Állami Községi Polgári Iskola, Balassagyarmat, 1947
Visszatekintés a polgári iskola 80 évére. 1868—1948... E két évszám közé zárt 80 év jelzi a polgári iskola megszületését, virágzását és halálát. Utolsó évfolyamát a jelen iskolai évben bocsátja útjára, azután pedig — a társadalomban is uralkodó természeti törvénynek engedelmeskedve — átadja helyét a mai idők parancsolta új hajtásnak, az általános iskolának. 80 év nem nagy idő egy intézmény életében, de a mi illanó emberi életünk mértékével nézve ez a korszak mégis elég jelentős ahhoz, hogy ne menjünk el szó nélkül elmúlása mellett, hogy neki is megadván a halottaknak kijáró tiszteletet, kegyeletes szavakkal emlékezzünk meg életrehivóiról és felvirágoztatóiról. A polgári iskola az 1868 XXXVIII-ik törvénycikknek köszönheti életét. E törvénycikket a legnagyobb kultuszminiszter, Eötvös József alatt Csengery Antal kezdeményezésére alkotta meg a magyar országgyűlés. Az önállóságát visszanyert, belügyeiben függetlenné vált Magyarország öntudatos és határozott kultúrpolitikával fáradozik a magyar nevelésügy fejlesztésén. Irányítói észreveszik azt a népiskola és középiskola közt tátongó szakadékot, melynek betöltésére, átívelésére szervezik meg a polgári iskolát. Népiskola ez is, hiszen a népnek azt a széles rétegét fogadja magába, mely nem elégszik meg ugyan a népiskolai tanulmányokkal, de nem is gimnáziumi tanulmányokon alapuló tudományos kiképzést óhajt, hanem az ezerarcú élet szolgálatába állva, a szellemi és erkölcsi értékek mellett többirányú gyakorlati képességét szeretné kifejleszteni. Népiskolából lassan középfokú iskolává fejlődik, azzá fejleszti a haladó kor követelménye és a benne tanítóknak az iskolafaj iránt érzett szeretete. Oktatói és nevelői kara mindenkor mélyen átérezte ennek az iskolának szükségességét és nemzetnevelő célját és azt életrevaló, viruló, az iskolák között mindig tiszteletreméltóbb helyet elfoglaló iskolatípussá fejlesztették. A néptől azonban sohasem szakadt el, nem uralkodó dologtalanokat akart nevelni, hanem az élet minden területén otthonos, munkás, mást és önmagát megbecsülő állampolgárt. A magyar országgyűlés 1927-ben foglalkozott ismét behatóbban a polgári iskolával, mikor is törvénybe iktatták, hogy minden 5000 lakosú község köteles polgári iskolát felállítani. Sajnos, ez a törvény a gyakorlatban sohasem valósult meg és nem valósult meg az a szándék sem, mely a polgári iskolát eredetileg VI osztályúra tervezte. Az a katasztrófa, mely az I. és II. világháborúval szakadt a nemzetre, természetesen iskoláink életében is éreztette hatását. Az a társadalmi változás