Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-10 / 212. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 212. szám Árf. 1,40 Ft 1982. szeptember 10. péntek IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: elsősorban délen kell számítani elszórtan záporra, zivatarra. Az északi, északkeleti szél napközben megélénkül, zivatar idején megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14—19, a legmagasabb nappali hőmérséklet 23—28 fok között valószínű. Beszélgetés a kisiparosok (3. oldal) és a kiskereskedők adózásáról Itt a Petőfi Népe (3. oldal) Még nyomdaszagú az újság — szoktuk mondani a friss lapszámokra. A napi 65 600 Petőfi Népéből kapja meg az egyiket felvételünk tanúsága szerint Papp Imréné régi olvasónk Paróczi Pétertől, aki tizenkét esztendeje kézbesítő Szabadszálláson. Ma további tízezer, összesen 75 600 Bács-Kiskun megyei lakótársunk talál Petőfi Népet a postaládájában. Nem tévedésről, hanem meglepetésről van tehát szó. Szeretnénk megmutatni magunkat, hogy „látva lássanak”. Eközben konkurenciára sem törekszünk föltétlenül: azokhoz juttatjuk el a többletet, akik semmilyen napilapra nem fizetnek elő. Ha úgy számolunk, hogy egy-egy újságpéldányt legalább hárman kézbe vesznek, akkor kétszázezer olvasónk már van- Mától hátha lesz több is.I Debrecenben folytatódott a finn elnök programja Ma Debrecenben folytatódott Mauno Koivistónak, a Finn Köztársaság elnökének magyarországi programja. Délelőtt Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének társaságában ellátogatott a Kossuth Lajos Tudományegyetem finnugor tanszékére. A vendégeket dr. Beck Mihály rektorhelyettes fogadta, majd dr. Kálmán Béla, a tanszék vezetője adott tájékoztatót tudományos és oktató munkájukról. Egyebek között szólt hogy a debreceni egyetem arról, évtizedek óta szoros baráti kapcsolatot tart a helsinki, illetve a jyväskyläi testvérvárosi egyetemmel. A debreceniek előadásokat tartanak finn egyetemeken, s tanáraik több finn nyelvkönyvet, olvasókönyvet, finn—magyar, illetve magyar—finn szótárt állítottak össze. Az egyetemi látogatást követően a finn államelnök a hajdúsági megyeszékhely nevezetességeivel ismerkedett. A finn államfő különvonata délután érkezett vissza Budapestre. (MTI) AKTÍVAÜLÉS KECSKEMÉTEN A kulcsszerep továbbra is a pedagógusé Tegnap délután Kecskeméten, a városháza dísztermében pedagógus aktívaülést rendezett a megyeszékhely pártbizottsága. Tavaly, az első ilyen értekezleten olyan határozat született, hogy 1981 és 1985 között 100 általános iskolai tanterem épüljön föl. Csütörtökön délután az egy év eredményeiről is tájékoztatta a megjelenteket Fischer István, a városi tanács elnökhelyettese. Júniusban 1200 nyolcadikos ballagott, szeptemberben kétezer elsőst fogadtak az iskolák, öt év alatt összesen háromezerrel nő a diákok száma. A város felkészült, mindenkit le tudnak ültetni. Az ötéves terv első két esztendejében 79 tanteremmel bővítették az általános iskolai hálózatot, felújítás éppúgy gazdagította a lehetőségeket, mint az árpádvárosi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola felavatása. Először történt meg — s erre felszólalásában Györfi Pál, az intézmény igazgatója is utalt —, hogy hamarabb elkészüljön egy iskola, mint ahogy a lakótelep teljesen benépesül. Részt vett és felszólalt az aktívaülésen Katanics Sándor, megyei pártbizottság titkára, aki a egyébként a párt-végrehajtó bizottsági tagok szokásos munkája. (Folytatás a 2. oldalon.) Közös béketerv az arab csúcsértekezleten Független palesztin állam létrehozását sürgető és Izrael állam elismerését tartalmazó egységes béketervet dolgoztak ki a marokkói Fésben zajló 12. arab csúcsértekezlet résztvevői — ezeket az értesüléseket a nap folyamán hivatalosan nem erősítették meg. A hétfő este megnyílt arab csúcsról még egyetlen közleményt sem adtak ki. A