Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1922

kényszerből elfogadta — a magyartól nem tágított. A teljes nyolcosztályú kath. gimná­zium csak 1853/4-ben nyílik m­eg. A tanári állásokat nyilvános pályázat útján töltötték be. Az első tanárok jobbára egyházmegyei papok voltak. A város, mint fentartó, 1862-ig gondoskodott intézetéről, ettől az időtől kezdve azonban az anyagi válság, melybe a város akkori gazdálkodása folytán jutott, a gimná­zium létét is a legnagyobb veszedelemmel fenyegette. 1868-ban a kormány menti meg az iskolát. A város nagy örömére átveszi az állami iskolák sorába a tanulmányi alap terhére, a városon maradván csak az iskolaépület fentartásának költsége s évi 1600 koronányi hozzájárulás. A bajai főgimnázium eszerint 1869/70 től kezdve kir. kath. gim­názium s mint ilyen működik 1879/80-ig, amikor az egri székesfehérvári és pécsi főgim­náziumokat fentartó ciszterci Rend veszi át a sok viszontagságú intézetet. E nagyjelentőségű változás kapcsolatban van a ciszterci Rendnek, nevezetesen a Rend szentgotthárdi apátságának történetével ; összefügg I. Ferenc József apostoli király­nak azon tettével, hogy az ősi, III. Béla­ király által alapított (1184.) szentgotthárdi apát­ságot az osztrák szentkereszti apátságból, melybe III. Károly 1734-ben kebelezte, 1878. júl. 30-án kelt legfelsőbb elhatározásával kiszakította s összes javaival együtt visszaadta a magyar ciszterci Rendnek, a zirczi, pilisi és pásztói egyesített ciszterci apátságh­oz negyedikül csatolván. A Rend ennek fejében vette át a nagyon megterhelt tanulmányi alaptól a bajai főgimnáziumot. Az intézet birtokba vétele fokozatosan, három év alatt ment végbe. Az első ciszterciek 1879-ben érkeztek Bajára, magukkal hozván a magyar tanítórendek hivatásérzetét és kötelességtudását. A cisztercieknek Baján a kezdet szoká­sos nehézségein kívül a régi iskola hagyományaiban s a helyi viszonyokban rejlő sok­sok akadállyal kellett megküzdeniök. Ma az intézet új alakjában (a tanulmányi alap helyett 1892-ben renoválta a ciszterci Rend és Baja város), új vezetés mellett, gazdag szellemi és anyagi belső tartalommal a délvidéknek egyik legkiválóbb kulturális intéz­ménye. A világháborút és a háborúnál is kegyetlenebb békeszerző éveket az intézet is megszenvedte. Az épület helyiségeiben és felszereléseiben, előbb (1914— 1918) mint kato­nai kórház, utóbb (1918—1921) mint a megszálló szerbek egyik zsákmányolási tere, rendkívül sokat szenvedett. Azonban sem szellemét, sem tantervét még csak érinteni sem tudta az elnyomó hatalom. A felszabadulás után az intézet kegyura, Békefi Rémig dr. zirczi Apát úr, Hl­ik Béla magyar király nevével díszítette fel a fokozatos helyreállítással rendbe jövő inté­zetet. A Rend-történetíró kegyúr ezzel azt akarta, hogy a ciszterci Rend magyarországi­­alapítójának kegyeletes emléke a cisztercieknek ne csak szívében elrejtve éljen, de egyik intézménye nevében is hirdesse a nagy király dicsőségét és a ciszterci Rend háláját. Az intézet igazgatói voltak : Demerácz Ádám (fer. r), Pendl Nep. János dr. (fer. r.), Horváth Ferenc dr. (egyh­ázm.) Bándi János (világi), Gebaur Izor (ciszt), Szen­izy G­yőző (ciszt.), Fölkér Gusztáv (ciszt.), Werner Adolf dr. (ciszt). Az intézet elhunyt tanárai közül irodalmi és kulturális téren kitűntek, mégiddigi világiak : Czirfusz Ferenc, Holub Mátyás, Kalmár József, Stoczek György, Klamarik János, Szarvas Gábor, Köpesdy Sándor, Margalits Ede, Jánosy Boldizsár, ciszterciek: Platz Bonifác dr., író-főigazgató, Bar­baric­s Róbert, nyelvész, Vincze Ambró, hittud. író, Török Konstant, esztétikus, Madarász Flóris dr., esztétikus, Kalocsay Alán, költő. Az intézet elhunyt tanítványai közül országos hírnévre tettek szert: Bende Imre nyitrai püspök, Bogdánovics Lucián karlóczai pátriárka, Füssy Tamás író, Girk György pécsi püspök, Szülik József költő, Tóth Kálmán költő, Újhelyi Imre magyaróvári gazdas. akad. igazgató, gazdasági író.

Next