Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

ml«s raotitrAfiJUki. gainsGUMK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLn. évf. 152. Ára: 1,80 Ft inf. június so. kedd H­azánkba látogat János Károly Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a kö­zeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik I. János Károly,­­Spanyolország királya. (A magyar—spanyol kapcsolatokról a 2. oldalon írunk.) Megkezdte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka MOSZKVA Tegnap Moszkvában, a Kreml Nagypalotájában megkezdte mun­­káját a Szovjetunió Tanácsának ülésszaka.Legfelsőbb A küldöttek elsőként a tanács­kozás napirendjét és munkarend­jét hagyták jóvá. Első napirendi pontként az ülésszak változtatá­sokat hajtott végre az elnökség összetételében. Második napiren­di pontként áttekinti a népgazda­ság irányításának gyökeres átala­kításával kapcsolatos kérdéseket, köztük az állami vállalatokról szóló törvényt és más törvény­hozási aktusokat. Ezután az el­nökség előterjesztésében az ülés­szak elé kerül az állami élet fon­tos kérdéseinek össznépi vitára bocsátását előíró törvény terve­zete. A napirend és a munkarend el­fogadását követően Jegor Liga­­cso­v, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagja terjesztette elő az elnökség személyi kérdé­sekről szóló javaslatát. A szovjet parlament felmen­tette az elnökség elnökhelyettesi tisztéből Akii Szalimovot, az Üz­bég SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének volt elnökét, aki más beosztásba került. Rafik Nyi­­sanovot, az Üzbég SZSZK Legfel­sőbb Tanácsának jelenlegi elnö­két megválasztotta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége el­nökhelyettesévé. Nyikolaj Szirunykovot, az SZKP KB PB tagját, a KB titkárát, akit még a Belorusz KP KB első tit­káraként választottak meg az el­nökség tagjává, új beosztására tekintettel, saját kérésére fel­mentették az elnökség tagjának tisztéből. Egyben az elnökség tagjává választották Jefrem Szo­­kolovot, a Belorusz KP KB első titkárát. A küldöttek ugyancsak felmen­tették az elnökség tagjának tisz­téből Gyinmuhamed Kunajevet, a Kazakh KP KB volt első titká­rát és Gennagyij Kolbint, a je­lenlegi első titkárt az elnökség tagjává választották. Felmentet­ték elnökségi tagságából Midhat Sakirovot, a Baskír ASZSZK te­rületi pártbizottságának volt el­ső titkárát. Ezt követően Nyikolaj Rizskov előadói beszédével megkezdődött a második napirendi pont átte­kintése. (Folytatás a 2. oldalon) KISSZÁLLÁSI TEMAFORG-ÜZEM: Új gyártmányok, importhelyettesítés A múlt év elején a Te­­mizol hőszigetelő anyag gyártását a kisszállási Te­­maforg üzem átadta a Zsa­­nai Egyetértés Tsz-nek, he­lyette gyáruktól a kunszentmiklósi a géptisztító rongy készítését vették át. Em­ellett a Temaforgnál teljesen újnak számító cikkeket is gyártanak. A többi között igen jelentős a 200 ezer négyzetméternyi itt készülő cipőipari bélés­anyag. A termelési értékük tíz­millióval lesz több a tava­lyinál és eléri a 160 millió forintot. A géptisztító rongyból az idén nyolcvan tonnát tőkés vevőknek ad­nak el. A legújabb gyárt­mányuk az importhelyet­tesítést szolgálja: ipari porvédő álarcok betéteinek előállítását kísérletezték ki. A dolgozók részére igye­keznek minél jobb mun­kakörülményeket biztosí­tani. Nemrégen készült el a korszerű öltöző. A jövő hónap negyedikén ők ren­dezik a már hagyományos Temaforg sportvetélkedőt, ahová a testvérvállalatok több száz dolgozóját várják. 