Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
Fejlődésünk kulcsa • a műszaki fejlesztés A műszaki haladás meggyorsítása, és ezzel összefüggésben a tudományos kutatás eredményességének fokozása meghatározó fontosságú, tovább nem halasztható feladat. Végrehajtásától alapvetően függ a népgazdaság teljesítményének növelése, a szocialista társadalom további sokoldalú korszerűsítése. Különösen időszerűvé tette a műszaki fejlődéssel kapcsolatos kérdések elemzését az, hogy a gazdasági munka megjavításáról hozott 1986 novemberi központi bizottsági határozat a gazdaságfejlesztési munkák középpontjába helyezte a termék- és technológiai szerkezet korszerűsítését. Az abban megfogalmazott feladatok megoldása megköveteli a technikai—technológiai fejlődés Ugyanakkor azok felgyorsítását, végrehajtása kedvező közgazdasági feltételt teremt fejlesztés számára.a műszaki Az országiban folyó műszaki fejlesztési tevékenység fő irányait és feltételeit a VII. ötéves népgazdasági terv, a központi gazdaságfejlesztési és szervezési programok, valamint az ezekkel összehangolt országos középtávú kutatás-fejlesztési terv programjai meghatározták. Ezekben a tervekben és programokban — a XIII. kongresszus határozatának megfelelően — megtörtént a fő feladatok kijelölése, a források szétosztása, és körvonalazódtak az irányítás korszerűsítésének teendői is. Szükség van azonban a meghozott intézkedések összhangjának megteremtésére, és a végrehajtás társadalmi, gazdasági és politikai feltételeinek javítására. Ezért tűzte a Központi Bizottság december 28. ülésének napirendjére a műszaki fejlődés és a tudományos haladás felgyorsításának feladatait. .. A tét: leszakadás vagy felzárkózás A felszabadulás óta eltelt idő alatt hazánkban a gazdasági-műszaki színvonal jelentősen nőtt. A technológiai fejlődés főbb nemzetközi tendenciáit lényegében követtük. Egyes területeken olyan technológiák honosodtak meg, amelyek hozzájárultak a korszerű műszaki kultúra kibontakozásához. A tudományostechnikai fejlődés világméretű felgyorsulásának, a hazai gazdasági növekedés lassulása, és a nem kielégítő hatékonyságú munka hatására azonban az utóbbi időszakban számos területen fokozódott a nemzetközi élvonaltól való technológiai elmaradás. Olyan helyzet jött létre, mint egy futóversenyen: az élcsoport felgyorsította lépteit. Ilyenkor, ha valaki nem vált ütemet, nemcsak az elöl levőktől szakad le, de megelőzhetik a hátrább haladóik is. A tét tehát nagy: leszakadás vagy felzárkózás. Kérdés, jelentős erőfeszítéseink ellenére miért sokasodnak gondjaink? A gazdaság műszaki megújulását mindenekelőtt a teljesítményekre nem kellően ösztönző társadalmi-gazdasági környezet, és az igénybe vehető források csökkentése fékezte. gazdaságirányítás a külgazdasági egyensúly rövid távú stabilizációja érdekében tett nagy erőfeszítést, figyelmet fordított a és kisebb termelési szerkezet javítására, a technológiák korszerűsítésére. Ám a gazdasági szervezetek sem használták ki megfelelően meglevő lehetőségeiket. Az emberi tényező felértékelése A tudományos-műszaki haladás alapvetően társadalmi-gazdasági folyamat. Eredményességét a közösségek megújulásra való készsége, a gazdasági szervezetek érdekeltsége, az egyének érdekeltsége, motivációja, az emberi tényező minősége szabja meg. Nemcsak a felhasználható források mennyisége, hanem ezek felhasználásának hatékonysága, az új műszaki eredmények alkalmazására való készség és képesség, a munkakultúra az, ami a korszerűsödés lendületét meghatározza. A műszaki fejlesztés döntő mértékben a vállalatoknál, szövetkezeteknél megvalósuló, a versenyképesség és a jövedelmezőség növelését szolgáló — többnyire a kereslet által vezérelt — tevékenység. Jelentős szerepe van a műszaki fejlesztésben a központi irányításnak, amelynek feladata a prioritások meghatározása. Ugyanakkor