Állami Polgári Fiú- és Leányiskola, Balmazújváros, 1935
A munkaiskola. A munkaiskola eszmélye oly régi, mint maga a nevelés története. Már Plátó eszményi nevelésében megtaláljuk annak a munkaiskolának a csíráit, amelynek lényegére kifejezetten Pestalozzi Henrik mutatott rá az öntevékenység általi nevelés követelésével. Pestalozzi idejéből nálunk is nyomát találjuk a tanulók öntevékenység általi nevelés fontosságának felismerését és pedig az önálló kerti munkának a nevelésre vonatkozó hatását hangsúlyozza egy 1799-ben Veszprémben megjelent 680 oldalas természetrajzi könyv, amelyet egy német szerző Fábián József nyomatott ki. Ebben a könyvben találjuk e sorokat: „Aki pedig oly boldog közületek, hogy odahaza kertje van, instáljon abból az ő Szüleitől egy darabocska földet, azon csináljon egy kis kertet .. . — és most a gyermek beszél tovább, — én aztán ezen kis kertet vesszőkkel békeritem . . . — és abból, amit én magam plántáltam és termesztettem, megvendégelem barátaimat.“ E könyv előszavában pedig ezt írja: „Hol én beszélek, hol azok velem.“ Tehát a gyermek kérdez és tanító felel. Hogy az önálló munkásság útján való tanulás gondolatának jelentőségét Kerschensteiner megelőzően más is felismerte, azt igazolja a Salamon Ferenc történetíró „Közoktatásunk reformja“ c. munkában (megjelent 1873-ban) felvetett nevelési elv, amelyben e nevelési elv egyedüli helyességének tudatában fejtegeti a fenti elgondolását e kérdésben, mikor ezt mondja: „Valódi tanulás csak egyféle van: az önerőkön tanulás.“ “A tanulás csak saját eszünk és kezünk munkája lehet ..." — tovább igy folytatja: — “a tanítás mely eddig mindenben ellenkezett a tudományok szellemével s az emberi célok természetével, mindezekkel összhangzó legyen. „T. i. az iskolában maguk munkájával tanuljanak a növendékek, hogy az életben saját erejükön legyenek képesek dolgozni és ismereteiket az élet szükségeihez képest gyarapítani. Szégyen is a mai pedagógiára, hogy ez még kétség tárgya lehet.“ A munkaiskola eszméjének felelevenítője a német Kerschensteiner, aki ezen régi ideát fenséges elgondolásában a gyakorlati életviszonyokra alkalmazta és a munkaiskola fogalmát a lipcsei Teibner cég által 1925- ben kiadott „Begriff der Arbeitschule“ c. munkájában kifejtette. Kerschensteiner Pestalozzi emlékünnepélye alkalmával 1908-ban Svájcban „Die Schule der Zukunft im Geiste Pestalozzis“ cim alatt tar