4B Exportra készül a fehér gép­tisztító rongy. P. Z. • Arató Antal igazgató respirátorbetétet mutat. Mintegy ötmillió forint értékű import válik feleslegessé az új gyártmány bevezetésével Vízgazdálkodási nyári egyetem Baján A melioráció szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében Az ország különböző tájairól 65 szakember érke­zett tegnap Bajára, hogy a Pollack Mihály Műsza­ki Főiskola Vízgazdálkodási Intézetében részt ve­gyen annak a nyári egyetemnek a rendezvénysoro­zatán, amelynek témája: a melioráció szerepe mezőgazdaság fejlesztésében. Köztudomású, hogy a a hazai mezőgazdaságban hol a belvíz, hol pedig az aszály okoz károkat. Tudatosan tervezett komplex meliorációval ezek a károk csökkenthetők, a ter­méshozamok növelhetők. Különösen nagy a téma jelentősége Bács-Kiskunban, ahol jelenleg három térségben (Baja,Margitta-sziget, Hajós, és Kiskun­félegyháza) folynak meliorációs munkák vagy elő­készületek. A meliorációs munkák térségi irányí­tása és összefogása egyre inkább a megyei taná­­csok feladata, s ez érzékelhető volt a megyei ter­melési és ellátási bizottság közelmúltban tartott ülésén is, ahol szintén a témakörrel foglalkoztak. Baján a nyári egyetemet Soós Gábornak, a Ma­gyar Agrártudományi Egyesület elnökének jelenlé­tében dr. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hi­vatal első elnökhelyettese nyitotta meg. Előadásá­ban ismertette a hazai vízgazdálkodás fő felada­tait, a vízbázisok védelmét és a takarékosságot he­­­­lyezve előtérbe. A résztvevők — akik között egyaránt találhatók mezőgazdasági, vízügyi és építőipari szakemberek — a június 29-étől július 4-éig tartó programban 14 előadást hallgathatna­k meg, s tanulmányúton sze­rezhetnek közvetlen­­ ismereteket a Margitta-szigeti és hajósi meliorációs munkálatok állásáról, vala­mint a fajszi öntözőfürt működéséről. A rendez­vénysorozat idején megtekinthetik azt a kiállítás­t is, amely a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat meliorációs kisműtárgyaiból látható a helyszínen. A nyári egyetem, amelynek szervezésében a főis­kola mellett a Magyar Hidrológiai Társaság és Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szerve­­­zetei, valamint az Alsódunavöl­gyi Vízügyi Igazga­tóság is részt vett, vitával és ajánlások elfogadásá­val ér véget. B. F. I. etek Messze múltba visszanyúló hagyományaik vannak Ma­gyarországon az egyesületek­nek. Alig van olyan község, (város még kevésbé), ahol ne működött volna legalább egy önkéntes ( tűzoltóegyesület, gazdakör vagy asztaltársaság, amely időnkénti közös rendez­vényeivel, elhunyt tagjai hoz­zátartozóinak segítésével ne bizonyította volna egyesületi jellegét. Egészen 1948-ig. Ak­koriban az egyesületek nagy részének teendőit állami in­tézmények, vállalatok vették át (megszervezték az állami tűzoltóságot, temetkezési­­ vál­lalatok alakultak stb.), mond­ván, hogy nincs szükség külön egyesületekre, az állam és a társadalmi szervezetek min­denki érdekeit egyaránt kép­viselik. Napjainkban reneszánszát éli az egyesületi mozgalom. Nem túlzás: szaporodnak­­ a gombamódra különböző egyesületek, s már 1983-ban kimutatta a Központi Statisz­tikai