az állami irányításban a közgazdasági eszközök, a közvetett módszerek rugalmas alkalmazásának erősítésére van szükség. A fő figyelmet a társadalmiközgazdasági környezet új műszaki eredményeket befogadó képességének javítására kell fordítani. Fő követelmény: a technológia korszerűsítése A hazai műszaki fejlesztésben az előttünk álló évtizedben a technológia korszerűsítése lesz fő követelmény. Általános megítélés szerint ugyanis ezen a területen a legnagyobbak az elmaradások. Korszerűtlen eszközökkel nem lehet korszerű és versenyképes terméket gyártani. A szelektivitás következetes érvényesítése elengedhetetlen. Középtávon elsősorban a tartósan hatékony és versenyképes gazdasági szervezetek, valamint a termelési szerkezet javítását szolgáló súlyponti területek műszaki fejlesztését kell összehangolt állami intézkedésekkel felgyorsítani. A gazdasági szabályozórendszer a műszaki fejlődést elsősorban a hatékonysági követelmények következetes érvényesítésével, a versenyhelyzet erősítésével és a gazdasági szervezetek együttműködési készségének fokozásával segítheti. A feladatok megvalósításához a műszaki fejlesztést befolyásoló ár-, bér- és adórendszer tökéletesítése szükséges, ami folyamatban van. A műszaki fejlesztés eredményességének növeléséhez a feltételek kényszere mellett több pénz is szükséges. Indokolt ezért, hogy a kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordítható anyagi eszközök a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedjenek. Az alapkutatások anyagi források fejlesztését az felhasználásával, differenciált a pályázati és a megbízási rendszer javításával, a versenyeztetés szélesebb körű alkalmazásával kell elősegíteni. A tudományos kutatás gyagorlati hasznosítása érdekében kölcsönös érdekeltségen alapuló, tartós munkamegosztást kell kialakítani a kutató- és felsőoktatási intézmények, illetve a vállalatok között. Ez megkönnyíti, hogy a vállalatok késedelem nélkül hozzájussanak a legújabb eredményekhez. Az oktatási intézmények viszont megérthetik a vállalatok valódi gondjait. A központi irányításnak is segítenie kell A műszaki fejlesztés felgyorsításában központi szerepe van a szellemi és anyagi tartalékok mozgósítását szolgáló érdekeltségi rendszernek. A műszaki fejlesztésben meghatározó szerepet betöltő szakemberek anyagi és erkölcsi megbecsülésének növelése halaszthatatlan feladat. Az emberi tényező hatékonyságát növelő eszközök Számottevő része azonban vállalatvezetők kezben van. a Megkezdődött bár csak lassan és csak néhány vállalatnál, a műszaki fejlesztésben kulcsszerepet játszó, kiemelkedő teljesítményeket felmutató vállalati szakemberek bérszínvonalának az átlagnál erőteljesebb emelkedése. Ezt a folyamatot fel kell gyorsítani, amelyet vállalati jövedelem- és keresetszabályozással a központi irányításnak is rugalmasan segítenie kell. A műszaki fejlesztés a vállalati kollektíva tagjának feladata, valamennyi sikerének fontos feltétele, hogy a dolgozók azonosuljanak a célokkal. Ez nemcsak a dolgozók szakmai felkészültségén múlik, hanem a megfelelő ösztönzésen, és az újítást pártoló munkahelyi légkörön is. Az előttünk álló időszakban ezért a legfontosabb feladat az emberi tudás, a hozzáértés, és a leleményesség kibontakoztatása. Ifj. Marosán György, az MSZMP KB munkatársa I 1981. január 2. • PETŐFI NÉPE • 3 A KORSZERŰBB FÉNYESEBB, OLCSÓBB (3.) Csillogás és sötét alagutak Ha közvetlen környezetünk alapján minősítik az esti világítást, akkor feltehetően elégedettek a Rákóczi úton, a Széchenyi téren vagy a Petőfi Sándor utcában lakók. Kevesebb jót mondanának a közvilágításról a muszájiak, a Czollner tér mögötti kis utcák bandukoló lakói... Az elmúlt másfél évben tudatosan figyeltem, milyen este, éjszaka Kecskemét. Egy alkalommal Meleg László, a DÉMÁSZ kirendeltségvezetője is elkísért utamon. Szétvert bura A