konferenciához közelálló források ennek ellenére meglehetős részletességgel ismertették a közös arab béketervet, amely — szerintük — az immár egy éve ismeretes szaúdarábiai rendezési tervnek, Habib Burgiba tunéziai elnök idén nyáron előterjesztett javaslatának és a közel-keleti rendezésre vonatkozó ENSZ-határozatoknak az összegzését jelenti. Az eddigi ismeretek szerint öt pontba foglalt dokumentum egyszersmind válasz Reagan amerikai elnök múlt hét elején kifejtett elképzeléseire. Az említett források szerint a béketerv, amelyet az Arab Liga húsz jelenlevő tagja jóváhagyott, a következő pontokat foglalja magába: — Palesztin állam felállítása, — Garanciák az ENSZ Biztonsági Tanácsának részéről a térség összes államának épségére és biztonságára (értsd: Izrael elismerése), — A Palesztinai Felszabadítási Szervezet részvétele a béketerv valóra váltásában, — Az értekezlet húsz résztvevője elfogadja az ENSZ 1947-es határozatát, amely az addig brit mandátum alatt álló Palesztina területét két — egy zsidó és egy arab — államra osztotta fel, — Ciszjordánia és a Gáza-övezet (a megszállt palesztin körzetek) ideiglenes ENSZ-mandátum alá helyezése. A szóban forgó béketerv, mint az látnivaló, nemcsak a „Reagan-terv” előirányzatain lép túl — melyet a PFSZ a hírek szerint elutasított a csúcs zárt ajtók mögött zajló ülésén —, de meghaladja a szaúdi rendezési javaslatot is, amennyiben a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek szerepet nyújt a terv végrehajtásának folyamatában. Hasonlóképpen meg nem erősített hír a csúcskonferenciáról — mint egyébként minden értesülés, amely a tanácskozások tartalmi részleteire vonatkozik —, hogy az Arab Liga tagjai a Libanonban állomásozó szíriai zöldsisakosok mandátumának megszüntetése mellett foglaltak állást — Szíria kimondott kérésének eleget téve. Az arabközi kapcsolatokban fellelhető egyes feszültségek enyhülésére — azaz a mostani csúcs sikerére — enged következtetni az az információ is, amely szerint Szíria csatlakozott az öbölmenti konfliktus csillapítását szorgalmazó arab felhíváshoz. Damaszkusz, mint ismeretes, az iraki—iráni háborúban Teheránnal rokonszenvezik. A szerdai nap nagy részét csúcs résztvevői egyébként a királyi pompával megrendezett nagy népi ünnepség vendégeiként töltötték. Marokkó minden tájáról Ifranba, II. Hasszán palotája elé sereglett népi táncosok és a különféle törzsek lovasai szórakoztatták a vendégeket, közöttük a konkrét információkra inkább vágyó újságírókat, a nemzetközi sajtó több mint félezer képviselőjét. A csúcs résztvevői szerdán — közép-európai idő szerint — éjféltől csütörtökön hajnali 4.00 óráig újabb zárt tanácskozást tartottak, s csütörtökön kora délután ismét összeültek. A CSEMEGEKUKORICA, MINT ÚJ ZÖLDSÉGNÖVÉNY Jól értékesíthető exporttermék A nagyüzemi módon termeszthető csemegekukorica, mint új zöldségnövény az 1970-es években kezdett elterjedni hazánkban. A külföldi magvak felhasználásával termesztett csemegekukorica tartósítására a Kecskeméti Konzervgyár már 1975-ben végzett kísérletet. Az V. ötéves tervben beszerzett, nagy értékű FMC gépsorral 1976-ban indult meg a próbagyártás, majd a következő esztendőben az üzemszerű termelés. Ebben az időszakban kötötte meg a társasági szerződést a Konzervipari Tröszt, a HUNGAROFRUCT külkereskedelmi vállalat, és Bács-Kiskun két állami gazdasága a csemegekukorica termesztésére, feldolgozására, értékesítésére. Az idén, a tröszt megszűnésével a Kecskeméti Konzervgyár, valamint a termelők között megfelelő szerződéses kapcsolattá alakult át az együttműködés. A Kalocsai Állami Gazdaság tavaly még 580 hektáron, az idén már 850 hektáron termesztett csemegekukoricát, amely tartósított termékként külpiacon jól értékesíthető. Az utóbbi években a hazai közönség is szívesen vásárolja a különleges minőségű, ízletes zöldségkonzervet. A nagy