Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! « AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 72. szám Ára: 1,80 Ft 1987. március 20. csütörtök KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együttmű­ködési és Kölcsönös Segítségnyúj­tási Szerződés tagá­l­amata­ik Külü­gyminis­szteri Bizottsága 19­87. március 24—25-én Moszkvában megtartotta soron következő ülé­­sét. A külügymini­szterek vé­leménycserét folytattak az európai és világhelyzetről­. A fő figyelmet korunk alapvető kér­déseire — a nukleáris veszély el­hárítására, az emberiségnek nukleáris és egyéb fegyverektől a való megszabadítására, az euró­pai és általános biztonság meg­erősítésére, a nemzetközi együtt­működés fejlesztésére — fordí­tották. Az ülés résztvevői szükséges­nek tartják, hogy valamennyi ál­llam fokozza és egyesítse erőfe­szítéseit a leszerelésért, határo­zottam törekedjenek az atomfegy­verektől­ és az erőszaktól mentes világ megteremtésére. Az ülésen­­ megállapították, hogy a Szovjetunió Renkjavítóban tett nagy horderejű javaslatai a le­szerelés problémáinak minőségi­leg új megközelítését jelenítik, to­vábbfejlesztik az SZKP KB fő­titkárának 1986. január 15-i nyi­latkozatában az atomfegyver­mentes világ létrehozásáról ki­fejtett programot. A Varsói Szer­ződés tagállamai telj­es határozott­sággal­ fellépnek az izlandi fővá­rosban elért eredmények valóra váltásáért. Mindent meg kell ten­ni azért, hogy a­­ kirajzolódott megállapodások konkrét egyez­ményekké váljanak. Az ülésen a képviselt államok hangsúlyozták, hogy késedelem nélkül alá kell írni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti külön­­megállapodást, amelynek értelmében az amerikai és szov­jet középhatótávolságú rakétá­ikat teljesen felszámolnák Euró­pában. Támogatják a Szovjetunió ezzel kapcsolatos javaslatát és üd­vözlik készségét, hogy e szer­ződés aláírását követően azon­ man­ kivonja az NDK -ibóli és Cseh­­• Szlovákiából — egyeztetve ezek­nek az országoknak kormányá­val — megnövelt hatótávolsá­gú harcászati-hadműveleti raké­táit. A többi harcászati-hadmű­veleti rakétát illetően a Szovjet­unió k kész azonnal tárgyaláso­kat kezdeni azo­k csökkentéséről és teljes fel­számolásáról. Az ülés résztvevői sokrászáll­nak az SDI-program megvalósí­tásának, valamint az „európai vé­delmi kezdeményezésihez” hason­ló tervek kidolgozásának hala­déktalan beszüntetéséért. A VSZ tagállamai megerősítik, hogy tel­jes határozottsággal törekednek az atomkísérletek teljes és álta­lános betiltásáral, és felt­érnek az erre vonatkozó szerződés mi­előbbi megkötéseit célzó tárgya­lások megkezdéséért. •£­ Az ülésen részletesen áll.te­­kintetn­é­k a VSZ tagállamai budapesti Felhívásáb­an szereplő javaslatok továbbvitelével kap­csolatos kérdéseket. Megerősí­tették: határozott szándékuk az európai fegyveres erők és hagyo­mányos fegyverzet jelentős csök­kentése oly mértékben, hogy a két katonai-politikai szövetség vonatkozásában már a 90-es éveik elején 25 százalékos csökkentést érjenek el a jelenlegi szinthez képest, és ennek megfelelőn csök­kenjenek az államok katonai ki­adásai, továbbá, hogy e folyamat később is folytatódjék. A szocialista országok sík­­ras­zállnak az európai ka­tonai szembenállás szintjének sza­kaszos, a katonai egyensúly mind alacsonyabb szinten valló fenn­tartásával­ történő csökkenté­séért. Úgy vélik: azokon a terü­leteken, ahol bizonyos összete­vők tekintetében aránytalanság áll fenn, arra van szükség hogy azt megfelelő csökkentésekkel egyenlítsék ki. A Varsói Szerző­dés tagállamai nagy jelentőséget tula­jdonítanak annak, hogy a ka­tonai szembenállás szintjének csökkentését olyan­­ intézkedésiek kísérjék, mindenekelőtt a fegy­ver­zetcsökkentés területén, ame­lyek csökkentenék a meglepetés­­szerű támadás lehetőségét. A miniszterek hangsúlyoz­ták, hogy államaik ked­vező eredmények elérésére töre­kednek a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzetek kölcsö­nös csökkentéséről folyó bécsi f­őtárgyalásokon. Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy az európai katonai szembenállás tését és az összeurópai csökken­bizton­ság erősítését szolgálná atom- és vegyifegy­ver-mentes övezetek létrehozása­ a földrész több terü­letén. Kinyilvánították országaik eltökéltségét, hogy törekedni fog­nak­­ az ezzel kapcsolatos javas­­latok megvalósítására. A Varsói Szerződés tag­államai fellépnek azért, hogy a leszerelés kérdéseiről ki­dolgozandó megállapodások szi­gorú és hatékony, a leszerelési­­ intézkedések tartal­m­ának meg­felelő ellenőrzési rendszert irá­nyozzanak elő, beleértve még a­­ helyszíni ellenőrzést is. Az ülés résztvevői hang­súlyozták, hogy a szilárd európai béke megőrzésének szük­séges feltétele a határok sérthe­tetlenségének, a létrejött területi­­politikai realitásoknak tisztelet­ben tartása. A revansista erők tevékenysége mindenekelőtt az NSZK- ban és a revansizmus ösz­tönzése — bárhol történik is az — veszélyezteti a békét és a­­ nemzetközi biztonságot. A Varsói Szerződés tagál­lamainak eltökélt szándé­ka, hogy a többi országgal együttműködve törekednek nemzetközi béke és biztonság át­a­fogó rendszerének kialakításá­ra, és e rendszer megteremtése érdekében a továbbiakban is elő fogják mozdítani a nemzetközi együttműködés kibővítését és el­mélyítését — katonai­, politikai, gazdasági és humanitárius téren egyaránt. A­­ mindenki számára biztonságos világról szóló építő szellemű párbeszéd két- és több­oldalú alapon történő kibontakoz­tatása lehetővé tenné a nemzet­közi kapcsolatok átalakításához szükséges leghatékonyabb mód­szerek és konkrét intézkedések­­ meghatár­ozását. Az ülés résztvevői ismét hangsúlyozták annak szük­ségességét, hogy minden ál­lam szigorúan tartsa tisztelet­ben a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az erőszak alkal­mazásától vagy az azzal való fe­nyegetéstől történő tartózko­dás, a határok sérthetetlensége és a területi integritás, a viták békés rendezése, a belügyekbe (Folytatás a 2. oldalon.) A MUNKAIDŐ VÉDELME — TELEFONFEJLESZTÉSI PROGRAM — ALAPÍTVÁNY FIATAL DIPLOMÁSOKNAK Ülést tartott Bács-Kiskun Megye Tanácsa Tegnap délelőtt a megyeháza nagytermében ülé­sezett a megyei tanácstestület. A résztvevőket — köztük a megjelent országgyűlési képviselőket — dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke kö­szöntötte, majd javaslatot tett a következők szerint az ülés napirendjére: — Tájékoztató a vb két tanácsülés közötti tevé­kenységéről. —­ Jelentés a munkaidőalap védelme érdekében tett intézkedésekről. — Jelentés a megyei hírközlés, a postaforgalmi szolgáltatás helyzetéről. — A megyei népi ellenőrzési bizottság 1987. évi ellenőrzési tervének jóváhagyása. — Bejelentések, interpellációk. A testület elfogadta a napirendi javaslatot. Elő­ször meghallgatták, és elfogadták a végrehajtó bi­zottság tájékoztatóját, ezt követően pedig dr. Tóth Imre munkaügyi osztályvezető fűzött szóbeli ki­egészítést a munkaidőalap védelmét szolgáló taná­csi intézkedésekről készült jelentéshez. • Dr. Gajdócsi István megnyitja a tanácsülést. Megszűnik az egymásra mutogatás lehetősége A közreadott írásos bevezetőjében egy tavalyi jelentés mi­nisztertanácsi határozatból vett idézet olvasható: ,,A munkaidő­­alap védelme, a munkafegyelem javítása érdekében tett intézke­dések nyomán valamelyest ja­vult a helyzet, de az előrehala­dás nem kielégítő.” Amint a je­lentésből kitűnik — s ezt erő­sítette meg a szóbeli vitaindító is —, a megye munkáltatói kö­rében is helytálló ez a megálla­pítás. A munkaidő-veszteségek két fő csoportra oszthatók. Az