Petőfi Népe, 2013. július (68. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-01 / 151. szám

4 ■3EEEE1 Vízvezeték épül a köztemetőben LAJOSMizsE Döntött a város képviselő-testülete arról, hogy mely céget bízza meg a helyi köztemetőben szük­séges felújítási munkálatok elvégzésével. A legkedve­zőbb ajánlatot - 600 ezer forint - tevő vállalkozó volt a nyerő. A pénzből vízve­zeték épül, a régi vízvételi helyeket felújítják, valamint újakat létesítenek. Két helyen lesz véradás APOSTAG/DUNAEGYHÁZA Július 4-én délelőtt Apos­­tagon, a művelődési házban tart szervezett véradást a Magyar Vöröskereszt (9-12 óra között), délután pedig Dunaegyházán, szintén a helyi művelődési házban (13-15 óra között). Címzetes főjegyző lett a város jegyzője nagykőrös Címzetes fő­jegyzői címet adományozott dr. Nyíkos Sárának, Nagy­kőrös jegyzőjének dr. Or­bán Viktor miniszterelnök. A döntésről szóló tájékozta­tást június 18-ai számában tette közzé a Magyar Köz­löny. A megyei, illetve a fővá­rosi kormányhivatal javasla­tára, július 1-jei hatállyal, ha­tározatlan időre lett címzetes főjegyző dr. Nyíkos Sára. Kilencedszer is amatőr rockfesztivál szabadszállás Csütörtökön rajtol és szombatig tart az idei Szabadszállási Amatőr Rockfesztivál. A Vásártéren több mint húsz rockbanda fog „zúzni”. Idén az Insane, a Cadaveres és az argentin Argies zenekar lesznek a fő­zenekarok. Gyűjteményt avatnak, virágünnepet ülnek csemó Július 5-én tartják a megújult Helytörténeti Gyűj­temény avatóünnepségét. Bartha Alajosné polgármes­ter, valamint Huszár Sándor alpolgármester, a gyűjte­mény gondozója nyitja meg a házat, 17 órakor. Másnap Falunap és Virágünnep lesz a Templom téren. FELSŐ-KISKUNSÁG A solti Vécsey Könyvtár Parkja adott otthont a 4. Szent Lász­ló Misszió Családi Napoknak. A péntektől vasárnapig tartó hitébresztő, hitmélyítő családi hétvége változatos programok­kal telt a helyi római katolikus egyházközség szervezésében. A szombati nap egyik leg­látványosabb eseménye a ha­gyományosan megtartott jár­műszentelés volt. A rendben felsorakozott személyautókra, kerékpárokra, babakocsikra Czár Iván kérte Isten áldását, hogy balesetmentesen közle­kedjenek az utakon. A helyi plébános egy jókora dézsá­ból merítette a szenteltvizet, majd locsolta le az arra jelent­kezőket. „Mi reformátusok vagyunk, de a missziós napokon évek óta részt veszünk” - mondta el Lami Rita, aki egyéves kis­lánya, Csepregi Lili babako­csijára kért áldást. A parkban sorakozó standok között járva sokan szót váltottak Veronika és Marianna nővérekkel, akik Esztergomból érkeztek. Az apá­cák Ferences Szegénygondozó Nővérek Közösségét képvisel­ték a rendezvényen, bemutat­va rendjüket, népszerűsítve munkájukat. A jótékonyság is helyet ka­pott a rendezvényen. A SINOSZ (Siketek és Nagyothallók Szö­vetsége) helyi szervezete pala­csintával kínálta a vendégsere­get, nem kevés, öt kilogramm lisztből sütöttek több száz ízle­tes tekercset. A színpadon zenélt a Szer-Busz zenekar, előadást tartott többek között Téglássy Ferenc, a vallási műsorok szerkesztője, dr. Csókás András agysebész, dr. Gál Péter pécsi teológiai ta­nár. Tóth Péter kunszentmikló­­si versmondó Radnóti Miklós, Kosztolányi Ferenc, József At­tila verseiből adott elő egy cso­korra valót. A vasárnapi zárómisén a hívek megújították Szent László királynak tett városfel­ajánlásukat. ■ P. Zs. Missziós napok Solton Solt Járművet is szenteltek a katolikus templomnál Járműszentelés Solton. Vödörszámra osztotta az áldást a pap. Fesztivál és vásár a Pentele-híd alatt dunavecse A hargitai fenyőket is megnézte a testvértelepülés küldöttsége Hetedik alkalommal népesült be a Pentele-híd alatti tér szom­baton, ahol a dunavecseiek tar­tanak évente Hídi Vásárt és Fesztivált. A jeles nap egyúttal testvérvárosok találkozója is, így a somogyi Hetes és a Har­gita megyei Homoródszent­­márton küldöttsége volt jelen a rendezvényeken. Délelőtt em­léktáblát avattak a helyi Mil­­lecentenáriumi Parkban, ahol 1996-ban két, a hargitai hava­sokból való vörösfenyőt ültettek el a parkban, a magyar nemzet egységének szimbólumaként. Délelőtt kerékpárversenyt indítottak a református temp­lomtól a hídhoz. A Duna-tölté­­sen sprintelő versenyzők közül Lovas István parancsolta maga mögé a mezőnyt az alsó tagoza­tos iskolások korcsoportjában, míg a felsősök közül Móricz Já­nos volt a leggyorsabb. A bogá­­csos ételek és sültek hagyomá­nyos versenyre heten neveztek. A zsűri ezúttal a dunavecsei Balogh Gyula birkapörköltjét ítélte a legízletesebbnek. A színpadi programok közül kiemelkedett a hetesi gyerekek dobegyüttesének­ műsora. Az ütősök közel egy órán át bűvöl­ték hangszereiket, igazi feszti­válhangulatot varázsolva