Állami Balassi Bálint gimnázium, Balassagyarmat, 1914

kezik, háza táján néhány kezdetleges eszköz két keze munkája. A követ kővel zúzza. A lágyabbat keményebbel iparkodik és alakra idomítani. Idővel a tüzet megismerve, helyzete nagyon javul: a hidegtől már nem fél, ételét megfőzi és ízletesebbé teszi a tűz segítségével, tökéletesíti fegyverét és így ura lesz a vadállatnak is, amely elől előbb menekült, tehát élete kényelmesebb és nyugodtabb lesz. Ideje akadt arra is, hogy magával foglalkozzék, gondolkodjék, ember lesz belőle; a kultúrájának elemei gyarapodásával ekkor maga is szükségét érzi a társulásnak és az elvonult, egymástól idegenkedő, félő családok lassanként összeverődnek, így jön létre az ősi társadalom, az ősi községek az öregek tanácsával, élükön a harczban legügyesebb és legvitézebb, a patriarchális fejedelem. De hagyjuk el az ősembert e fejlődés útján lassú döcögő előhaladásával, nehézkes fejlődésével nagyon érdektelen ez a kép, akárcsak a gyermek fejlődésében az az időköz, amíg a pólyásbaba kibontakozik a pólyából és a saját lábán járó csacsogó és környe­zetét megismerő gyermekké lesz. Ez időköz az ember életében legszintelenebb, legüresebb, semmi egyébből nem áll a 15 hónapi gyermekélet, mint evésből, alvásból, sírásból és nevetésből. Az emberiség történetében is van ily gyámoltalan korszak, az a kor ez, melyről a nyelvészek úgy emlékeznek meg, mint egy nagy kezdetleges családról, midőn indok, perzsák, germánok, kelták, latinok, görögök egynyelvűek voltak és műveltségük egyfokán ál­lottak, később a törzsek egymástól elválnak az egy gyökérből haj­tott ágak távolodnak, elszakadnak s mint külön faj, mint nép ala­kulnak ki. Ám az ókor, mikor az emberiség faji különbségének öntuda­tára ébred és elszakadva a nagy családtól, faji jellegének nyelvi és lelki örökségének alapján néppé fejlődik. Ez már társadalom, mely fejlődik és amely az embert történeti gondolkodó, kulturális lénynek teremti meg. Ezen ókori társadalom mintaképe a klasszikus görög társadalom megalkotója a műveit Hellén. Tekintsünk egy földképre: Görögország egy háromszög alakú félsziget, mely alapjával a volt európai Törökországra fekve, elválik, délre nyúlik, tengerbe hatol, majd az Iszmoszban elvékonyul és innen délre egy új félszigetet formál a Peloponnesos, melyet egy vékony kocsány köt össze szárazfölddel. Gondoljunk hozzá vagy száz ily vékony szigetet, mint egy kis tartományokból álló rojtot hozzá varva a nagy darab földtömeghez és elszórt szigetek csomóját egy kék tengeren, mely e rojtot bekeríti. íme a táj, mely táplálta és alakította ezen olyan korán élő és gondolkodó népet. Milyen a

Next