egyik­be azok tartoznak, amelyek a dolgozó távolmaradása miatt következnek be. A másikba a szervezési hiányosságokból, a munkafegyelem, a technológiai fegyelem lazaságából eredő le­állások, teljesítménykiesések so­rolhatók. Bács-Kiskun megye szocialis­ta szektorában 1985-ben a fizi­kai dolgozók mintegy 3,1 millió munkanapot hiányoztak. A ki­esett idő a munkarend szerint teljesíthető munkaidőnek 16 százaléka volt. Az egész napos hiányzások 5 százaléka az úgy­nevezett „fizetett távollét”. Iga­zolatlan hiányzás miatt 46 ezer munkanap veszett el. Statiszti­kai jelentés szeerint — 1986 év­ben — csupán a táppénzes na­pok száma 2,9 millió volt. Az egy fizikai dolgozóra ju­tó egész napos veszteségidő meg­haladja a 40 napot. Nagyságrend­je és megoszlása nem mutat lé­nyeges eltérést az országos ada­toktól. A gyenge fegyelem jellemzője A távollétek másik nagy cso­portját a munkaidőn belüli el­távozások alkotják. A végzett célvizsgálatok szerint a vállalati nyilvántartásokban a törtnapi veszteségek a munkaidő 0,1— 0,5 százalékát teszik ki.­­Széle­sebb körű vizsgálatok szerint viszont a tényleges veszteség el­éri a másfél-két százalékot. A tapasztalatok arról tanús­kodnak, hogy a munkáltatók egy része nem tartja nyilván eze­ket a munkaidő-kieséseket. A munkáltatók többsége e téren feltűnően szemérmes, a valódi távozási okok felfedése rend­szerint elmarad. Leggyakrab­ban két indok szerepel a kilépő­engedélyeken. Ha a dolgozó nem kívánja megjelölni a távozás indokát, „magán”, egyébként pe­dig „hivatalos” kilépőt kap. Az eltávozások mintegy fele össze­függ a hivatali ügyintézéssel, szolgáltatások munkaidőben tör­ténő igénybevételével. A munkaidő alatti veszteség­idők különös figyelmet melnek egyrészről, mert a érde­ke­letkezés okai többnyire megszün­­tethetők, másrészről, mert a dol­gozóban azt a véleményt erősí­­­tik, hogy a munkából minden különösebb fegyelmi vagy anya­gi következmény nélkül el lehet maradni. A törtnapi hiányzás ezért nemcsak a gyenge munka­­fegyelem egyik jellemzője, ha­nem a fegyelmezetlenség ger­jesztőjének is tekinthető. Nyújtott félfogadás minden szinten Az elmúlt években több hatá­rozat is született a társadalmi munkaidőalap védelmére. Leg­utóbb 1986-ban minisztertaná­csi tos határozat foglalkozott e ton­kérdéssel. A tanácsi szak­­igazgatás majd minden tén — a kereskedelemben, terüle­tz egészségügyben, s magában a tanácsi ügyfélfogadásban is — intézkedések sorozata látott napvilágot. Tapasztalataink alap­ján megállapíthatjuk, hogy az intézkedések kedvező irányú változásokat hoztak. Az ered­mények azonban még nagyon szerények. A tanácsi igazgatás részéről minden szinten biztosított nyújtott ügyfélfogadás, a mun­a­kaidőn túli és szombati ügyelet, a társadalmi események heti pi­henőnapon történő megrende­zésének lehetősége. A helyi ta­nácsok alkalmazzák a több idő­pontra szóló idézés gyakorlatát is, munkarendjük ma már min­denütt lehetővé teszi a munka­időn túli ügyintézést. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nyújtott ügyfélfogadási idő­ben az állampolgárok nem kere­sik a tanácsokat. Van, ahol csak elvétve, szinte véletlenszerűen jelenik meg egy-egy ügyfél. Kis­kunfélegyházán például egy-egy esti félfogadáson a hét ügyele­tesre egy-két ember nyitotta rá az ajtót az elmúlt időszakban. Az utóbbi időben tapasztalható némi változás: Tiszakécskén át­lagosan öten-hatan keresik fel az esti órákban a tanácsot, Kecs­keméten pedig volt már olyan szombat — igaz, ez kivételesnek számít — amikor nyolcvanan vették igénybe az ügyeletet. Nem mindenütt tartják be a rendeletet A szolgáltató szervezetek ré­széről — gazdálkodási okokra hivatkozással — ellenállás ér­zékelhető még ma is a nyújtott idejű és a hétvégi nyitvatartás­­sal szemben. Az elrendelt 20 óráig