Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-17 / 114. szám

1984. május 1T. • PETŐFI NÉPE « 3 Losonczi Pál látogatása Bács-Kiskunban (Folytatás az 1. oldalról.) z és tapasztalatairól kérdezett. A megbeszélés végeztével dr. Iva­ni­ics Lajos átadta a vendégnek a várossá nyilvánítás tizedik évfor­dulójára készített emlékérmet. Ezután városnéző sétával folyta­tódott az Elnöki Tanács elnöke­inek kiskőrösi programja, még­pedig először­­ a Petőfi-szülőház­­ban és az irodalmi múzeumban. Istenes József f i Petőfi-kutató kalauzolásával megtekintette az eredeti bútorokkal berendezett tisztaszobát, a rekonstruált sza­­badkéményes konyhát, és az ud­vari szobát, amelyben a Petrovics család kiskőrösi éveire utaló tár­gyak kaptak helyet. A szomszé­dos múzeumban látható az egyet­len fennmaradt ,hiteles fotó má­solata Petőfiről, valamint külön termekben7 a költő pályafutása különböző szakaszainak doku­mentumai,­­­könyvei, egyenruha, zászló a szabadságharc idejéből. Losonczi Pál, miután átvette az i­rodalomkutató Petőfiről írt kö­tetét, a következő sorokat írta a múzeum emlékkönyvébe: „A szé­pülő fiatal város méltó módon ápolja legnagyobb nemzeti köl­tőnk szülőházát és emlékmúzeu­­­mát.” A művelődési központban — mely egyúttal könyvtár és mozi is, s ahol tíz éve a városalapító zászlót átadta az Elnöki Tanács elnöke — Izsák László könyvtár­­igazgató számolt be a komplex létesítmény működéséről, s arról, hogy ezidáig mintegy hárommil­­li­óan fordultak meg itt a külön­féle rendezvényeken. A házban­ helyet kapott a helytörténeti ál­­­landó kiállítás, és az idegen nyel­vekre lefordított Petőfit-kötetek gyűjteménye is. (Eddig 64 nyel­ven adták ki, s 53-ból itt is őriz­nek könyvpéldányt.) Egy díszes kötésű Petőfi-kötettel Pált is megajándékozták.Losonczi Az út a szlovák tájházhoz ve­zetett, eközben a vendégek meg­tekintették a központi kereske­delmi- és szolgáltató egységeket, majd két váratlan találkozás is színesítette a programot. Az az idős férfi, Suba István köszön­tötte Losonczi Pált, aki a tájhá­zat a városi tanácsnak eladta, egyik közeli szomszédja, Németh Ferenc pedig egy régi, újságban megjelent fényképet­­ mutatott, amelyen Losonczi Pál, akkori földművelésügyi miniszter hi­vatalában fogadta a kiskőrösi asszonyok egy csoportját, köz­tük Némethnét is. A szlovák tájházban népvi­seletbe öltözött nemzetiségiek köszöntötték az államfőt, majd Dulai András vezető mutatta be a századforduló idején készült, s egy kiskőrösi szlovák közép­paraszt tárgyi világát, életkö­rülményeit megőrző épületet, s beszélt a szokásokról is. Loson­czi Pál ezután nemcsak a ven­dégkönyvet, hanem a Bem Jó­zsef­ Iskola nyolcadikos diákjai­nak őrsi naplóját­ is aláírta, majd átvette Szabó Istvánnétól az asszony által készített, népvise­letbe öltöztetett gyönyörű babát. Az országban is ritkaságszám­ba menő közúti emlékmúzeum volt a következő állomás. Tóth László igazgató mutatta be a tár­gyi emlékeket. Az Elnöki Tanács elnökének délutáni programja a ta­bdi Dan­­kó-villa és múzeum megtekinté­sével kezdődött, majd Kiskőrösön, a pártbizottság székházában ak­­tívaü­lésre került sor. Az aktívan Terbe Dezső kö­szöntötte a meghívottakat, köz­tük a párt-, az állami és társa­dalmi szervek megyei vezetőit, a városok, gazdasági egységek irá­nyítóit. Ezután Losonczi Pál tar­tott tájékoztatót az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Elöl­járóban az államfő utalt a tíz év előtti látogatására, s