Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-07-05 / 27. szám

12. h felebui­á'i szeretni szolgálatába szeg­ő 11 n­él­­><­dig n­incs nagyobb. Nem, lehet, hogy annyi erdem­, amennyi Bárány Gergely dr­­ runk­ városunk szellemi életébe­n jutott, osztályrészül, nyomát, valami nyomás ne láttassa a sajtó e városi orgánumokban Az utókor mél­tán a háládatlanig vádjával illethetne érte. De az ő élete imm­ár nemcsak a m­agáé : édes mindnyájunké, azoké, akik jóban követni, tt nemesben utánozni akarják. Esete az Istenért s nemzetünk jólétéért vállalt szakadatlan mun­kásság s a szerénység bájával párosulva. Hadd okuljon rajta a munkátalan, a szerénytelen s h­­úságos fényben hamisolló világ! Kevés a gyertyánk, s azt a keveset is sokszor sokszor szívesen rejtjük véka alá . . Most az egyszer hadd világoskodjék mindeneknek, mentől tovább, mentől épebben, mentől erősebben ! Áldja meg az Úristen ! BALATONVIDÉK 1903. julius 19. lelkiismeretes kötelesség teljesités tuda­tában találja. De nemcsak ez az, ami becses volt, ami lebilincselt az ünnepélyen. Nemcsak az becses, hogy egy középiskola tanár­testülete nemes törekvésű vezérének szol­gálata 80-ik éves fordulója alkalmából megfesttette igazgatója arczképét és az, h­ogy nővére, mint az intézet első igaz­gatójának az intézet érdekében minden­kor tanusitott önzetlen és áldásos tevé­kenysége elismeréseűi alapitványt tett, hanem kétszeresen becses az a tanár­testületi összhangzás a szellemben, mely felemelő azért, mert biztosítéka a tan­intézet helyes irányú haladásának. Azzal a tudattal távoztunk a falak közül, hogy szerencsés az ifjúság, mely­nek tanári testületében ugy él a kölcsö­nös tisztelet, a becsülés és a szeretet, amint azt a tanév végén tapasztaltuk, mert ott az emberi elme nemcsak az Isten áldását hinti az ifjúságra, hanem az igaz, önzetlen és az igazi becsületes törekvés megtisztelésével és elismerésé­vel — a magyar társadalmi élet kegyes irányú kialakítására is törekszik. Adja Isten, hogy a magyar ég alatt a­ ti­z­ed munkálkodás megbecsülése min­dig ilyen tiszta érzelemből fakadjon!­­Az ünnepély lefolyása különben úgy történt, hogy a hálaadó mise után az ifjúság, szülők, tanügybarátok sűrü cso­portokban vonultak be az intézet tágas tornacsarnokába és azt zsúfolásig meg­töltötték. A nemzeti fohász eléneklése után Burány Gergely dr. kir. főigazgató tar­totta meg évzáró beszédét. A tanévek hosszú sora alatt gazdag tapasztalatokból merített tanulmány volt a beszéd, a­mely célját az ifjúság és a szülők körében sem tévesztette. Ezután a jutalomdíjak kiosztása következett, mely láthatólag lekötötte úgy a tanuló­ifjúság, mint a szülők érdeklődését és sok komoly homlokra vont derűt, mikor a jó viselet és a szorgalom elismerése jutott osztályrészül. És mikor a jelenvoltak mindnyája azt hitte, hogy bezárult az év, akkor voltunk csak a derekán. Ugyanis Pákor Adorján, a senior tanár emelkedett szó­lásra és a tulajdonát képező nyelvezettel, a tanári testület lendületes nevében a következőleg üdvözölte az intézet igaz­gatóját, szolgálata 30. éves fordulója napján : Nagyságos és Főtiszt. Főigazgató úr! Tisztelt közönség! A mai nappal, a­midőn intézetünk egy szorgalmas munkában lefolyt tanév­nek szokásos záróünnepélyét üli, nemcsak az intézet falai közül végleg távozó újabb kis rajnak, nemcsak a pihenőre térő gymnasiumi ifjúságnak, de ünnepe van különösen az intézet tanári karának is, amennyiben ez, ma tanintézetünk fejének és főgymnasiumunk első igazgatójának 30 éves tanári működése évfordulóját ünnepli. Jól ismerjük igazgatónk szerény­ségét, mely a­mily kész örömmel elis­meri a mások érdemét, ép ugy iparkodik kikerülni minden a maga személyét illető ünnepeltetést; tudtuk nagyon jól, hogyha neki előzetesen csak sejtelme lett volna is az őszinte tisztelet és ragaszkodás ama megnyilatkozásáról, amelyet neki a tanári kar elismerése szívéből szánt, azt ő való­színűleg megakadályozta volna. H­ogy tehát ez be ne következhessék, és mert mi, kik az ő önfeláldozó munkájának és ügyszeretetének legközvetlenebb vagyunk, önvád nélkül meg nem helljük magunknak azt a mulasztást, hogy­ neki, az igazán méltónak, az elismerés koszorúját ne nyújtsuk, csak titokban és a legbizalmasabb tanári körben készí­tettük elő