Hivatal, hogy hazánk minden harmadik felnőtt la­kosa tagja valamelyik egyesü­letnek. Ez a szám az azóta eltelt években tovább növe­kedett, s noha nincsenek róla újabb adatok, valószínű, hogy a különböző, kisebb-nagyobb egyesületek tagjainak száma összesen elérte a felnőtt la­kosság 50 százalékát is. Mindez alig hat esztendő alatt történt, az Elnöki Tanács 1981-ben hozott törvényerejű rendeletet az egyesületekről. Ebben leszögezte, hogy egye­sületnek tagja lehet minden nagykorú magyar állampolgár. Azóta ez a kör tovább bővült: ha az egyesület alapszabálya megengedi, kiskorú is belép­het, sőt alakultak — elsősor­ban a sport területén —­ kife­jezetten ifjúsági egyesületek is. A legtöbb egyesület kultu­rális, művelődési célú. Külön érdemes szólni a városszépí­­tőkről, akiknek egyesületei csaknem minden városban, sőt nagyközségben is megalakul­­ta­k. Kétség sem fér ahhoz, hogy céljaik nemesek és hala­dók: minél otthonosabbá, kul­turáltabbá, korszerűbbé tenni szűkebb hazájukat. Egyesület alakulását a ta­nácsnál kell bejelenteni. Nem engedélyt kell kérni, csupán — legalább tíz aláírással — bejelenteni a területileg ille­tékes tanács igazgatási osztá­lyán az egyesület megalakulá­sát. Ha az igazgatási osztály harminc napon belül nem je­lent be kifogást az egyesület — vagy annak tagjai — ellen, ki lehet mondani a megala­kulást. Gazdasági tevékenységet nem fejthet ki egyesület — de alapíthat például gazdasá­gi társulást, amely viszont már nem az egyesületekre vonat­kozó rendelkezések alapján működik. Szép számmal vannak a Ha­zafias Népfront törvényességi felügyelete alatt baráti körök, amelyek tagjait az fűzi össze, hogy az országnak ugyanabból a városából, megyéjéből szár­maznak, vagy éppen egyazon iskolába jártak valaha. Néme­lyikük szép példáit adja szűkebb haza iránti szeretet­a­nek, még ha van is abban jó adag nosztalgia. A fővárosban lakó debreceniek, Bács-Kiskun megyeiek, sárospataki „öreg­diákok” és sokan mások időn­ként összejönnek, meghívják szülőhelyük vagy iskolájuk mai vezetőit egy-egy előadás­ra, baráti összejövetelre. Mind többen vannak, akik a mai elidegenítő világban az azonosságot, az összetartozást keresik. Azt igyekeznek kife­jezni az egyesület-alapítással, hogy tartozni kell valahová. Mégpedig úgy, hogy az össze­tartozást ne szigorúan meg­szabott keretek és bürokrati­kus szabályok írják elő, ha­nem ki-ki maga határozza meg, teljesen önkéntes alapon: hová akar tartozni, kiknek a társaságában tölti szívesen szabad idejét. Éppen ezért kell vigyázniuk az egyesületeknek — és erre a Hazafias Népfront is felhív­ta a figyelmüket —, hogy ne bürokratizálódjanak el. Hamarosan — valószínűleg már az előre tervezett 1989-es időpont előtt — az Országgyű­lés elé kerül az egyesületek­ről szóló törvényjavaslat. Ja­vában tartanak a tanácskozá­sok a népfrontnál, mostaná­ban összegezik az eddigi ta­pasztalatokat. S mert a jelen és a jövő alapja —­­ha sokára ismertük is fel — a múlt, máris pályá­zatot hirdettek az egyesületek történetének feldolgozására. Célja nem csupán az, hogy tisztábban lehessen látni: mi­lyen jellegű és célú egyesületek működtek a múltban, hanem mindenekelőtt a tanulságok összegyűjtése, a jó hagyomá­nyok átvétele és továbbfej­lesztése. No meg az, hogy az egye­sületeken keresztül mind több ember „tanulja" a