arra, hogy az eltelt esztendők számottevő fej­lődést hoztak a megye települé­seinek, lakosságának életében, s igen szép előrelépést lehet ér­zékelni az akkori és a mai Kis­kőrös között is. A külpolitikai helyzetet érté­kelve Losonczi Pál elemezte nemzetközi feszültség okait,­ ame­­­lyekért az imperialista országok, köztük is elsősorban az USA bi­zonyos körei a felelősek. Hogy ma mégsincs közvetlen háborús veszély, az a kialakult erőegyen­súlynak köszönhető. Ismertette a szocialista országok álláspont­ját a kapcsolatok építésében, s utalt hazánk ebben betöltött sze­repére. A törekvések egyönte­tűen a tárgyalásos megoldásokat, és a fegyverzetek alacsonyabb szintjén megvalósítandó egyen­súly elérését célozzák. A továbbiakban az előadó gazdasági élet kérdéseivel foglal­a­kozott. Nehézségeink — mondot­ta, összefüggnek a világgazdaság szigorodásával, ám egyetlen le­hetőségünk, hogy alkalmazkodunk a keményebb külső feltételek­hez, továbbra is keressük azokat az utakat, amelyek a gazdálkodás hatékonyságát növelik. A legutóbbi központi bizottsá­gi ülés is foglalkozott a gazdasá­gi irányítás továbbfejlesztésé­vel. Az 1968-ban életbe lépett gazdaságirányítási rendszer­­ be­vált, erre alapozva lehet és kell tovább haladni. Mégpedig úgy, hogy minden kérdésben ott dönt­senek, ahol erre a legalkalmasab­bak a feltételek. Tovább kell nö­velni a vállalatok önállóságát, ugyanakkor a felelősséget meg­osztani a kollektívákkal. A ve­zetőket például a dolgozói közös­­ségek választják meg. Erősíteni szükséges az iparban is a vállal­­kozókedvet. Mindezekhez a szö­vetkezeti mozgalom szolgál jó például. Az aktívaértekezlet után Lo­­sonczi Pál a keceli Szőlőfürt Szak­szövetkezetet kereste fel, ahol Csipkó Sándor elnök adott tájé­koztatást a közös gazdaság tevé­kenységéről. Tíz és félezer hek­táron gazdálkodnak, a földterü­let 55 százaléka van közös mű­velésben. Az indulás óta 165 mil­lió forintról 567 millióra nőtt a közös vagyon, s a szakszövetke­zet tíz év alatt hétszer nyerte el a kiváló címet. Az Elnöki Tanács eln­öke ez­után — Bács-Kiskun megyei lá­togatása befejezéseként — a kö­zös gazdaság termelőegységeit nézte meg, majd az esti órák­ban visszautazott Budapestre. Váczi Tamás MAGYAR -SZOVJET BARÁTI TÁRSASÁG Készülődés a felszabadulás 40. évfordulójára Apró Antalnak, az MSZBT elnökének vezetésével szerdán a Par­lament Vadász-termében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Országos Elnöksége. A tanácskozáson részt vett Lakatos Ernőt , az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője is. A testület tagjai Nagy Mária alelnök előterjesztésében megvitatták a hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünneplésére, vala­mint a hitleri fasizmus felett aratott győzelem és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulása 40. évfordulójáról való megemlékezé­sekre kidolgozott MSZBT-programot. Az elmúlt korszakban egyik nemzedék számára sem elég sok­oldalúan és mélyrehatóan dolgoz­ták fel felszabadulásunk esemé­nyeit — mondotta egyebek kö­zött. — A visszaemlékezések oly­kor sablonokba ágyazva szinte is­­métlik önmagukat. Ugyanakkor adósak maradnak, különösen az ifjú nemzedék körében, a leg­újabb kor és­­ különösen a most pergő évek történeti szemlélettel való megközelítésével. A kerek évfordulók közül ez a mostani különösen jó lehetőséget kínál e mulasztás pótlására. A jövő év rendezvényei között szerepel az MSZBT megalaku­lásának 40. évfordulója