Lenin térnél kezdtük szemlét. A 6-os számú ház előtt a szétvert bura szomorkodott, a 12- es és a 14-es között egy-egy lámpatest sötéten bámult az éjszakába. A többi: rendben. Elegendő fényt kaptak az úttestek, a járdák. Jól megvilágított a Schönherz Zoltán téri közlekedési csomópont. A Lenin-szobor bronztömege elnyelte a ráadásul rosszul irányított fénykévét. Meleg László szerint csak súrolófénnyel mutatna sötétedés után is méltóan Kisfaludy-Strobl alkotása. A leninvárosi iskola környékén több lámpa szüneteltette működését. Az Árpád körút dúslombú fái sok fényt elnyelnek. A járdák sötétebbek, mint az olyan utcákban, ahol jobban hasznosul a kibocsátott fény. A Béke térről nagyvárosias hangulatúnak éreztük a Petőfi Sándor utcát. A fasor árnyéka jóindulattal sem mondható, hogy nappali világosság volna a Máriavárosban. Sötétnek tűnt a Kupa utca. A jól megvilágított közterületen szinte észrevesszük, ha egy-két lámpa sem elromlik. Egész utcarész elsötétül viszont, ha a ritkán, egymástól távol elhelyezett fénytestek közül megy tönkre egy-kettő, mint például körútunkon a Nyíl utcában. Elégedett volt a Nyíri úton a kirendeltségvezető. Minden lámpatest világított. Arról már nem ők tehetnek, hogy a gimnázium felőli járda sötét alagút, a fasor szinte teljesen fölfogja a fényt. Igazán nem panaszkodhatnak a széchenyivárosiak. A kanyart kivéve a Bethlen körutat is kifogástalannak minősítettük. Nagyszerűen megvilágított az autóbuszpályaudvar. Az aluljárói előtti csomópont azonban messze van a korszerűtől. „Tervezik átépítését”, tájékoztatott Meleg László. Vandálmentes (szétverhetetlen műanyag) burkoló fedi az aluljáróban szép számmal elhelyezett, működő fényforrásokat. Több fényt is elbírna a halászcsárda előtti tér, akárcsak szinte az egész Hunyadiváros. Ottjárttunkkor minden lámpa világított Béke fasor elején, mégis barátaságtalannak érződött ez a viszonylag forgalmas utca. Kevés a lámpatest, sok a fa. Kevesebb több lenne ? A gyalogosok érdekei itt is csak az autósoké után következhetnek. Miért volna különben oly sok sötét hunyadivárosi utca és miért állnak olyan sűrűn nagyteljesítményű fényforrásokkal felszerelt oszlopok a városszéli István király körúton. (Egyes szakaszain még járda sincs.) A mind vékonyabban csörgedező forintokból is jut a legsürgősebb bővítésekre. Új fényforrásokat szereltek föl több új városszéli lakónegyedben, kiépült a Batthyány utca közvilágítása. Hosszú évekig tartó sötétség után fényárban úszik a Tóth László sétány. Sokak véleménye szerint túlkomponált a Szabadság téri világítás; a sétaövezet közepén elhelyezett lámpasor rontja a Rákóczi út panorámáját, kettészabja a teret. (A díszkivilágításról, az esztétikai kérdésekről máskor írunk.) Üzembiztonság ? A közvilágítás üzembiztonságáról mindenképpen szólni kell. Elkerülhetetlen, hogy egyegy lámpa időnként fölmondja a szolgálatot. Bosszantóbb, ha egész utcák maradnak napokig, esetleg hetekig fény nélkül. A DÉMASZ többféleképpen ellenőrizteti hálózatát, vannak, így előfordulhat, Kevesen hogy csak hetek múltán fedeznek föl valamilyen hibát. Általában ilyenkor gyorsan intézkednek, ha alkatrészhiány nem akadályozza a javítást. Sajnos éppen a legkorszerűbb, most gyártott fák romlanak el gyorsan, lemezek élettartama rövidebb a kívánatosnál. Személyes tapasztalatból tudom, gyakori a kábelhiba. A kirendeltségvezető bekapcsolt magnóval szemlézi időnként a közvilágítást és kazettára mondja a hibákat, utasításáért. A városi tanács is alkalmazott egy ellenőrt. Minden pénteken írásban jelenti, hol sötétek a lámpatestek. Elő-előfordul, hogy tíz-húsz napos késéssel jutnak el a DÉMÁSZ illetékeséhez az információk. A tanács és az áramszolgáltatók szerződése értelmében: csak akkor nem kell fizetni áramdíjat egy-egy lámpatest után, ha az legalább 8 napig rossz. ... ragyogóbb volna ! Sorozatom