Izraelita Elemi Polgári Fiú- és Leányiskola, Baja, 1895
jelentés az 1895/6-iki tanévről. His az idei krónikásnak a történet múzsájától kell ihgy,- é letet kérnie, Cito érczvesszejével kell megrögzítenie az eseményeket, hisz oly történeti tény adja meg ez évben minden munkánknak sajátságos, magasztos jellegét, mely még a leghatalmasabb nemzetek annálisaiban is páratlan. Egy letűnt ezredév mesgyéjén, a fájdalom és büszkeség vegyes érzelmeivel pillantunk vissza a magyar nemzet dicső múltjába. A hazafias bánat borul lelkünkre, ha elgondoljuk, mily támadásokat intéztek e maroknyi nép önállósága és függetlensége ellen ; viszont lelkes öröm dagasztja keblünket a fölött, hogy e küzdelmek közepette győzelmesen megálltunk. E szabad hazát Isten különös kegyelmének, apáink hős vitézségének köszönhetjük; de tagadhatatlan, hogy az új Magyarország hatalmas fellendülésében és fejlődésében, kiváló szerep jutott a nemzet napszámosainak, a tanítóknak. Ha igaz a német paedagógus szava, ,,das Alfabeth ist das Bajonett des Schulmeisters“, a magyar tanító is mondhatja, hogy az elemi ismeretek terjesztése által fogékony keblébe csepegtette az ifjú nemzedéknek, a hazaszeretet szent érzelmét, szellemét és testét egyaránt mivelvén, képessé tettük arra, hogy nemcsak mint erős férfi védje meg a hon határait, hanem a béke idején is munkás, tevékeny polgára legyen hazájának. Hogy az áll, és keresztény felek, tanintézetek mellett a zsidó iskola mennyiben felelt meg e magasztos feladatának, arról fényesen tanúskodik a közoktatásügy legkompetensebb őreitől nyilvánított elismerés, melylyel a zsidóság magyarosodásának adóztak.