtek azzal, hogyan valósul meg e latin-amerikai ország együttműködése a többi KGST-országgal, valamint azokkal a kedvezményekkel, amelyekben Kuba részesül gazdasági fejlődésének meggyorsítása céljából. A szeminárium célja az volt, hogy a latin-amerikai szakemberek maximálisan széles, hiteles és objektív információkat kapjanak a KGST tevékenységéről és a szocialista közösség országainak gazdasági integrációjáról. Isaac Coen, az ECLA Titkárságának munkatársa kijelentette: „Az ilyen szemináriumoknak elvi jelentőségük van, hiszen a világnak abból a részéből érkeztünk, ahol a KGST-tevékenységről és a szocialista országok gazdasági integrációjáról kapott információ meglehetősen torz. Most viszont élethű képet kaptunk nemcsak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsáról, hanem a földgolyó azon térségének gazdasági tevékenységéről is, amelyet egyelőre sajnos kevéssé ismerünk.” J. K. Duna-csatorna A TDuna—Fekete-tengeri ’ csatorna, építését a legújabb tervek szerint Románia 1983-ban fejezi be. A csatorna a dunai Cernavodánál ágazik el a folyótól és halad a tengerparti Agreáig. Útvonalán három vasúti és négy közúti híd keresztezi. A csatorna 95— 135 méter széles és általában hét méter mély, s így majd a 6,5 méterre merülő tengeri hajók Belgrádig közlekedhetnek. Az Agicában épülő tengeri kikötő 19 méter mély lesz, s a 150 ezer tonnás hajókat is fogadhatja. A Duna—Fekete-tengeri csatorna, akárcsak a Majna—Duna csatorna nemzeti víziút lesz, amit megfelelő illetékek fizetésének fejében minden hajó használhat. A számítások szerint ezen a vízi úton lebonyolított áruforgalom elérheti az évi 100 millió tonnát. Az integráció A szocialista gazdasági integráció Komplex Programjának végrehajtása folyamán, vagyis csaknem egy évtized alatt a KGST-tagállamok nagy munkát végeztek a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció területén. A szakosított gépipari termékek kölcsönös szállítása körülbelül kétszerte gyorsabban bővül, mint az általános gép- és berendezésexport. Ennek eredményeképpen ezeknek a szállításoknak a hányada a gépek és a berendezések exportján belül az 1975. évi 22 százalékról megközelítőleg 33 százalékra emelkedett 1979-ben. A gyártásszakosítás és a kooperáció területén jelenleg több mint 120 sokoldalú és több mint 660 kétoldalú egyezmény végrehajtása van folyamatban. Csak a gépiparban tízezernél több terméket ölel fel a szakosítás. A munkát jelentősen elősegítik a hosszú távú együttműködési célprogramok a gazdaság legfontosabb ágazataiban, továbbá a kétoldalú, hosszú lejáratú gyártásszakosítási és kooperációs szerződések. Kétoldalú programot fogadott el már egyfelől a Szovjetunió, másfelől az összes európai KGST-tagállam: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és Románia. A hosszú távú programok keretében egy sor nagyszabású gyártásszakosítási és kooperációs dokumentumot írtak alá. Közöttük elsősorban megnevezhetnénk az atomerőművi berendezések gyártásáról és kölcsönös szállításáról az 1981 és 1990 közötti időszakra kötött egyezményt, továbbá KGST XXXIV. ülésszakán aláírta egyezményt a számítástechnikai eszközök kifejlesztéséről és gyártásáról, amelynek értelmében kölcsönös szállításokat több mint a 15 milliárd rubeles összegben irányoztak elő csupán a következő ötéves tervre. A legfontosabb eredményt az új számítástechnika, a