is. Az ünnepi eseményre számos prog­rammal készül a társaság. A ma­gyar—szovjet barátság további el­mélyítését szolgálják azok a ren­dezvények, amelyeken párt­jainknak és kormányainknak béke, a biztonság és a társadal­a­mi haladás érdekében tett erőfe­szítéseit népszerűsítik. — Műkö­désének négy évtizede alatt a barátsági mozgalom hazánk­ban társadalmi méretű politikai tömegmozgalommá vált — mon­dotta Nagy Mária, s végezetül arról szólt, hogy a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság az MSZBT jó partnere hazánk életének szov­jetunióbeli bemutatásának. Te­vékeny, elkötelezett aktivisták sokasága vesz részt munkájában, és tartja elevenen a barátság gon­dolatát. Igényeiknek eleget téve a társaság az eddiginél is fokozot­tabban vállal részt tájékoztatá­sukban, a hazánkról kialakult is­meretek gazdagításában­, a négy évtizedes szocialista fejlődés ta­pasztalatainak megismertetésé­ben. Az előterjesztésnek megfe­lelően a társaság — az állami és­­ társadalmi szervekkel, többek között a KISZ-szel, a Hazafias­­ Népfronttal, az Országos Béke­­­tanáccsal, a SZOT-tal, a szak­minisztériumokkal, valamint a Szovjet Baráti Társaságok Szö­vetségével és a Szovjet—Magyar Baráti Társasággal összefogva — a következő hónapokban­ ren­dezvényeken és különböző kiad­ványok segítségével mutatja be a magyar—szovjet barátság tör­ténetét, jelentőségét népünk életében, a két ország kapcsola­tainak alakulását, fejlődés­ét, to­vábbá a Szovjetuniónak hazánk felszabadításában szerzett fel­becsülhetetlen érdemeit. A társa­ság széles körben ismerteti a ba­ráti szocialista országok törté­nelmi szerepét a hitleri fasizmus és a japán militarizmus legyő­zésében; a Szovjetunió békepo­litikáját, a békéért, a nemzetközi biztonságért, a leszerelésért, az enyhülésért folytatott követke­zetes küzdelmét. Akcióival arra törekszik, hogy mind többen gaz­dagítsák ismereteiket a legújabb­­kori magyar történelemről, s méltóképpen ápolják a hazánk szabadságáért elesett szovjet hő­sök emlékét. Az előterjesztést vita követte, amelyben felszólalt Pozsgay Im­re, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. Hang­súlyozta, hogy a szocialista nem­zeti egység jegyében, a sorsfor­dulókat, ellentmondásokat tragédiákat is maga mögött ha­és­gyó történelem jegyében ünnepel­hetünk. Éppen ezért a felkészü­lés több lényeges­­ ponton szemlé­letváltozást hozhat a magyar tár­sadalomban, megerősítheti azt a meggyőződést, hogy visszafor­díthatatlan, a progresszió irá­nyát követő szocialista fordulat zajlott le a magyar nép történeté­ben; olyan fordulat, amely nem­zeti identitásunkat és a nemzet alkotó «éjét is kifejezi. — A 40. évforduló történelmi látásunk tisztulását eredmé­nyezheti még akkor is, amikor az országnak nem csekély problé­mákkal, gondokkal kell szembe­néznie — hangsúlyozta a főtit­kár. Vagyis olyan értékek erősöd­tek, kristályosodtak ki a magyar társadalom közgondolkodásá­ban, amely értékekre hivatkozva nyugodtan­ szembenézhetünk a mai valósággal. A népfrontba tö­mörült szervezetekkel olyan programot törekedtünk készíte­ni, amelyben feltárhatók vív­mányaink, öszegezhető az ország negyvenesztendős értékleltára — mondotta­ végezetül Pozsgay Im­re. ■ Előadás közben. ® Városnéző séta. S Az egyetlen eredeti kép a költőről — mutatja Istenes Jó­zsef Petőfi-kutató. • Az aktívaülés résztvevői. (Tóth Sándor felvételei) IS Tájékoztató a városi pártbizottságon. 