tartó nyitvatartási kötele­zettség helyett általános gya­korlat a 19 óráig vagy ennél is rövidebb ideig tartó nyitvatar­­tás. Jelentős azoknak a szerve­zeteknek a száma, amelyek nem kértek engedélyt az illetékes ta­nács szakigazgatási szervétől az eltérő idejű nyitvatartásra. A magánszolgáltatók (kisiparosok) körében elég nagy számban van­nak olyanok, akik be sem je­lentették a tanácsnak működési rendjüket. A közüzemi szolgáltatást vég­ző gazdálkodó szervezetek meg­szervezték hétközi és hét végi ügyeleti son kívüli rendszerüket. A lakó­közművekre teljes értékű az ügyelet, de a lakáson belüli hibák elhárítása továbbra is megoldatlan. A pénzintézetek jelenleg al­kalmazott nyitvatartási rendje eltér a jogszabályi rendelkezé­sektől. Csak néhány takarékszö­vetkezet fogadja az ügyfeleket az esti órákban is. Több, főleg kisebb településünkön kifogá­­(Foly­tatás a 2. oldalon.) • Dr. Tóth Imre ­ “vv________________________________ ■­ ~~ Ma hazánkba érkezik a bolgár miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívásá­ra ma, hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának el­nöke. (Életrajzát a 2. oldalon ismertetjük.) Tegnap Kiskunhalason járt, ma elutazik a lengyel pártküldöttség A tarnówi testvérmegyei pártdelegáció tegnap kora délelőtt érkezett Kiskunha­lasra, Hódossi Sándornak, a megyei pártbizottság titká­rának társaságában. Az egész napos program a városi párt­bizottságon kezdődött, ahol dr. Szabó Miklós első titkár fogadta a vendégeket. A délelőtti városnézés so­rán Halas kulturális intézmé­nyeivel ismerkedtek: megte­kintették a Gyűjtemények Há­zát — itt a Lengyelországban élt író és festőművész, Csor­ba Tibor­ emlékkiállítását —a Csipkeházat és az Általános Művelődési Központot. Ezután ellátogattak a Ba­romfifeldolgozó Vállalatból, majd megtekintették a Sóstó rekreációs övezetét. A vendé­geket ezt követően a Kunfe­hértói Előre Termelőszövet­kezetben fogadták, ahol Váczi László elnök, a megyei párt­bizottság tagja tájékoztatta a delegáció tagjait a gazdál­kodás eredményeiről. A kis­kunhalasi látogatás egy ház­­táji gazdaságban fejeződött be. Ma reggel a Wladyslaw Plewniak első titkár vezette tarnówi küldöttség zárómeg­beszélésen vesz részt, ahol is­mét találkozik Romány Pál első titkárral, valamint a me­gyei pártbizottság titkáraival. A delegáció ezután hazauta­zik. H. K. E. Bérelt helikopter Félegyházán A felkelő nap fénye megcsil­lant a hatalmas szitakötő olda­lán. A márciusi hajnalon tür­kizkék overallba öltözött em­berek tüsténkedtek a helikopter körül. A Kiskunfélegyházi Le­nin Tsz központi majorjának szomszédságában, az új repülő­téren, mindennap indulás előtt meg kell szabadítani a gépet a rögzítő köteleitől és a védő ponyváktól. Ezután indulhatnak az újabb táblák felé. Az elmúlt esztendőtől az Izsá­ki Állami Gazdaság nem bérli tovább a Repülőgépes Szolgálat helikopterét. A szerződésbontás­sal félő volt, hogy a 117-es he­likopteres csoport kikerül eb­ből a térségből. Ezt megelőzen­dő, a Kiskunsági Mezőgazdasá­gi Szövetkezet Területi Szövetsé­ge úgy döntött, több tsz pénzügyi­­támogatásával szolgáltató ága­zatát bízza meg azzal, hogy 1987- től vegye bérbe öt évre a heli­koptert a Repülőgépes Szolgálat­tól. A döntés értelmében kilenc szövetkezet anyagi hozzájáru­lásával, a Félegyházi Lenin Tsz üzemeltetésében dolgozik a bri­gád. A munka szervezői eddig 320 légiórát kötöttek le erre az esztendőre, amiből 32 órát már teljesítettek is. A szezonmunka márciusban fej­trágyázással kez­dődik, majd a gabona gyomirtá­sával és növényvédelmével foly­tatódik. De elvégzik a naprafor­gó, a szőlő, a paprika és a bur­gonya növényvédelmi munkáit, valamint a napraforgó regiono­zását is. G B. • Irkás Antal és Erdős István repülésre készíti elő a helikoptert.

Next