félelmében jelzett tényt — a korszerűbb világítás fényesebb, olcsóbb — a kecskeméti illetékesek sem vitatják. A modernizálás gyorsítására azonban 1987-ben még kevesebb a lehetőség, mint két esztendje. A részleges díjemelés — nemcsak itt — elvitte azt a pénzt, amit a hálózat felújítására fordíthattak volna. Éppen ezért nem nagyon kapkodnak a városi tanácsok az Energiafelügyelet pályázata iránt. Beszéltem a megyei jogú Debreceni Városi Tanács műszaki osztályának vezetőjével. (A cívisvárosban kétszer annyi lámpatestet tartanak üzemben, kétszer annyi térítést fizetnek, mint Kecskeméten.) Nálunk bevált a főútvonal nátriumgőzös-lámpás megvilágítása, szeretnék a közvilágítás nagy részét modernizálni. Ajánlatukra még nem kaptak választ, de maguk is szükségét érzik pályázatuk végiggondolásának. A már említett díjmódosítás miatt csökkenne a megtakarítás, lassabban térülne meg a korszerűsítésre szánt pénz. Békéscsabán sem tervezhetnek modernizálást. A kecskeméti tanácsnak most — mint megtudtam dr. Mező Mihály tanácselnöktől — a vártnál több áramdíj fedezetének előteremtése a legnagyobb gondja. Előnyben részesítenék a közvilágítás színvonalát megőrző, de olcsóbb megoldásokat. A nátriumgőzös lámpák ugyanis csak viszonylagosan olcsóbbak. Kissé leegyszerűsítve: több fényt adnak a jelenleginél mostani áron vagy ennél kevéssel olcsóbbért. Az elkövetkezendő években csak kisebb változtatások várhatók. A meglevővel kell még körültekintőbben, az e sorozatban is jelzett problémákat megvizsgálva gazdálkodnunk. Heltai Nándor • A Bacsó Béla utca nappal. Éjszaka legfeljebb a Hold világítja. Nem panaszkodhatnak széchenyivárosiak. A BÍRÓ TOLLÁBÓL: A munkafegyelem és az ítélkezés A hatékony munkavégzés társadalmunk alapvető érdeke. A munkafegyelmet védő, illetve a gazdálkodás rendjét biztosító jogszabályok megfelelő érvényesítése elsőrendű társadalmi, gazdasági, egyúttal jogpolitikai, nevelési és igazságszolgáltatási feladat is. Iránymutatás A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGRÓL A közelmúltban a Legfelsőbb Bíróság iránymutatást adott arra, hogy a bíróságok miként segítsék a munkaidőalap jobb kihasználását, a fegyelmezett munkavégzést, végső soron a munka hatékonyságát szolgáló jogszabályi rendelkezések betartását. Az Irányelv hangsúlyozza, hogy a munkával kapcsolatos jogoknak és kötelezettségeknek együttesen kell érvényre jutniuk. A munkafegyelmet fokozottabban meg kell követelni a dolgozóktól, de ugyanakkor a munkáltatóknak, vállalatoknak, szövetkezeteknek is szükséges teljesíteniük a munkaviszonyból, illetve a tagsági viszonyból származó kötelezettségeiket. Vagyis a nagyobb rendet és az intenzívebb munkát csak akkor lehet elvárni, ha a munkáltató megszervezi az ehhez szükséges feltételeket. Elismerésnek, kedvezménynek, jutalomnak csak a kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkáért van helye. Továbbfejlődő gazdasági viszonyaink között kiemelt feladat a vállalat, szövetkezet hatékony gazdálkodásának biztosítása, ami megkövetelheti a dolgozóknak a korábbihoz képest más munkakörbe, más munkahelyre, illetve más munkáltatóhoz történő szervezett átcsoportosítását. (E cél elérése érdekében jogszabály biztosítja az érintett dolgozók anyagi biztonságát.) HA FELMOND A MUNKÁLTATÓ A hatékony gazdálkodás megvalósítása érdekében a munkáltató a Munka Törvénykönyve keretei között bármikor, bármely valóságos indokolás mellett felmondhatja a dolgozó munkaviszonyát. A bíróság nem hatálytalaníthatja a jogos felmondást méltányossági alapon, sem pedig a munkáltató vezetésének körébe tartozó olyan körülményekre tekintettel, amelyek a munkaügyi vita keretein kívül esnek. Olyan felmondás esetén például, amelynek indokolása — a munkáltatónál folyó vagy megtörtént átszervezés miatt — a dolgozó munkakörének megszűnésére hivatkozik, a munkaügyi vitában nem