Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1867
A bajai gymnasium államosítása. Közli: Bandi János igazgató. Az emberiség végczélja: egykor a végetlen bölcseségü és határtalan jóságú Istennel az öröklétben egyesülni. E végczél kiküzdése a nagy feladat, melyért a Teremtő által e földre helyeztetik minden ember. E feladat megoldása az erkölcsbeni tökéletesedés körül forog. Az erkölcs tökéletesítését pedig az értelem mennél alaposabb kimivelése, mennél bővebb elméleti s gyakorlati ismeretekkeli felruházása és gazdagítása föltételezi. Innen veszi eredetét egyes nemzetek és országok fáradhatatlan törekedése és vetélkedése az iskolák felállítása és javítása körül. Tapasztalaton alapult okoskodással felfogták ugyanis az emberek azt, miszerint valamint az igazi bölcs nem lehet erkölcstelen, mert tiszta eszmékkel gazdag a végezél, és erre vezető eszközök iránt, úgy egész nemzetek is annál biztosabb úton haladnak a végezél felé, minél több s jobb anyagi és szellemi ismeretek terjesztetnek tudományos intézeteiben, honnan ama férfiak sereglenek ki, kik a nagy tömeget vezérleni, vigasztalni, védeni s oktatni hivatvák. Azért ha egyes nemzetek erényre alapított műveltségét akarjuk megbírálni, tekintsünk iskoláiba. Mihelyt egy nemzet öntudatra ébred, önön művelődéséről kezd gondolkozni, s minél tisztább eszméket szerez magának a művelődés eszközei és módozatai iránt, annál nagyobb buzgóságot fejt ki tudományos intézeteinek kifejlesztése és tökéletesítésében. Az emberiség boldogítását czélozó tanodák az első rangú intézetek sorában híszlenek, hogy a bennök nyert szellemerkölcsi kincsek alapján a nemzeti műveltség és a munkás értelmiség emelkedjék, az értelem fejlesztessék és a szív nemesittessék tudomány és vallás által. Az iskolák iránti tiszteletet ébresztő ily magasztos eszmék ékesíték félszázad előtt Baja városa ügyvezetőinek homlokát, amidőn ugyanis a nemes városi elüljáróság buzgolkodása és áldozathozatala által azon szép jogot kiküzdötte, hogy 1815-ik évi junius 14-én hatosztályos gymnasiuma megnyittatott, így állott fen a bajai hatosztályos gymnasium az 1852-iki tanévig, amidőn az újítási eszmék a régi tanrendszert szakrendszerré átalakítván, a bajai gymnasium sem maradhatott hátra ez új rendszer malasztjaitól. A tudományok iránt hő kegyelettel viseltető városi hatóság, és gyermekeik jövő boldogsága iránt érdeklődő szülők is már régóta ápolták keblükben azon forró óhajtást, vajha a tudományos műveltség meghonosítása végett Baján is nyolcz osztályos főgymnasium emeltetnék. A város ez üdválasztó szép czélját elérendő 1851 -ik évi augusztus 2 án tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a 10,200 frtnyi évi költség biztosítására a városi „Bárány“ czimű vendéglőt, és a mátéházi 1675 hold majorsági földet alapítványként leköti. A városnak e nemes óhajtása a fenhatóságnak kedvezetes helyeslésével találkozva, a temesvári cs. k. helytartóság által 1851 ik évi aug. 28-án 9367/41578 sz. alatt kelt leiratával a városnak ajánlata helybenhagyatván a város utasittatott, hogy a fögymnasium évi költségét felezett birtokra betábláztassa. 1852-ik évi január 26-án érkezett a cs. k. iskolahatóság január 10-én 407. sz. a. kelt leirata, melyben Baja városának tudtul adja, hogy a bécsi cs. k. közoktatási magas ministerium 1851 -ik évi december 29 én 12498/15. sz. a. kelt rendelete szerint a város nemeslelkű törekvése, és áldozatkészsége tetszést aratván, a teljes nyolczosztályú fögymnasium alapítása megerősíttetik, így az 1852/3-iki tanévben csak hét osztály nyittatott meg, a teljes nyolcz osztályú fögymnasium csak 1853/4-iki tanévben lépett életbe. (A magyarországi kath. gymnasiumok történetete. Szerkesztette Dr. Mészáros Ferencz helytart. titkár. Buda 1865.) A tanárok illetményei, a gymnasiumi könyvtár és természettani műszertár gyarapítására fölajánlott évi 400 fr. a legszebb rendben pontosan kiszolgáltattak, miglen Baja városa a még 1862-ben közte és gróf Zichy Feraris Bódog úr között létrejött szerencsétlen adásvevés által oly szomorú helyzetbe sodortatott a város, hogy 800 ezer forintra szaporodott adóssága miatt a tanárkar közel négy év óta csak igen mostohán , vagy sehogysem juthatott havi fizetéseihez. Okozta pedig e megdöbbentő helyzetet a városi hatóság azáltal, hogy az 1858-ik évben létrejött telekkönyvezés alkalmakor a biztosításképen lekötve volt birtoknak telekkönyvi átkebeleztetését elmulasztotta. Ezen elhanyagolás után a városi anyagi állapota mindinkább ziláltabbá változván, a belga bank mint hitelező a város összes vagyonára, tehát a gymnasium zálogalapítványára is magát betábláztatta.