a mai ünnepet és választottuk a mostani alkalmat, hogy őt egyrészt élete e nevezetes pontján szivünkből üdvözöljük, másrészt, hogy még leendő áldásos működésére az Isten bő áldását kérjük. Harminc év! Nagy idő a parányi lét határai mozgó emberi életben, sőt maga egy egész emberkor, a­mely alatt nemzedékek serdültek fel és váltak az ő nevelői működésének áldásos hatása alatt a­ haza hasznos polgáraivá. És ha helyesen mondja egyik nagy irónk, hog­y nemcsak korának, hanem az egész emberiségnek élt az, ki kötelességeit híven teljesité, mennyivel nagyobb elis­merés illeti meg azt, a­ki a neki osztály­­részül jutott pályán, az ember­nevelés és tökéletesítés rögös és nehéz, de annál nemesebb pályáján sohasem elégedett meg csak a puszta kötelességgel, hanem aki e munkába belevitte lelkének és tes­tének minden erejét, nemes szivének egész melegét?! És igazgatónk ezt cselekvő munkás élte egész folyamán, ezt ő hosszú 30 éven át. Mint tanár, kezdettől fogva azon volt, hogy a rábízott ifjakba ne csak a tudomány elemeit csepegtesse, hanem őket minden igaz, jó és szép iránt is lelke­sítse, hogy bennük az Istennek tetsző embereket, a hazának áldozatra kész hű polgárokat neveljen. És hogy miként működött 13 évi igazgatósága alatt itt, azt váljon kell-e bővebben fejtegetnem Keszthelyen? Ismeretes mindnyájuk előtt, hogy évekkel ezelőtt városunkat az a veszély fenyegette, hogy az, akkor még csak 4 osztályú gimnáziumát el­veszíti: az isteni gondviselés erről ugyan másként hatá­rozott, de amidőn intézetünk főgimnázi­ummá fejlesztetett, a szervezés, a beren­­dezkedés nagy munkája jórészt Burány igazgatónk vállaira nehezedett és ő e feladatát nemcsak megoldotta, hanem az intézetben meghonosított szeretettel párosult fegyelem, a tanulmányi és er­kölcsi ügyek minden ízére kiterjedő atyai gondoskodásával azt, mint merjük állítani, a Dunántúl egyik legjobb hír­nevű intézetévé, igazán virágzó állapo­túvá emelte. Igen, mert igazgatónk va­lódi jóakaratú barátja és vezetője az intézet tanári karának, szigorú, de sze­rető atyja a gondjaira bízott ifjúságnak. Mi, a­­kik az ő életét és működését a legközvetlenebbül szemléljük, igazán el­mondhatjuk, hogy ő egész életét csak intézetünknek és csak a gondjaira bízott ifjúság test­ szellemi jólétének és boldo­gulásának szenteli ; és ezen azért, mert tudjuk, hogy neki minden gondolata csak az ifjuság java. iránta való tiszteletünk­nek és önfe áldozó tevékenysége elisme­résének emlékéül a tanári kar a mai napon Burány jzergely dr. cim alatt egy 500 koronás alapitványt tesz, amelynek évi kamatait a tanári kar határozatából mindenkor egy jó viseletű és jól is ta­­nuló ifjú a­ záróünnepély alkalmával fogja megkapni. Hadd hirdesse e szerény ju­talomdíj állandóan az ifjúságnak igaz­gatónk lángbuzgalmát és az ifjúság ne­velése körül kifejtett áldásos tevékeny­ségét. Hogy pedig intézetünk is állandó tanúja legyen a mi őszinte tiszteletünk­nek is a buzgalommal teljesített önfel­áldozó tevékenység elismerésének, a ta­nári kar intézetünk számára megfesttette igazgatónk arcképét is. Tettük pedig ezt azon legjobb szándékkal, hogy ha évek során át, amiket a jóságos Isten, még élted hivatásának betöltésére szánt, kedves director úr pillantásaid e képre esnek, emlékeztessenek annak v­onásai a mai nap­ érzelmeire, emlékeztessenek a mai napon szellemben átfutott 30 év nehéz küzdelmeire és e gondolat adjon erőt a még következő évek hasonló fá­radalmaira és kitartást a munkára. Ifjú­ságunknak meg leg­yen ez a kép állandó figyelmeztető és példa arra, h­ogy az Istenbe vetett élő hittel és áldozatra kész szeretettel teljesített önfeláldozó te­vékenység mindig megtalálják őszinte méltánylásukat a jók és igazak szívében. Engedd meg végre Nagyságos uram, hogy szavaimat a jövőbe vetett remény­nyel és bizalommal fejezzem be és az egész tanári karnak, mint a te munkád részeseinek azon őszinte szívből fakadt óhaját tolmácsoljam, hogy az isteni gond­viselés téged intézetünk és a haza ja­vára, tisztelőid és az ifjúság örömére, teljes erőben és egészségben még igen sokáig tartson meg! tanút enged­confetti 12 fillértől feljebb igen nagy választék­ban !w továbbá szerpentin a legolcsóbban kapható ánszky és papir kereskedésében József Keszthelyen.

Next