lehet vizsgálni, hogy a megtörtént átszervezés célszerű volt-e, illetve, hogy a vállalat miért az érintett dolgozó munkaviszonyát mondta fel, és miért nem valamely azonos munkakört betöltő munkatársának a viszonyát szüntette meg. A bíróság által a felmondás hatálytalanítására kerülhet viszont sor, ha a felmondás indokolása valótlan és okszerűtlen. Ilyen például, ha nem írásban történt, vagy az Indokolás nem világos, és csupán konkrétumokat nélkülöző általánosságokat tartalmaz. Ugyanakkor nem szükséges a felmondási ok részletezése, ha a körülményekhez képest elesendő azok összefoglaló megjelölése. A munkáltatói felmondás hatálytalanításának van helye továbbá, ha az Jogszabályi Halomba, illetve korlátozásba ütközik, úgyszintén, ha az egyébként szabályszerű felmondási jog gyakorlása bizonyítottan társadalmi rendeltetésével össze nem férő célból, például a jogos bírálat megtorlása végett, zaklatásszerűen történik, illetve nyilvánvalóan ilyen eredményre vezet. MUNKAERŐHIÁNY? A gazdálkodó szervezetek szerződésszegésük esetén előszeretettel hivatkoznak kimentési okként a munkaerőhiányra. Az Irányelv ezzel kapcsolatban kimondja, hogy ez kimentési okként általában nem fogadható el, mert a munkaerőhiány káros következményei legtöbbször a munkaidő jobb kihasználásával, a munka jobb megszervezésével, a szervezeten belüli munkafegyelem erősítésével kiküszöbölhetők. A fegyelmi vétségek között különös súllyal kell figyelembe venni az italos munkába állást, a munkából való igazolatlan késést, az igazolatlan mulasztást, a munkahely engedély nélküli elhagyását, a társadalmi tulajdont károsító cselekmények elkövetését, a hanyag, selejtes munkavégzést, továbbá a munkavédelemre vonatkozó szabályok megsértését, és más dolgozók munkafeltételei biztosításának, illetve munkájuk megszervezésének elmulasztását. HÁROM IGAZOLATLAN NAP Abban az esetben, ha a dolgozó a munkahelyén egymást követő 3 munkanapon át igazolatlanul nem jelenik meg, a munkaviszonyát a munkáltató jogellenes kilépés címén az utolsó munkában töltött nappal megszűntnek tekintheti. Ennek ez intézkedésnek fegyelmi eljárás megindítása nélkül van helye. A mulasztás utólagos kimentése esetén a munkaviszonyt helyre kell állítani. Kimentésre ekkor van lehetőség, ha a dolgozó igazolja, hogy rajta kívülálló, illetőleg neki fel nem róható ok akadályozta a munka felvételében. A szeszes ital fogyasztása a munkahelyen fegyelmi vétség, még ekkor is, ha a dolgozó attól nem került alkoholtól befolyásolt állapotba. A munkaidő alatti italozás, illetve a munkahelyen italos állapotban való megjelenés általában olyan súlyos fegyelmi vétség, amellyel arányban áll a legsúlyosabb fegyelmi büntetés — az elbocsátás — kiszabása is. Ha a dolgozó megtagadja, hogy alkoholszonda-vizsgálatnak alávesse magát, ez önmagában is alkalmas lehet fegyelmi felelősségrevonásra. AZ INTRIKA NEM BÍRÁLAT A törvény tiltja a joggal való visszaélést, azért a fegyelmi joggal való visszaélés is tilos. Következetesen biztosítani kell, hogy jóhiszemű bírálat miatt senkit se érhessen hátrány. Ugyanakkor a rosszhiszemű, intrikus, a kollektíva légkörére káros hatású, a vezetőket és a társadalmi szerveket lejárató bejelentést tevővel szemben ekkor is indokolt a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása, ha a bejelentés viszonylag csekély súlyú töredékrészében bizonyult igaznak. A munkajogi felelősségrevonás, a fegyelmi büntetés célja olyan tudatformáló hatás kiváltása, amely alkalmas mind a fegyelmi vétséget elkövető dolgozó, mind a munkatársak esetleges további fegyelmezetlen magatartásának, fegyelmi vétségeinek megelőzésére. Mindezek figyelembevételével a fegyelmi jogkör gyakorlójának olyan fegyelmi büntetést kell alkalmaznia, hogy az az elkövetett vétségnek a vállalatnál jelentkező súlyával arányos legyen. Dr. Varga Miklós megyei bíró