mikroszámítógépek népgazdasági alkalmazásából kell biztosítani. A fémfeldolgozó ágazatokban ez a következő évtized során jelentősen emelni fogja a munka termelékenységét és az alapvisszatérülést, néhány millió fővel kulcskérdése mérsékli a munkaerő-szükségletet. Az államközi szakosítás és kooperáció általános helyzetét értékelve a KGST XXXIV. ülésszakának résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy a megállapítható előrehaladás ellenére egészében véve ennek a munkának a helyzete a KGST keretében is, a kétoldalú együttműködésben is elmarad azoktól a követelményektől és feladatoktól, amelyeket a testvérpártok jelöltek ki. Az ülésszakon rámutattak, hogy a szakosítás egyelőre gyengén segíti elő a termelési hatékonyság növelését, a műszaki fejlesztés ütemének meggyorsítását. Nem fejlődött eléggé a részegység- és alkatrész-kooperáció , az együttműködés különösen sokat ígérő iránya sem, amely elősegítheti a gépipari termékek kölcsönös áruforgalmának igen lényeges növekedését. Egy sor megoldatlan kérdés adódik a szakosított termékek árképzése területén, gyenge a fegyelem a szerződéses kötelezettségek teljesítésében. Az ülésszak résztvevői javaslatot tettek a tapasztalható nehézségek leküzdésére. Ezek lényege, hogy a KGST-tagállamok összes tervező szervének, minisztériumának és főhatóságának, a KGST-szerveknek a figyelmét átirányítsák a már meghonosított termékek elosztásának kérdéseiről a termelési hatékonyság növelését biztosító korszerű új technika és gépek kifejlesztését, gyártását célzó tervszerű együttműködésre. A nyolcvanas években ennek kell a kétoldalú és sokoldalú együttműködés tengelyévé válnia. A szocialista közösség államai eltökélték, hogy lényegesen javítják a szakosítást és a kooperációt,mint az integráció elmélyítésének, a termelési hatékonyság növekedésének szükséges feltételét. A legfelsőbb pártvezetés szintjén elért megállapodásoktól vezettetve szándékukban áll, hogy az előttünk álló ötéves tervet az intenzív termelési és tudományosműszaki kooperáció szakaszává változtassák. I. D. CSÖKKENTHETŐ AZ ÁLLATELHULLÁS Az élelmiszer-termelés egyik fontos nyersanyagbázisa az állattenyésztés. Ebben az ágazatban a gazdaságosság, az előállított termékek minősége jelentős mértékben függ az állategészségügyi munkától. Ez meghatározza a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportképességét is. Az ország állategészségügyi szolgálatában mintegy 3500 állatorvos dolgozik. Ebből a megyei állomások szervezeti rendszerében 1800, a mezőgazdasági termelő üzemek alkalmazásában több mint 1100 végzi megelőző, gyógyító- és állategészségügyi munkáját. A jól szervezett szolgálatnak köszönhetően 1973 óta országunk mentes a nagy gazdasági veszteséget okozó járványos állatbetegségektől. • Vas Albertné laboráns mikrobiológiai vizsgálatokat végez. Gümőkórmentes a megye szarvasmarha-állománya Dr. Kovács Gyula igazgató főállatorvos Kecskeméten, a megyei állomáson arról tájékoztat, hogy 138 állatorvos van állományukban. A kisegítő személyzettel együtt 210-en dolgoznak itt. Hetven üzemi állatorvos van Bács-Kiskunban. A megyei állategészségügyi szolgálat 1967 októberében létesült. A jelenlegi épület, amely a korszerű laboratóriumokkal, állatkórházzal együtt mintegy 15 millió forintba került, alkalmas feladatának betöltésére. Természetesen a