keresletre tekintettel az állami gazdaság gyarapította gépparkját, hogy még tökéletesebben kiszolgálhassa a tartósítóipar folyamatos gyártási igényét, öntözéses szaktábort is szervezett a növény öntözésére. A kalocsai gazdaság csemegekukorica-termő tábláin július végén volt a próbavágás. A nagyüzem szakmunkásai három FMC és egy New Idea típusú betakarító gépsorral augusztus másodika óta folyamatosan gyűjtik a kukoricacsöveket, s továbbítják a kecskeméti gyárba. Ugyancsak Kecskemétre szállít a megye másik nagy termesztője, a Hosszúhegyi Álami Gazdaság is. Mindkét üzemnek előnyös ez az ágazat, hiszen az élelmiszeripari nyersanyagon kívül, igen értékes a feldolgozás közben összegyűlt melléktermék, amelyet visszfuvarban szállítanak haza silózásra a két állami gazdaság gépjárművei. A csemegekukorica tarlójáról levágott zöldtömeg úgyszintén kiváló takarmány, amelyet Kalocsán, Hosszúhegyen a szarvasmarhatelepen hasznosítanak. A kecskeméti gyáron kívül más élelmiszeripari vállalat is vásárolja a csemegekukoricát. A zalaegerszegi, a székesfehérvári hűtőház, a két nagyüzem szerződéses partnere. Csupán a szállítási távolság okoz munkaszervezési gondokat. Amíg Kalocsa és Kecskemét között hat óra hosszáig tart a tehergépkocsik fordulója, Zalaegerszegre már 14—16 óráig. K. A. • Répási Gergely szakmunkás már tizennegyedik esztendeje dolgozik betakarítógéppel a Kalocsai Állami Gazdaságban, ő vezeti a vadó fiatal New Idea típusú, négysoros csőtörőgépet a csemegekukorica-táblában. TÁJÉKOZTATÓ A TECHNIKA HÁZÁBAN A vetőmagosok felkészültek az őszre Csalhatatlanul jelzi az őszi munkák kezdetét, ha szóba kerül a szakemberek között a vetőmagellátás. Ez történt tegnap Kecskeméten, a Tudomány és a Technika Házában. Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeinek szakemberei a szaporító gazdaságok vezetői és a forgalmazók megtárgyalták a legfontosabb tennivalókat. Muraközi János a Vetőmag Vállalat Duna—Tisza közi kerületi központjának főmérnöke többek között elmondotta, hogy több mint százezer hektár őszi búzához szükséges szaporítóanyag a rendelkezésükre áll, összesen 12 620 tonna fémzárolt mag vár kiszállításra a közeli napokban. Az idei őszön „divatos” fajtának számít a Posavka és Macvanka jugoszláv nemesítésű mediterrán búzafajta. Ebből korlátozott mennyiség van csak raktárolt. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan sokan vásároltak a Martonvásári 8-asból, a szegedi nemesítésű GK Szegedből és a Tiszatájból. Elmondotta még a főmérnök, hogy megfelelő készletek állnak rendelkezésükre Martonvásári 4-es és 5-ös fajtából, valamint Rába 2-ből és Liberuillából. Az őszi árpához szükséges vetőmag is elegendő. Igény szerint kiszállították az 1600 tonna szaporítóanyagot, sőt 280 tonna felesleg a raktárban pihen, elsősorban azoknak a gazdaságoknak a számára, amelyek még ezután keresik meg a területi központot. A rozs vetőmagjának szaporítása a megyében az idén ,sajnos, nem sikerült. Az 1280 tonna várható felvásárlásból csupán 180 tonna mag érte el a fémzárolási minőséget. Több mint 1100 tonna rozs vetőmagot az esős időjárás és a szakszerűtlen kezelés miatt takarmányozós célra használnak majd fel a termeltető gazdaságok. A tájékoztatóból kitűnik, hogy ennek ellenére vetőmagellátási gondok nem lesznek, mert szeptember 20-ig Nyíregyházáról 400 tonna, Debrecenből pedig 600 tonna rozs érkezik. Felmérték a vetőburgonyaigényt is a területi központban. Megállapították, hogy 1982 őszére 1043 tonna, 1983 tavaszára pedig 779 tonna burgonyát igényeltek a gazdaságok. E rendelésekhez szükséges készletet már megvásárolták. Ám tartanak attól, hogy néhány nagyimi gazdaság utólag jelentkezik majd vetőburgonyáért. Ilyenkor szokott az előfordulni, hogy kapkodnak „fűhöz-fához” annak érdekében, hogy a mulasztást elkövető gazdaságok is időben elvethessék a burgonyát. Sz. P. M. Élő