9 A szlovák tájházban. • Találkozás 20 év után. Beruházások az élelmiszeriparban Az élelmiszeriparban is csök­kentek a fejlesztés anyagi lehető­ségei, az ágazatban az elmúlt években átlagosan 6—7 százalék­kal kevesebbet költöttek beruhá­zásokra. Az élelmiszeripari üze­mekben keresik a módokat arra, hogyan lehetne a szerényebb le­hetőségek közepette rugalmasan alkalmazkodni az exportkövetel­ményekhez, s miképpen lehetne megfelelni — mindenekelőtt a mi­nőség javításával kapcsolatban — a lakossági igényeknek. A lehe­tőségeket vitatta meg az ÉDOS­Z központi vezetősége szerdai ülé­sén­­­ Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadásában rámutatott: a köz­ponti forrásokból kevesebb jut az élelmiszeripar korszerűsítésére és a termelés bővítésére, ám a vál­lalati beruházások terén nem vis­­­szaesés, hanem kisebb előrelépés tapasztalható. Az elmúlt évben 6,6 milliárd forintot költöttek vál­lalati körben a fejlesztésre, az idén ez az összeg megközelíti a 6,8 milliárd forintot. Miközben te­hát a központi forrásokból bizto­sított feltételek mérséklődtek, az élelmiszeri­pari vállalatok beruhá­zásai évről évre növekednek, mégpedig úgy, hogy többnyire az eredeti előirányzatokat is általá­ban túlteljesítik. Mindemellett valóban tapasztalhatók arányta­lanságok a beruházási gyakorlat­ban; egyes iparágak jelentős mű­szaki-fejlesztési gondokkal küsz­ködnek, s ezek megoldására következő időszakban több figyel­­­met kell fordítani. Beszámolt arról is, hogy két év alatt 4 százalékkal emelkedett az elhasználódott gépiek aránya — ez eléri az összes gép arányának 19 százalékát —, ám időközben 5 milliárd forint értékű új gépiét is bekapcsoltak a termelésbe, és ezek az általában nagy teljesít­ményű gépek jól szolgálják a kor­szerű áruk termelését. Jó részük az exportáru-termelésbe is be­kapcsolódott. A beruházások ös­­­szetételében is némi módosulás következett be, mivel az üzemek többet költenek gépek beállításá­ra, és valamelyest mérséklődtek az építésekre fordított összegek. Az élelmiszeripari üzemek meg­felelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy feldolgozhassák a mezőgazdaság áruját. A májusi esőzések nyomán a sokáig ked­vezőtlen kép megváltozott, s a feldolgozó üzemek most már na­gyobb bizakodással nézhetnek a betakarítás és a gyümölcsszüret elé. A gyárak felkészülnek a sze­zonra. Több helyen került sor gépcserékre és több felújított üzemben is megkezdik a munkát. Ötven növényfajtát minősítettek Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács szerdán a MÉM-ben tartott ülésén 50 hazai és külföldi növényfajta, valamint két­ állatfajta állami minősítésé­ről döntött és 22 már kevésbé korszerű növényfajta minősítését visszavonta. Az ülésen többi kö­zött hat hazai nemesítésű, illetve­­ külföldi eredetű hibrid kukorica állami minősítéséről döntöttek. Ezzel javult a választék; több magas hozamú hibrid közül vá­laszthatják ki a helyi körülmé­nyeknek leginkább megfelelőt a termesztők. Mindez elősegíti a gabonaprogram sikeres megvaló­sulását is. A tanács ugyanakkor három olyan kukoricafajta vető­magjának­ államilag engedélyezett forgalmazását vonta vissza, ame­lyek felett eljárt az időt Új fajtával gazdagodott a cu­korrépa-választék. öt új napra­forgó is elnyerte az állami minő­sítést, továbbá a Csipke elneve­zésű új korai hegyes zöldpaprika, és három paradicsomfajta. Az állattenyésztők 22 éves ne­mesítő munkájának eredménye a Mezőhegyesi Sportló. Ugyancsak gazdagodik a halfajták választé­ka.

Next