közéletisé­­get, a tevékeny részvételt kisebb és az országos közös­­­ség örömeiben-gondjaiban. Várkonyi Endre * Nagyobb szerepet a belső vállalkozásoknak• Ipari szerkezet-átalakítás Iparvállalati vezetők, szocioló­gusok és filozófusok, neves írók, közgazdászok, közéleti személyi­ségek részvételével tegnap anké­­tot rendeztek az Ipari Miniszté­riumban „Az ipari szerkezetát­alakítás és az emberi erőforrás fejlesztése” címmel. Kapolyi László bevezető elő­adásában ismertette a miniszté­rium által kidolgozott iparpoliti­kai elképzeléseket, a szerkezet­­átalakítási programot. Hangoz­tatta, hogy nem lehet hatékonyan megvalósítani az ipari termelé­si szerkezet váltását a társada­lompolitikai összefüggések figye­lembe vétele nélkül. Különösen nagy súlyt kell helyezni az infra­strukturális fejlesztésekre, a kul­turális-oktatási alapok megte­remtésére, a dolgozók megfelelő és szervezett folyamatos át- és továbbképzéséhez. A képzési te­matikában elsődlegesen kell sze­repelniük az információs techni­kának, az elektronikának, a me­nedzseri tevékenységnek, a kor­szerű üzemszervezésnek. Kapolyi László hangoztatta, hogy a vállalati gazdálkodásban mind nagyobb szerepet kell kap­niuk a különböző belső vállalko­zásoknak, mégpedig egyenlő esé­lyek mellett. Az autonóm mun­kacsoportok megalakulása, a kü­lönböző belső vállalkozási for­mák elterjedése lényegesen ja­víthatja a kapacitások kihaszná­lását, a ma még igen magas ará­nyú, mintegy 20—25 százalékos „kapun belüli” munkanélküliség felszámolását. A miniszter arról is szólt, hogy egyre többen és egyre többet beszélnek hazánkban a munkanélküliségről, ezzel kap­csolatban kifejtette: az ipari hú­zóágazatok kihasználtsága ma nálunk csak 50 százalékos, és amíg ilyen a helyzet, addig a ma­gyar ipar foglalkoztatni tudja a munkaerőt. A felszámolandó üze­mek vagy üzemrészek dolgozóit alkalmazni kívánják az ipari szolgáltató szektorban is, amely­nek bővítése, fejlesztése szintén kiemelt fontosságú feladat. Az ankéton felszólalt Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese is. Annak a véleményének adott hangot, hogy a hazai iparfejlesz­tés ma alapvető fontosságú a gazdasági reform továbbvitelé­ben, ami azonban csak a társa­dalom egészének átalakulásával, modernizálásával valósítható meg. (Folytatás a 2. oldalon.) MEGNYÍLT A KECSKEMÉTI ALKOTÓTELEP Kilenc nemzet roma Tegnap délután a megyeszék­hely Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskoláján megnyílt a XII. Nemzetközi Zománcművé­szeti Alkotótelep. Szovjet, kínai, bolgár, csehszlovák, japán, jugo­szláv, NDK-beli, olasz és terméé­szet­esen magyar művészek vesz­nek részt az idei tábor munká­jában. Papesch László, a Bács-Kiskun Megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntöt­te a tegnapi tábornyitón megje­lent alkotókat, majd rövid beszé­dében méltatta az elmúlt 12 nyár jelentőségét, az alkotótelep múlt­ját, munkáját, illetve e sajátos művészetet. Ezt követően Kátai Mihály Munkácsy-díjas festőmű­vész, az idei mintegy negyven fős alkotói közösség művészeti vezetője szólt a napjainkban re­neszánszát élő, ősi művészet ma­gyarországi és kecskeméti sajá­tosságairól. Utalt arra is, hogy a részt­vevők között festő, grafi­kus, szobrász és ötvös egyaránt van, ami jelzi, hogy a tűzzománc áttöri a műfaji határokat. De nemcsak