Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-04 / 27. szám

XIII. évfolyam Keszthely, 1909. július 4. 21. szám. BALATONVIDÉK­I V.II I­itvai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG KIADÓHIVATAL ÉS A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzes utalványokat, hir­detési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség címére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre fél évre . 10 K. — f. 6 K.­­ f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 í 20 í' Nyilttér petitsora 1 korona. Előfizetési felfrut­ás: Q negyedév elmultával tisztelettel isérjük olva­sóinkat, hyogy az előfizetést megújí­­tani és esetleges hátralékaikat be­küldeni mielőbb szipesk­edjenel?. Hogyan szervezkedjünk? Irta: Amicus III. Belátva a társadalom szervezkedésé­nek szükségességét, ismerve a hatást, me­lyet ez külső és belső ellenségeink lefegy­verzésére gyakorolna, minden idővesztege­tés nélkül tettre kell váltani a megismert igazságot. A magyar társadalom öntudatos gazdasági szervezkedését meg kell indítani az egész vonalon azonnal, nehogy az átkos h­alogatás, mely annyi szép eszmét csírájá­ban megfojtott már­, megfosszon bennünket a kivitel lehetőségétől. Mi is a szervezkedés? Az egymagá­ban hajlékony, gyenge ágak csomóba kö­tése, a gyenge egyedek erős testületbe tö­mörítése, szóval nem más, mint erőfokozás, társulás, szövetkezés útján. A gazdasági szervezkedés társulás, a szövetkezés útján létrejött erőfokozás olyan gazdasági előnyök biztosítására, melyek a nem társult egyedek számára elérhetet­lenek. Ha a gazdasági előnyök biztosítását célzó szövetkezésben osztálykülönbség nél­kül vesznek részt mindazok, kik a szer­vezkedés szükséges, érzik, ez már a társa­dalom gazdasági szervezkedése. Ha pedig tíz osztálykülönbség nélkül társultak gazdasági szövetkezése akként vitetik keresztül, hogy minden ebből eredt, előny a magyar nemzeti erő gyarapodását szolgálja, ez a magyar társadalom öntuda­tos gazdasági szervezkedése. Erre van szükség, ha orvosolni akar­juk az országos bajokat, ha erősek aka­runk l­enni ellenségeinkkel szemben ; erre van szükség, ha mint független, gazdag nemzet hazánk fennállásának második ezer évét akarjuk megalapozni. Ezen gazdasági szervezkedésben részt kell venni minden társadalmi osztálynak, Kasztszerű, kizárólagos jellegű tömö­rülésnek tartós sikere nem lehet, azon a címen, mert keletkezésének alapját önző elv, a társadalom egy másik osztályának érdek­megrövidítése képezi. Tanulságos példáját szolgáltatják en­nek a hazai fogyasztási, hitel és gazdaszö­vetkezeteink, melyek egy kizárólagos nép­­osztály (keresztény község, vagy földes­osztály stb.) érdekeit szolgálják. Mivel ezen szövetkezetek nem a társadalmi összhangon alapulnak, hanem fennállásuk oka kizáró­lagos érdek ápolása, kénytelenek erejük nagy részét a többi társadalmi osztály ér­dekével vívott­ harcban kimeríteni, így az­után erőse­bb lendület híjján csak tengőd­nek, a nép helyzetén keveset segítenek ! Pl. a budafoki svábok keresztény szoci­alista szövetkezete nemrégiben egy bécsi újságban panaszkodott, hogy a tavalyi bő termés még mindig a pincékben hever, mert a zsidó borvásárlók kartellje bojkot­tálta őket, mint keresztény szocialistákat. Társadalmi összhangot kell teremteni a gazdasági szövetkezésnél, nehogy az el­lentétes érdekek meddő harca a jobb cé­lok szolgálatára szánt erőt idő előtt kime­rítse. Hogyan szervezkedjünk tehát ? Ala­kítsunk nagyobb szabású gazdasági szövet­kezet­eket, és pedig: 1. A társadalom minden rétegének bevonásával! Vagyis ne zárjuk el senki elöl a lehetőségét annak, hogy a nagyobb gaz­dasági előnyök elérését célzó