munka sikere az emberektől függ, nagy felelősségérzettel végzi mindenki a feladatát. Például az állatkórház tavaly 13—14 millió forint értékű jószágot mentett meg a pusztulástól. Az igazgató főállatorvostól részletesebb információt kérek munkájukról. — A járványok megelőzése rendszeres oltásokkal teremthető csak meg. Évente több tízezer szarvasmarhát, juhot, sertést védünk meg ily módon a betegségektől. Baromfipestis ellen pedig a megye több milliós jószágállományát oltottuk be. Arra törekszünk, hogy az üzemekben megvalósítsák az úgynevezett járványügyi zártságot, vagyis mindenképpen megakadályozzák a betegségek behurcolását a telepekre. Nagy jelentőségű — gazdasági előnyei mellett közegészségügyi vonatkozásban is — a szarvasmarha-állományának megye gümőkórtól történt mentesítése. Ez utóbbit két évtizedes munkával tavaly decemberre fejeztük be, csaknem 106 millió forint állami támogatás felhasználásával. Egyúttal megalapoztuk szarvasmarha- és sertésállomány a brucellózistól történő mentesítését is, amit a hatodik ötéves terv időszakában fejezünk be. Az állategészségügyi szolgálat kiemelt gondot fordít a közvetlen veszteségek mérséklésére. Különös hangsúlyt helyeznek a borjúelhullások csökkentésére. Dr. Kovács Gyula örömmel számol be arról, hogy az 1978-as évi csaknem 16 százalékról, tavaly valamivel több mint 12 százalékra sikerült csökkenteni a pusztulást ami az országos átlagnál több mint 2, százalékkal alacsonyabb. A két év alatt tehát ezer borjúval kevesebb hullott el a mezőgazdasági üzemekben a gondosabb odafigyelésnek köszönhetően. Az igazság az, hogy — ezt a rendszeres felmérések bizonyítják — nagyok a különbségek az egyes üzemek között. Az igazgató főállatorvos elmondja: “ Az összes veszteségeket negyedévenként értékeljük és üzemsoros bontásban rangsorolva erről folyamatosan tájékoztatjuk a gazdaságokat. Ahol jelentősek a veszteségek, ott szakmai tanácsokat adunk, és fokozott gondot fordítunk az ellenőrzésre. A malacelhullásokat félévenként értékeljük és a feldolgozott adatokat szintén hasonlóan rangsoroljuk és ugyancsak az érdekeltek rendelkezésére bocsátjuk. Ezek az értékelések a jobb munkára ösztönöznek. Alkalmat adnak a tenyésztési színvonalat javító tapasztalatok átadására. Az elemzések egyébként azt mutatják, hogy az elhullások főként a hibás tartási, takarmányozási és állathigiéniai okokra vezethetők vissza. Nagyobb gonddal ezek megszüntethetők. Összefoglalva: a szakszerűbb munka növelheti a termelékenységet az állattenyésztési ágazatokban. A megyei állategészségügyi állomás tevékenysége igen sokrétű. Az állati termékekből készült élelmiszerek és húsvizsgálatok alkalmával végzett szinte naponkénti ellenőrzéssel, a higiéniai követelmények betartásával igyekeznek elérni, hogy a fogyasztókhoz egészséges termék jusson. Más szóval segítik a közegészségügyi biztonságot és megakadályozzák olyan áruk piacra kerülését, amelyek ételmérgezéseket, vagy járványos betegségeket okozhatnak. Más országokhoz hasonlóan hazánkban is bevezetik 1982—1983- ban a tej mikrobiológiai vizsgálatát. Ezek szerint az üzemek érdekelve lesznek abban, hogy minél kevesebbre csökkentsék a tejben levő úgynevezett csíraszámot. Az előkészületek megkezdődtek, egyelőre önkéntes alapon tavaly tizennégy nagyüzem tizenhét tejtermelő telepének havonta begyűjtött mintáit