Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1869
Az olympi istencsalád alakulása Tótig yág z éx Kgórov tifiir nddqimi^ ovg zixtzo Pia Zivg xai iytó, zgizazog d’l^iSrjg ivtgoitrír ixváffffwr. 11. 15. 187. k. Nem célja jelen sorainknak a mythologia koronkinti fejlődését, sem annak valamely részét összefüggőleg tárgyalni, — habár e téren nagyon szegény irodalmunk, hisszük, ezt is köszönettel fogadná — hanem történeti és szónyomozási alapon az olympi istencsaládnak csak alakulását tüntetni föl korunk legjelesb német mythologusai hitvárlatai nyomán. Tárgyunk részletezése előtt megemlítjük, hogy jelen soraink által egyrészt oly tudományszak felé akarjuk a T. olvasó figyelmét fordítani, melylyel irodalmunk terén alig találkozunk, másrészt mely mind koronkinti alakulását mind tartalmát, de főleg szóelemzés alapján történendő boncolgatását tekintve elég sőt érdekes anyagot is nyújt a búvárkodásra; megemlítjük továbbá, hogy T. olv. ne várják itt tőlünk a homéri vagy a később ennek alapján rendezett hesiodi istencsoport egyes személyeinek lefestését, sem azt mily ügyesen rejtette el a görög ősvallásába az emberi szellem és foglalkozás minden nyilvánulásának eszményképét — mivel ez fő célunktól messze távolítana — mi az, hogy a görög törzsek, de főleg az achaei törzs történeti viszonyainak segítségével kimutassuk: és eredetileg mily törzsnek istene volt a később nemzetivé vált olympi istencsaládnak egyik vagy másik tagja, mikép lépett az olympi istencsaládba s abban mily helyet foglalt, hogy azonban ezt értelmesen vihessük ki, előbb a görög sokistenség keletkezésére kell rövid pillanatot vetnünk. A görög sokistenség kifejtésére vonatkozólag eltérő nézetekkel találkozunk; némelyek szerint az a néptörzsek koronkint történt egyesülésének kifolyása, amint azok a megszállott részek istenségeit sajátjaikkal társiták, vagy amint azok a már máshol tisztelt istennek hajlamát továbbra is megtartani óhajtván, az újabb lakhelyeiken elfogadottakkal a régiebbeknek is emeltek oltárokat, mely isteneket később a pieriai dalnokok a külön helyek és törzsek vallásérzetéhez mérten öszhangzó egészszé alakítva dalaik által eszközlötték, hogy Olymp lett a legfőbb istenség székhelye, mely körül — mintegy családot képezve — a többiek csoportosultak.) Ezek szerint nagy számi, egymástól egészen független s eredetileg csak bizonyos helyhez kötött istentiszteletben rejlett volna csirája a görög sokistenségnek, mely nézet azonban csak akkor lenne elfogadható, ha bebizonyíthatnék, miszerint a görög nemzet minden rokoni és nemzetiségi kapocs nélkül számtalan apró törzsnek együttlakás és közlekedés által létrejött elegyüléséből keletkezett vagy, hogy az ősrégi nemzetnek csak számtalan részre oszlása után fejlődött vallásérzete annyira, hogy az határozott alakban nyilatkozhatott. * *) C. Müller Prologg. 219, 241. 1*