szövetkezés­ben részt vehessen. Hiszen egy nagyobb arányú gazdasági szervezkedés nemcsak a gazdák érdekeit érinti, de nagy kihatással van a tőke forgalmára, a kereskedelem, ipar fejlődésére, különösen pedig a munka ke­resletét és kínálatát befolyásolja kedvezően. módon A különböző érdekek harca csakis igy lesz elkerülhető, mert ha a tőke­pénzes könnyen, jól és biztosan helyezheti el tőkéjét a szövetkezetben, ha a keres­kedő megnagyobbodott forgalmát, az iparos a munka szaporodást, a munkás jobb mun­kabérét, a gazdasági szövetkezés javára ír­hatja, minden erejével annak fenntartására törekszik, mivel itt az ő érdeke is kelégí­tést talál. A különböző társadalmi elemek szö­vetkezésével megszűnik az a merev zár­kózottság, mely szinte lehetetlenné tette az egyes néposztályok közötti érintkezést. A művelődés, a tudás nagyobb méreteket ölt. A hasznos ismeretek tárháza az alsóbb nép­rétegek számára is hozzáférhető lesz, ha magasabb szellemi színvonalon állókkal kö­zös gazdasági céljaik elérésére gyakrabban érintkeznek. Ha még ehhez hozzátesszük azt, hogy az ilyen szövetkezetek vezető elemei feladatul tűzik maguk elé a kis em­berek, a munkások rendszeres oktatását, szakszerű kiképzését és mindenféle zakla­tás, zsarolás, kizsákmányolás ellen való­ megvédését, ezen az úton a szociális vál­ságot is megoldhatónak tartom ! 2. A társadalom szövetkezésének ma­gyar jellege legyen ! Ezzel nem azt akarom mondani, hogy csak azok tömörülhetnek, kiknek anya­nyelve magyar, hanem igenis azt, hogy a már megalakult szövetkezetben minden a magyar öntudat, a magyar nemzeti eszme, a magyar erő kifejezésére, megtestesítésére történjék, hogy minden rendelkezésre álló eszköz csak a magyar nép művelését, gya­rapodását munkálja ! Minden ez ellen elkövetett mulasz­tást, hanyagságot a legnagyobb szigorral kell ostorozni, nem azért, mert soviniszták vagyunk, hanem, mert, élni, szabadon élni akarunk s azt óhajtjuk, hogy hazánk jöven­dője dicső múltjához méltó legyen. 3. Gazdasági előnyök biztosítására szö­vetkezzünk ! Magyarország agrár állam, lakosainak körülbelül 75 °­0-a földmi­veléssel foglalko­zik, a földművelés tehát mint a nemzeti lét alapja, fentartója, különös gondozást érdemel. A gazdálkodás sikere, vagy sikerte­lensége — mely a jó, vagy rossz termés­ben mutatkozik — kihatással van az egész­ társadalomit), az állam­szervezet működé­sére, tartós balsiker e téren megbénítja a jó ipart, kereskedelmet s lehetetlenné teszi az állam egészséges fejlődését. A jó termés egyszerre fellendíti az életet ! Az iparos sok megrendelést kap, az árucikkek kereslete felette erősbödik, szükségletét mindenki jutányosan tudja be­szerezni, mi az egész társadalomban meg­nyugvást, elégültséget eredményez. A rossz termés pangást szül az egész vonalon, ilyen­kor megdrágul minden, a tehetősebbek is csak kétszeres áron elégíthetik ki szükség­leteiket, míg a szegényebb néposztály ín­séggel küzködik, helyzetével elégedetlen lesz s a legelső csábító szónál hajlik a ki­vándorlásra. De ha a gazdálkodás sikerének a nép életviszonyaira ily nagy kihatása van, min­den bizonnyal a saját romlásunk sírját ás­suk akkor, midőn a sikert egészen a vé­letlen szeszélyére bízzuk­­­ mi magunk semmit sem teszünk annak biztosítására. A földművelés hazánkban nem része­sül olyan gondozásban, melyet nagy fon­tosságánál fogva megérdemelne. Mindig csak a régi nyomokon járunk, tanulni nem akarunk, más nemzetek gaz­hiptói sajtkülönlegességek. Ostyepka, Parenicza, Imperiál-Juhturó kaphatók Ifj. Helbek József csemege­kereskedésében Keszthelyen. Idei cukorborsó, zöldbab, fejeskáposzta, új burgonya, cseresznye. Jégbehűtött sörök és ásványvizek.

Next