Állami Balassi Bálint gimnázium, Balassagyarmat, 1926

Londoni tanulmányutam. Edward A. Freeman XIX. századi kiváló angol történetíró életének és műveinek tanulmányozása közben merült fel annak szüksége, hogy az angol nemzet nagy közgyűjteményében, a British Museumban sze­mélyesen átkutassam a vonatkozó angol irodalmat, melyből a budapesti nagy könyvtárakban csupán kisebb töredék található. Tanulmányutamat lehetővé tette az a körülmény, hogy a nagyméltóságú Vallás és Közok­tatásügyi Minisztérium tervezett londoni munkaprogramjomat jóváha­gyólag tudomásul vette és jelentékeny tanulmányi segélyben részesített, amiért kötelességemnek tartom ezen a helyen is hálás köszönetem­ tol­mácsolását. A British Museumban eszközölt történeti kutatásaim tudo­mányos eredményeiről más helyen számolok be, jelen alkalommal pe­dig azokat a tanulságosabb mozzanatokat és benyomásokat foglalom össze, amelyeket részint utazásom, részint londoni tartózkodásom alatt tapasztaltam. A hosszú, negyvenöt órás utat megfelelő előkészületek után Ausztrián, Németországon és Belgiumon át a legrövidebb vonalon tettem meg Londonig. Hazafelé Franciaországon és Svájcon át jöttem és Párisban egy hétig tartózkodtam. A közép- és nyugateurópai tájaknak és kultú­ráknak az utazás alatti gyors váltakozása megfigyelésekre, összehason­lításokra bőven nyújtott alkalmat. A német tájak elevenségéhez és moz­galmasságához hasonló jelenséget más országokban sehol sem találtam. Nemcsak a Rajnavölgy életének erőteljes lüktetése, hanem a bajor ma­gasföld intenzív gazdasági tevékenysége, általános építkezése, sűrű teher­autó forgalma és hatalmas áramvezeték rendszere is azt mutatta, hogy a német szellem elsőrendű tájalkotó faktor. Franciaország földjének termékenysége hasonlóképen megragadott. Németország északnyugati ré­szén és a belga síkságon szebb, rendezettebb mezőket gyakran láttam, de a franciaországinál átlagosan dúsabb növésű vegetációt sehol sem fedeztem fel. A könyvek és térképek után ismert messze vidékek valóságos ké­pének megpillantása a földrajzi képzelet erejének, határainak és fontos­ságának elemzésére késztetett. Mert a délkeleti angol táj sajátos jelle­gének analógiás elképzelése úgyszólván a lehetetlenséggel határos. Az

Next