Állami Türr István felsőkereskedelmi iskola, Baja, 1932

Megemlékezések nemzetünk és a szakoktatás nagy halottairól. Dr. Apponyi Albert gróf. Február hó 7-én a kora délutáni órákban futótűzként terjedt el az egész művelt világon a megdöbbentő hír, hogy meghalt Genfben dr. Apponyi Albert gróf volt vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki oda a Népszövetség ülésszakára kiutazott, hogy pátriárkái kora ellenére is a nemzeti és a nemes értelemben vett nemzetközi ügynek szolgálhasson. Apponyi Albert gróf 1846. május 29-én született Bécsben Apponyi György gróf kancellár és Sztáray Júlia grófnő házasságából. Középiskolai tanulmányait a jezsuiták kalksburgi nevelőintézetében végezte, majd Pesten és Bécsben jogot hallgatott. Ezután nagy utazásokat tett külföldön, ahonnan hazatérve 1872-ben a szentendrei kerület országgyűlési képviselőjévé választották. 60 évet meghaladó időn át tevékeny részt vett hazánk politikai életében és — ami egyedülálló a magyar politikai életben ■— 50 évnél hosszabb időn keresztül megszakítás nélkül képviselte ugyanazt a kerületet, a jászberényi választókat. Ez idő alatt 1901-től 1903-ig a képviselőház elnöke s 1906—1910 közt, majd 1917—1918-ban vallás- és közoktatásügyi miniszter volt s nagyon sok része volt a háborút megelőző idők hatalmas nemzeti fellendülésében. Igazi nemzetmentő munkát azonban a háború szerencsétlen befejezése óta végzett. Ragyogó ékesszólása, éles ítélőképessége, páratlan jogi tudása s az igazsághoz való tántoríthatatlan ragaszkodása nem tudta ugyan megváltoz­tatni volt ellenségeink, a győztes nagy- és kishatalmak előre mereven meg­állapított sajtó ítéletét, de angol-, francia-, olasznyelvű beszédei mély hatást gyakoroltak mindenkire a béketárgyalásokon, a Népszövetség ülésein és a leszerelési konferencián és nagyban hozzájárultak annak a nagy ködtengernek az eloszlatásához, amely az igazság napját a győztes nemzetek fiai elől addig eltakarta. Apponyi Albert gróf, az ember, a kiváló államférfiú s a páratlan sikerű szónok meghalt, de az eszme, amelyet elbukásunk óta másfél évtizeden keresztül oly szívós kitartással, éles logikával és páratlan ékesszólással szolgált, él és nem is halhat meg soha ! Mélységes hálánk odaszáll a koronázó Mátyás­templom sírboltjának elnémult lakójához s amikor a nagy halottól mélységes megilletődéssel búcsúzunk, annál rendületlenebb bizonyossággal hiszünk az örök, isteni igazságban és hiszünk Magyarország feltámadásában !

Next