ellenőrizték. Sajnos ezek közül csak háromnál érte el az összcsíraszám azt a bizonyos határt, amely szükséges ahhoz, hogy első osztályúnak minősítsék a tejet. Ebből következik, hogy a mezőgazdasági üzemeknek a szigorú higiéniai rendszabályokat jobban be kell tartani. Betegség esetén a szükséges gyógykezeléseket kell alkalmazniuk ahhoz, hogy minőségileg kifogástalan tejeit szállítsanak a feldolgozóiparnak. A gondjaik közül az igazgató főállatorvos még megemlít Cm is — Sajnos nehézkes a telefonszolgálatunk. Hiába van mentőkocsink, megfelelő felszerelésünk, nem érnek el bennünket, ami sürgős esetekben az állat elhullásához is vezethet, mivel nem tudunk időben segítséget nyújtani. K. S. • Nagy jelentősége van a parazitológiai vizsgálatoknak. Ezzel foglalkozik képünkön dr. Szakáll Szabolcsné laboratóriumi állatorvos. Az állatok beoltásával megelőzik a járványokat. Bildné Cserháti Judit vegyésztechnikus a baromfipestis elleni szérum hatékonyságát ellenőrzi. A KISSZÁLLÁSI BÁCSKA TERMELŐSZÖVETKEZET Rekord előtt? Örülnek a mezőgazdaságban dolgozók, ha az irodában levőknek van sok dolguk. Ez csalhatatlanul a zárszámadás előszele. Jó néhány évvel ezelőtt Kisszálláson az ott dolgozó gazdák aligha várták a végelszámolás napját, mint mostanság. Hisz 1975 előtt nem sok öröme tellett a kisszállásiaknak a zárszámadásban, mert veszteséget veszteség követett a közös gazdaságban. Az egyesülést követően az 5550 hektáros Bácska Tsz kilábolt a bajból. Eredményesen gazdálkodik. A gazdaság vezetői tisztán látják a kontúrokat. Az összterületből 4400 hektár a szántó. Zömében búzát, kukoricát és állatoknak való takarmányt állítanak elő. Ebből nem nehéz kitalálni, hogy az állattenyésztés az egyik fő profilja a nagyüzemnek. Hó fedi a tájat. Állnak a traktorok, csak a gépműhelyben van némi mozgás. És az irodában. Németh Sándorné főkönyvelő és Vigh Miklós elnökhelyettes papírhalmazok előtt. Lassan a számok beszélnek. Mutatják az elmúlt év eredményeit. Azét az esztendejét, amelyben — közhelyszerű megállapítás — az időjárás mostoha volt és a közgazdasági tényezők sem hatottak úgy, mint ahogy azt szerették volna... Segített az állattenyésztés Úgy mondja a főkönyvelőnő, 913 hektáron rekordterméssel fizetett a búza, hektáronként több mint 5 tonna szemet gyűjtöttek be a kombájnok. A szárazság, a mostoha időjárás viszont nem kedvezett a kukoricának. Szerencse, hogy besegített a jól szervezett, magas színvonalra emelt állattenyésztés. Az árbevétel ennél az ágazatnál több volt 59 millió forintnál, és a tervezettnél 3 milliónál többet jegyezhetnek be az eredményt jelző sarokba a mérlegkészítésbél, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A vegyes hasznosítású amelynek első 400 szarvasmarha, egyedei már Holstein-fríz, magyartarka keresztezésűek, kellemes meglepetés. A vegyes hasznosítás ellenére egy tehén 3700 liter tejet adott. A számokból kitűnik, hogy ha nem is nagymértékben, de egy esztendő alatt előreléptek a takarmányhasznosításban is. Hiszen 1979-ben egy liter tej előállításához 38 dekagramm abraktakarmányra volt szükség, tavaly ez a szám 36-ra csökkent. Egy kilogramm hús előállításához két évvel ezelőtt 2 kilogramm 68 dekát adtak az állatok elé, tavaly viszont már 4 dekával kevesebb is elegendő volt ahhoz, hogy egy kilóval gyarapodjék az állat. Fejlesztik a juhászatot Kétezer