Balkon, 2010 (18. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 1. szám

sandán Deréky Pál In the Shadow of Yalta1 Piotr Piotrowski körképe a szovjet érdekszférába került közép-európai államok és Jugoszlávia avantgárd művészetének fejlődéstörténetéről az 1945 és 1989 közötti évtizedekben (kitekintéssel Romániára és Bulgáriára). Ismertetés és kommentár­­ magyar szemmel. ■ Ebben a könyvében az ismert lengyel művészettörténész, a Poznanai Egyetem professzora a vasfüggöny és a szovjet határ közé szorult államok avantgárd művészetének történeti áttekintésével foglalkozik 1945 és 1989 között, különös tekintettel a lengyel, a keletnémet, a csehszlovák, a magyar, a jugoszláv és a román művészetre. A földrajzi-politikai megkülönböztető jegyek alapján kimarad­nak az áttekintésből a balti államok, illetve a bécsi akcionizmus, amelyre szintén rávetül Jalta árnyéka, olyan értelemben, hogy azokat a társadalmi-tömegpszicho­­lógiai mechanizmusokat (illetve azok 1945 utáni feldolgozatlanságát) tematizálta, jórészt Wilhelm Reich nyomán, amelyek Jaltához vezettek. 2. Bulgáriában a vizsgált időszakban alig, Albániában pedig egyáltalán nem volt avantgárd művészet. Piotr Piotrowski, aki a múlt század hetvenes éveitől kezdve folyamatosan látogatja az általa vizsgált országokat, folyamatosan tartja a kapcsolatot a térség számos művészével, művészettörténészével, galéria- és múzeumigazga­tójával, valamint műkereskedőjével, a téma alapos ismerőjének tekinthető. Könyvéhez a legközelebb a Laura Hopfman - Tomás Pospiszyl által 2002-ben kiadott Sourcebook állt, aminek az ismertetésére itt most nem vállalkozom.­ Van sok olyan mű, alkotó, illetve irányzat, amelyet mindkét könyv bemutat - ezek elhelyezése vagy értékelése nem mutat nagy különbségeket. A két könyv szemlélete között az az alapvető különbség, hogy Piotrowski rendszerező elvként használja a vizsgált diktatúrák kultúrapolitikájának helyi sajátosságait, s ezeket meghatározó jellegűnek tekinti az egyes avantgárd művészeti irányzatok, illetve iskolák kibontakozásának vagy elhalásának (létre sem jöttének) szempontjából. Nem hallgatja el - amennyiben volt ilyen - a nyugati hatás tényét, jellegét és mértékét, viszont fontosabbnak tartja a belső fejlődés, illetve a táboron belüli egymásra gyakorolt hatás bemutatását. Piotrowski kultúratudományos megkö­zelítése számot vet a szocialista országok művészeti avantgárdjának és avant­gárd művészeinek nem csak politikai meghatározottságával, hanem társa­dalmi-gazdasági helyzetével is, például azzal, hogy a rendszerváltás előtt a Kelet-Európának nevezett és néhány év alatt Közép-Európává, illetve Kelet- Közép-Európává avanzsált térség és Nyugat-Európa (vagy az Egyesült Államok) között gyakorlatilag nem létezett műkereskedelem, csak a mű- és a feketekeres­kedelem bizarr ötvözete, főleg történeti avantgárd munkák kerültek így keletről nyugatra. Ám azoknak a keleti avantgárd művészeknek a sorsától eltérően, akik az első világháború után kerültek nyugatra, és általában szép pályát futottak be, a második világháború után kivándoroltatott, kiutasított művészek többsége eltűnt, felszívódott nyugaton, mivel magára a kortárs keleti avantgárdra is rákerült a másodrendűség, az utánzó­ művészet bélyege. Olyan hatalmas bukás volt ez a történeti avantgárdhoz képest, amely máig érezteti a hatását. A rendszerváltozás után a térség országai olcsón, legalábbis kedvező áron kapható műalkotások beszerzési helyének számítottak, majd egyre inkább a felvevő piac . Piotr Piotrowski: In the Shadow of Yalta. Art and