népdal Bács-Kiskunban az országban elsőként figyeltek fel arra, hogy a szocialista kultúra kibontakoztatása feltételezi a néphagyományok megőrzését, hasznosítását. Abból indultak ki lassan-lassan két évtizede, hogy a megye nagy szülötteinek életműve is a folklór tudatos ápolására, megbecsülésére ösztönöz. Már Kelemen Lászlóék is szívesen játszottak népi eredetű drámákat, jeleneteket. Jókai — maga írta — itt ismerkedett meg az igazi népélettel. Nemcsak tárgyválasztását, hanem szemléletét is életreszólóan befolyásolta mindaz, amit itt látott, hallott. öregkorában is dúdolta a jogakadémista társaktól tanult népdalokat, mindig Becsülő szeretettel rajzolta meg a népi figurákat, köztük szalmahegedű, a citera tudóa sajt. i Petőfi Sándor erről tájról eredeztethető népiségé aről szószaporítás Nem véletlen, hogy a beszélni múlt századi haladó kecskeméti mozgalmak nagyjai a nemzeti dalkultúra ápolását, a nemzeti dalvirágok csokorba kötését tevékenységük fontos mozzanatának tekintették. A híres kecskeméti felsőfokú intézetben tanult az az Ács Károly, aki hazánkban, sőt Közép- és Kelet-Európában először akarta hídként, a barátkozás eszközeként felhasználni az egymás mellett élő népek dalait. Saját maga is gyűjtött román és délszláv népi énekeket, amelyeket kis füzetben, 10 ezer példányban szétküldött az ország minden részébe. Joggal kimondhatjuk: kecskeméti, Bács-Kiskun megyei kezdeményezések is jók, növesztették az élesztőt1970-es évek elejére kilombosodó hazai folklórmozgalmat. A kecskeméti népzenei találkozókat, a Szüret az Aranyhomokon rendezvényeit követő menti folklórtalálkozók Duna bizonyították be, i hogy milyen sok értője, híve van hazánkban a néphagyományt a művészet új irányzataival is ötvöző törekvéseknek. Minden dicséret megilleti a rendezőket, hogy egy pillanatig sem tekintették múzeumnak a még élő és megváltozott formában tovább éltethető , nemcsak a néphagyományt tartalomban, hanem a bemutatás formáiban is szüntelenül keresték és kutatják az újat, az idő változásainak megfelelően. Vagyis az élő néphagyomány élő kapcsolatait, tápláló forrásait elemezték, tudatosan igyekeztek a továbbélés lehető feltételeit kialakítani. legjobb Ezért volt, van és lesz szava a kecskeméti népzenei találkozókon, a kalocsai, a bajai seregléseken a mozgalommal az első pillanattól kezdve közösséget vállaló, azt hatalmas ismereteikkel segítő tudósoknak, költőknek, politikusoknak, közművelődési szakembereknek. örvendetesen szaporodtak országszerte a folklórrendezvények. (Olykor-olykor mintha a divat rontaná az ügy hitelét.) Csak örülni lehet az olyanseregléseknek, mint ket a kecskeméti járás amelyeszervez. A más megyékben meghonosodó, rendszeresen ismétlődő találkozókról érkező hírek is szívderítőek. Kodály, Katona városának, Móra szülőmegyéjének Petőfi, meg kellene tartania jó értelemben vett vezető szerepét. Megőrizve az eddigi összejöveteleket jellemző eszmei tisztaságot, igényességet, tágítani lehetne a közreműködők körét. A IX. kecskeméti népzenei találkozón szereplő együttesek is ellátogatnak iskolákba, üzemekbe, a Duna menti folklórtalálkozó vendégegyütteseivel kisebb községekben is találkozhatunk, mégis azt kell mondani, hogy ezek a találkozók még nem igazi tömegrendezvények a közönség számát tekintve. Miért ne válhatna a mi megyénk a népművészet külföldön is méltányolt, külföldieket is évről évre vonzó Bayreuth-jává. Nyilván a ma kezdődő — immár kilencedik — kecskeméti népzenei találkozón nemcsak az eredményeket összegzik; ahogyan továbbot is megvitatják. Aligha csalódnak azok, akik sokat várnak a Kodály-centenárium évében sorra kerülő tanácskozásoktól, mert az ügy jelentőségét elismerve, a magyar zenetudomány nagyjai személyes közreműködést is vállaltak és meghívott nótafák, népi együttesek a magyar népművészet hivatott képviselői. Heltai Nándor ~