Állami Községi Polgári Leányiskola, Balassagyarmat, 1920
A BALASSAGYARMATI ÁLL. FOLG. LEÁNYISKOLA ÉRTÉS ITO SE AZ 1920-21. TANÉVRŐL. Közli: MOLNÁR KÁLMÁN -h. igazgató. Elmúlt újra egy tanév. El az 1920—21. is. Lezajlott, bezárul az ajtó. Úgy érezzük, ha szabad hasonlattal élnünk, a háború előtti tanévekhez képest, amidőn a szekér a jól épített erdei úton két oldalt virágok közt haladt, egy omladványos útrészhez érkeztünk: kátyus, zökkenős az úttest, a szekér lassabban s nagy esélyekkel halad. Virágok helyett sár s omlott szikladarab fogad s int óvatosságra, kettőzött figyelemre. Félelemmel indulunk meg, ijedtség kísér, de annál nagyobb a megnyugvás és öröm, ha túl vagyunk a veszélyen, ha az út nehézségeit leküzdöttük. Az 1920-21 tanév is a félelem jegyében indult. Félni lehetett attól, hogy a tüzelőanyag hiánya folytán hosszabb szünet áll be, hogy az általános szegénység és rendkívüli drágaság révén a rosszabb táplálkozás valamely ragályt idéz elő, megakasztva a tanítás rendes menetét. Bár a félelem nem volt jogosulatlan a rossz kilátásokra tekintettel, a fentebbi gátló körülmények mégsem érvényesíthették káros befolyásukat oly mértékben, hogy a tanév folyamán bárminemű szünetet idézhettek volna elő. A tanítás mindennemű megszakítás és korlátozás nélkül folyt, amely kedvező körülmény folytán a tanév eleji tantárgy- és órabeosztás csak lényegtelenül módosult tanév közben. Köszönettel adózom itt a tanári testületnek odaadó, buzgó működéséért, a gondnokságnak lelkes támogatásáért, a szülőknek kimeríthetlen áldozatkészségükért s meg kell emlékeznem a növendékeknek minden nemesért, szépért lelkesedni tudásáról és a viszonyokhoz mérten a kifejtett szorgalmukról és megfelelő magaviseletükről. /