the Avant-garde in Eastern Europe, 1945-1983. Lengyelül Poznaiíban jelent meg, 2005-ben, angolul Londonban, négy évvel később (Reaction Books, 2009), az Erste Bank Alapítvány támogatásával. Lengyelről angolra fordította Anna Brzyski 2 Charakteranalyse (1933). Erweiterte Fassung: Kiepenheuer & Witsch, Köln 1970; Die Massenpsychologie des Faschismus (1933). Erweiterte und revidierte Fassung: Kiepenheuer & Witsch, Köln, 1971 stb. 3 Laura Hoptman - Tornái Pospiszyl (eds.): Primary Documents: A Sourcebook For Eastern And Central European Art Since The 1950's. The MIT Press, Cambridge, Massachusetts, London, 2002 4 vő. Deréky in: Magyar Műhely 2004., No. 131., p. 81-84. szerepét vették át. A szocialista országokban keletkezett műalkotások ára azonban csupán töredéke volt és maradt a nyugatiakénak. Ezért a másodrendűség tudata Piotrowski szerint mind a mai napig meghatározó. Továbbra is érvényes, hogy „[t]he universal language of artistic culture is today the language of Western art." (p. 14.) Azoknak a műveknek, amelyek nem ezen a nyelven beszélnek, lehet helyi vonatko­zásban bármilyen értékük, az áruk a központi Nagypiacon alakul ki. Könyvének keletkezését is az anomáliák megszüntetésének szándéka ösztönözte, másrészt - noha elismeri a műke­reskedelem úttörő szerepét - egy olyan körkép kialakításának igénye, amelynek felépítését, arányait nem bármiféle külső viszonyítási pontok, hanem a belső fejlődés törvényei határozzák meg. Műkereskedelem és műkritika között szoros összefüggés létezik, elvégre a piac felépítéséhez nélkülözhetetlen a tárgyismeret. Magyar vonatkozásban a neves bécsi galérista, Hans Knoll által megrendelt és kiadott úttörő áttekintés példázza kitűnően a kompatibilitás megteremtésének az igényét, és készíti elő a párhuzamos kanonizációt.­ Az ilyen alapvető műveletek elvégzése után kerülhet sor a tudományos szempontú összehasonlító vizsgálatra. 1989 előtt a kelet-európai kortárs művészet iránt nem mutatkozott túlzott érdeklődés. Az áttörést az igg4-es Europa, Europa című nagykiállítása hozta meg, amelyet a bonni Kunst- und Ausstellungshalle mintegy felavatására Ryszard Stanisl­awski és Christoph Brockhaus rendezett. A Nemzeti Múzeumként koncipiált épületegyüttes, amely messze túl nagynak tűnt egy Bonn-nagyságú kisváros - igaz akkor Nyugat-Németország fővárosa - számára, arra vállalkozott, hogy a híres kölni Westkunst (Museen der Stadt, 1981) párjaként ne pusztán „Ostkunst"-áttekintést nyújtson 1994-ben, hanem a kettő szintézisét. Hogy mégis ostkunst-panoráma lett belőle, az Piotrowski szerint több problémát vet fel, mindenekelőtt a két háború közötti és a második világháború utáni avantgárd művészet folyamatosságáét az egyes országokban. Piotrowski hangsúlyozza, hogy ezzel a kérdés­sel, valamint a „geography of art" kérdésével mindenkinek meg kellett küzdenie, aki kiállítást rendezett és katalógust adott ki az utóbbi évtizedekben. Ismeri és ismerteti a könyve megjelenéséig rendezett összes jelentős kiállítást, valamint kiadványt, és felfogásuk közös jellemzőjeként azt emeli ki, hogy az egységesnek látott westkunst mellé egységes- 5 Hans Knoll (Hrsg.): Die zweite Öffentlichkeit. Kunst in Ungarn im 20. Jahrhundert. Dresden: Verlag der Kunst, 199g. ill. Hans Knoll (összeáll.): A második nyilvánosság. XX. századi magyar művészet. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2002 6 EUROPA, EUROPA - Das Jahrhundert der Avantgarde in Mittel- und Osteuropa. Kunst- und Ausstellungshalle der Bundesrepublik Deutschland, Bonn, 1994. máj. 27 - okt. 16.

Next