a különböző műfajok művelőinek, hanem az európai és a keleti — Kínából három, Ja­pánból egy alkotó érkezett — zo­máncművészetnek is találkozó­­helye az idei alkotótábor. A kecskeméti Nemzetközi Zo­máncművészeti Alkotóműhely ál­tal szervezett, hathetes szimpó­zium célja változatlanul az, hogy ideális körülményeket teremtve az alkotómunkához, kísérletez­hessenek, tapasztalatokat cserél­hessenek a művészek. Az itt ké­szült produkciókat augusztus 9-én tárják közszemlére — a hagyományokhoz híven — kecskeméti Erdei Ferenc Műve­­­lődési Központban. K. E. TANULÓ TANÍTÓK Az ismereteket folyamatosan újítani kell Az ismereteket állandóan újítani kell — hangsúlyozta dr. Fátray Klára főigazgató-helyettes köszöntő szavaiban tegnap délelőtt, amikor a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán immár a XXII. alkalom­mal megkezdődött a tanítók nyári akadémiája. A tétel igazságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Csongrád, Békés és Bács- Kiskun pedagógiai Intézeteinek közös rendezvénye évről évre nö­vekvő számban vonzza a három megye pedagógusait. A Megnyitót, melyet szokás sze­rint minden évben más-más me­gye képviselője tart, dr. Becsei József, a Békés Megyei Tanács el­nöki h­elyettese mondott. Nagy­arányú vizsgálatokat végeztek, melyek eredményeiből ismerte­tett néhány általánosíthatót. A pedagógiai pálya elnőiesedésé­vel kapcsolatban elmondta, hogy a fiúk tanulmányi eredménye az általános iskola minden évfolya­mában gyengébb, mint a lányo­ké.­­Ha nem is állítható, hogy ez az elnőiesedés oka, de más tár­sadalmi, pszichikai körülmények mellett ez is szerepet játszhat. Sokszor tekintik a pedagógus munkáját csak „hivatásnak”, pe­dig az legalább annyira „szak­ma” is. Az pedig nyilvánvaló, hogy minden szakmát meg kell tanul­ni, így a tanítóit is. Ezt követően Gazsó Ferenc mű­velődési miniszterhelyettes tar­tott előadást közoktatásunk idő­szerű kérdéseiről, átfogó képet adva a magyar oktatásügy jele­néről és jövőjéről. Amint elmond­ta, két fontos területen lesz érez­hető a javulás. Az óvodaügyben, ah­ol a személyi és a tárgyi fel­tételek már most is jónak mond­hatók, most az a cél, hogy a ki­csinyekkel való iskolaszerű fog­lalkozást felváltsa a gyermeki életkornak megfelelő játékos for­ma. A hangsúlyt a nyelvi kom­munikációs készségek fejleszté­sére kell helyezni, azaz meg kell tanítani már a legkisebbeket az önálló és helyes beszédre. Ez ké­pezi aztán azt az alapot, amely­re minden iskolatípus építhet. Az általános iskolai oktatás feltételei szintén javulnak. tárgyi Eb­ben az ötéves tervben mintegy 4 ezer tanterem épül, az előzőben pedig 6700 volt a növekmény. Ha az elavult épületek cseréjével is­számolnak, akkor mintegy 10 ezerrel több lesz a tanterem, m­­int 1980-ban volt. Ezen­­ túlmenően nagyarányú fejlesztésre van szük­ség, s akkor elvárható, hogy az ezerdfordulóra kialakul egy kor­szerű általános iskolai hálózat Ennek érdekében azonban mély­reható változásnak kell bekövet­kezni. Elsősorban az oktatás men­­­nyiségi szemléletének — sok is­meretet, sok órát adni — kell mi­nőségi szemléletté változni. Fel­ kell hagyni a „mindent megtaní­tás” igényével, hiszen egész élet­­­re szóló ismereteket már nem le­het szerezni, időről időre meg kell újítani azokat. A rendezvénysorozat pénte­ken fejeződik be. G. 2.

Next