a híd alá. Ugyancsak nagy sikert aratott a helyiek hagyományőr­ző munkáját bemutató Gyöngy­virág Néptánccsoport. ■ Ahol a bohóc, ott a vidámság 2013. JÚLIUS 1., HÉTFŐ Zarándokpark, új sétány létesül a Duna-parti városban 4 nagyszabású átalakítás vette kezdetét Dunavecsén, mely­nek részeként új sétány léte­sül, megújul a régi szökőkút, de készül egy zarándokpark és egy Árpád-kori témapark is. Egyelőre a kevésbé látvá­nyos földmunkálatok vannak folyamatban a sétány körül. Az átalakítás menetével kapcsolatban Vörös Sándor polgármester elmondta: a meglévő, vadcseresznye fákkal övezett Korsós József sétány folytatódik majd L-alakban és kap új burkola­tot, valamint kiegészül Petőfi­­versidézeteket megörökítő emléktáblákkal. A református templomtól induló sétány el­vezet Petőfi Sándor szobrához, majd a Petőfi Tájmúzeumhoz. A városközpontban, a re­formátus templomnál lévő körszökőkút teljesen átalakul. Neve Zarándokszökőkút lesz, dísze pedig egy kagyló, a Ma­gyar Zarándokút jelképével díszítve. A kőkagylót Spanyol­­országban faragják, ott is szentelik meg, majd úgy kerül Dunavecsére. A Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának fej­lesztéséhez kapcsolódóan a városban is Zarándokkapu fogadja majd a vándorokat, egy korábbi munkásszállóban pedig zarándokszálláshelyet alakítanak ki, amely 20-30 fő fogadására lesz alkalmas. ■ Kagylós szökőkút lesz a régi helyén Szabadszálláson is születhetett 190 éve Petőfi Sándor konferencia Tanácskoztak az irodalom iránt elkötelezett szakemberek és érdeklődők Először szervezett Országos Pe­tőfi Konferenciát Szabadszál­láson a Magyar Irodalomtör­téneti Társaság (MIT). Június 21-én a József Attila Közösségi Ház nagytermében tartottak előadásokat neves irodalom­­történészek, tanárok és a költő tisztelői, születésének 190. év­fordulója alkalmából. Téma volt az is, hogy valójában melyik kiskunsági településen szüle­tett a költő. A konferencia résztvevőit kö­szöntötte dr. Báldy Zoltán Sza­badszállás polgármestere. Az eseményt megnyitó dr. Gintli Tibor egyetemi docens és tan­székvezető elmondta, az iroda­lom fontos ügye a szélesebb kö­zönséggel való kapcsolattartás, ezt is szolgálja a konferencia. A MIT elnöke hozzátette, társa­ságuk egy olyan demokratikus tér, amelyben informális kere­tek között találkozhatnak az irodalom iránt elkötelezett em­berek, legyenek azok egyszerű érdeklődők, középiskolai taná­rok vagy az irodalomtudomány képviselői. „Egy budapesti konferen­cián se vagyunk többen, örö­münkre szolgál, hogy ennyien megtisztelték a rendezvényt” - fűzte hozzá a konferenciát elnöklő Kovács Attila Zoltán, a Helikon kiadóvezetője. Mint elhangzott, a szabadszállásihoz hasonló helyi kezdeményezé­sek szükségesek ahhoz, hogy ellensúlyozni lehessen a kultú­ra valamennyi ágára igaz Bu­­dapest-központúságot. Fábiánná dr. Szenczi Ibolya, a MIT alelnöke egy nagyszabá­sú felmérés eredményeit ismer­tetve elmondta, napjainkban a Petőfi tájköltészete a legnép­szerűbb. A költő kevésbé, is­mert tájversei közül válogatva hívta utazásra hallgatóságát „Pegazussal és vándorbottal”. Hol született Petőfi? címmel Molnár Péterné tanár és hely­­történeti kutató értekezett. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság vezetőségi tagja fel­sorakoztatta azon korabeli dokumentumokat, hivatalos feljegyzéseket, levéltári anya­gokat, melyek közelebb viszik az irodalomtudományt a költő „végleges” születési helyének kimondásához. Az irodalom­történetben most került először feldolgozásra, mi szól a kiskő­rösi-, mi a kiskunfélegyházi-, és mi a szabadszállási születési hely mellett. ig Petőfi és szülei 1818-tól 1841- Szabadszálláson laktak. Ezt bizonyítják levéltári jegy­zőkönyvek, amelyeket Tóth Sándor szabadszállási hely­­történész kutatott ki. A Pápai Református Kollégium törvény­­könyvének és osztálynaplóinak Petrovics Sándorról szóló be­jegyzései is a fentieket igazol­ják. Petrovics István egyedül Szabadszálláson vásárolt há­zat, földet, szőlőt, redemptus polgár is ott lett. Molnár Péter­né kutatási eredményei könyv formájában is megjelennek, melyben valamennyi bizonyí­ték, érv olvasható lesz. A kötet szeptemberben jelenik meg, a Helikon kiadásában. Dr. Cs. Varga István habilitált irodalomtörténész professzor Petőfi és a bor, a bor és az iro­dalom kapcsolatáról értekezett. Bajtai Mária gimnáziumi tanár Az irodalmi emlékhelyek mo­tivációs hatását vette számba, a költő haláláról Szűcs Gábor, Petőfi-kutató osztotta meg gon­dolatait. Másnap Petőfi nyomá­ba eredtek a konferencia részt­vevői. Autóbusszal bejárták a Petőfi-emlékhelyek Dunave­cse, Szalkszentmárton, Szabad­­szállás településeken. ■ P. Zs. Molnár Péterné Aranka tart előadást

Next