anyával bíró juhászata van a közös gazdaságnak. A törzskönyvezett állomány, gyapjúértékesítést is ide számítana, jól fizetett tavaly. A hízóbárányokat exportálták, valutát fizetett érte az olasz kereskedő, és az arab országok üzletemberei közül néhányan. A juhászati ágazat eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy e téren jelentős fejlesztést terveznek a szövetkezetben. A mostani kétezer helyett ötezer anyajuhot tartanak majd. A két,ezer férőhelyes ellető már elkészült. Terveikben szerepel további két, egyenként kilencszáz férőhelyes juhszállás. Két-három év múlva, ha a teljes komplexum elkészül, járulékos beruházásokkal együtt alig kerül többe 8 milliónál. Egy juhférőhely értéke nem haladja meg a kétezer forintot. Külön öröm a szövetkezetiek számára, hogy célcsoportos beruházásban 800 méter bekötőutat „kapnak” az államtól. Hárommillió forint gépekre val. A közös gazdaság Rába-gépsor- IHC-technológiával rendelkezik. Úgy döntöttek, hogy speciális igényeiknek megfelelően fejlesztik a gépparkot. Az elmúlt év gazdasági sikerei lehetővé teszik, hogy 3 millió forint fölött költhetnek gépekre, berendezésekre. MTZ 80-as traktorból 8 darabot, IFA teherautóból 3 daarabot vásárolnak majd. Emellett rakodásnál nélkülözhetetlen markoló, a vasúti szállításnál elengedhetetlen vagonkirakó is szerepel a listán. Ahhoz, hogy ezeket a gépeket megvásárolhassák, szükség volt arra is, hogy eredményesen működjék a háztáji kisegítő ágazat. Ennek bizonyítására csak annyit, hogy tavaly 23 millió forint értékű terméket állított elő a közösön kívül a tagság. Sertések százai és a hízómarhák sokasága is fejlődött, gyarapodott az ólakban. Bácsbokodra és Szegedre a tejipari vállalat gyűjtőhelyére több mint 600 ezer liter tejet szállítottak a gazdák. A kedvezőtlen időjárás ellenére jól fizetett a fűszerpaprika Kisszálláson. Negyven hektáron több mint 3,2 millió forint értékű pirosaranynak valót termeltek. A sertéskombinát rekonstrukciója következik Az első elképzelések szerint már megkezdték volna a sertéstelep rekonstrukcióját az V. ötéves terv utolsó évében. A gazdaságosság végett azonban úgy döntöttek, hogy elsőbbséget élvez a juhászat. Ezért a sertéstelep fejlesztésére csak a jövő esztendőtől számítanak. Eddig a telep hízósertés-kibocsátása 6 ezer volt évenként. A szomszédos megye — a Gorzsai Állami Gazdaság, a csanádpalotai Szabadságba makói Úttörő Tsz — segített abban, hogy — a 25—30 kilogrammos — hizlalásra váró sertésekből ne legyen hiány a közösben. Nemcsak a gazdasági kényszer, hanem a józan ész is azt diktálja, hogy 10 milliós beruházással egy olyan komplex sertéstelepet hívjanak létre, ahol 400 anya biztosítja a szükséges „szaporítóanyagot” . Takarmánytermelésre és állattenyésztésre szakosodott gazdaság a kisszállási — mondták a vezetőik . Az elmúlt négy-öt év eredményei igazolják, hogy jó úton járnak. Persze, ehhez nemcsak a hozzáértő szakemberek sokasága szükségeltetik, hanem kell az a 460 aktív dolgozó is, aki magáénak tudja a közöst. A tizennégy szocialista brigádnak kétszáz tagja van. Vállalásaik, eredményeik nem látványosak, mégis minden nap egy kicsit lépnek azért, hogy a holnap könnyebb és szebb legyen. Búcsúzásképp a főkönyvelőnő azt mondta: — Szépen, csendben vagyunk, élünk és dolgozunk ... Úgy gondolom, hogy hálás és szép program. Szabó Pál Miklós a