Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1868-07-15 / 13. szám

100 módja a horgannyal! ezüsttelenitésnek kevesebb költségbe kerül, mint a Pattinson-mód(jegőczités a franczia is „cristallerie“-nek mondja.) 2. Miután a jegőczités viszont kevesebb költ­ségbe kerül, mint az ólomnak csupán leüzetés ál­tali szegényitése, mely nálunk van gyakorlatban — a mi ezüstkohóink a horganynyali ezüsttele­­nítés alkalmazásával előhaladásukban egy lépés­sel egyszerre két lépést tennének. 3. Vegyműhelyben véghezvitt kísérlet azt mutatja, hogy horgannyal az ólom ezüsttartalmá­val együtt aranytartalmától is megfosztathatik. Az 1. ponthoz megjegyzem, hogy a Call és Mechernich mellett levő kohók magán vállal­kozóké magán bányaiparosoké kik saját bánya­termékeik feldolgozása mellett még idegen ér­­czeket is váltanak be, mely beváltásnál több ha­sonló vállalattal versenyezve a jegőszítést a hor­ganyozás ellenében nem nyitási kedvből, hanem valódi haszon érdekéből hagyták el. A 1-ik ponthoz ismételten megjegyzem, hogy a jegőézítéssel az ólmot 1, 5—2°/o ezüsttartalomig gazdagíthatni, s míg üzeme nem kerül több költ­ségbe, mint a leüzetés, általa nálunk, hol 0,5—0,8% ezüsttartalmú ólmot üzelünk, az üzelési költsé­geknek egy­harmadát megkímélhetni. Fölhozhatom erre bizonyságul, a freibergi elsőrendű és nagyszerű ezüstkohókat, melyek a mi ezüstkohóink nagyobb részéhez hasonló helyi viszonyok közt működnek, és hol a jegőszítés már több mint tíz éve gyakorlatban van. A 3-ik pontnál ránk nézve fontos kérdés megoldását: várjon a horgany az ólmot aranyta­­lanítani is képes volna-e ? csak nagybani kísérlet által állapíthatni meg véglegesen. Állami ezüstkohóink számára elégséges volna a kísérletet egyetlen egy kohónál végrehajtani, mely czélra közlöm egy 250 mázsát tartalmazó üsttelep rajzát, úgy a mint azt utijegyzeteimből átdolgozva és saját számításaimmal megegyező­­leg összeállítottam. A XI tábla 3-ik 4-ik és 5 ik ábrája alaprajz­ban oldalrajzban és egy keresztmetszetben tün­teti elő az összesen négy egyenlő nagyságú üst­ből álló üsttelep berendezését. Két füstfogóval a és b ellátott üst c és d szolgál fölváltva a tulajdonké­­peni horgannyai ólom-szegényitésre, és a szegényí­­tett ólomnak horganytalanítására s finomítására. A füstfogó nélküli két üst e és é pedig a hor­ganyhab csurtatására szolgál. A 7. ábrán a keverő és egyszersmind leszedő vaskanál, a 9-iken a kéregfogó és a 10-iken a kéregtoló, hasonlókét­ vasból, a J 1-ken a nehéz vaskatang, melynek hurokjába az ólomfinomítás­h­oz szükséges nyersfa-darab­ dugazik, és a 8-ikon a merítő vaskanál látható. Az üstök egyik oldalánál húzódik két kis vaspálya g­és h, melyek czélszerűen könnyítik a a szállítást és egyfelől az olvasztókkal, másfelől az ólomkamarákkal állanak összeköttetésben. Az üstök hasa jó horganytalan vasból 141 vas­tagsággal öntetik, párkányzatuk H" vastag. A többi lényegesebb méret a rajzban részint föl van jegyezve, részint belőle lemérhető. Az üst alatti tüzelő kettős tüzelő, fával­ vagy kőszén­­nek­ tüzelésre van szerkesztve; kokkali tüzelés számára Fairbairn módja szerint csak a rácsok építendők be valamivel nagyobb eséssel. Az égő gáznemek elterülnek az egész üst alatt, honnan a mindenik tüzelőhöz elnyúló földalatti gázve­zetésbe­­ és onnan egy jó hozamú közös kéménybe mennek. A tüzelők belső része jó tűzálló anyag­ból állítandó ki s a szükséges méretek ezeknél is levehetők a rajzból. A füstfogók a és b ellátva ellensúllyal könyen föl és le­bocsáthatók, felső részük kinyúlik a fedélen át annyira, hogy lehú­zások után is kevéssé kiérjenek. A 6 ábra alap­rajzban és hos­­szelvényben tünteti elő az ólomhólyag készítésére szolgáló sósavanyos medenczét tüzelőjével együtt, mely bárhol felállítható a szabadban, és melyet egyet­len egy ember képes teljesen ellátni min­d az úgy is lassú és gyenge tüzelését, mind a medencze tartalmának koronként egy falapátkávali keve­rését illetőleg. A medenczének magának a egy darabból kell lenni, s magától érthetőleg oly kő nemből faragva, mely minél kevésbé támadhatik meg a sósav által. Ilyenek a dúsabb agyag- és kovatartalmu kőzetek, melyeknek hiányában azonban igen könnyen és jutányosan mestersé­gesen összealkotható egy olyan medencee­. Ha zárt helyre építtetik, szükséges e medenczét is füstfogóval látni el. Az egész üsttelep szolgálatát, ha folytonosan munkában van, 12 óra tartamú munkaszakban négy négy ember, tehát naponként munkás teljesen ellátja, s középszámítással 300 munka­nappal 75.000 mázsa ólmot lehet vele egy év alatt szegényíteni. Kisebb üzletek számára 200- tól­­ 50 mázsa tartalmú üstöket alkalmazhatni, hanem még kisebbeknél már csak az ólomszegé­­nyítés megszakított üzeme vezethet czélhoz, sok­kal kisebb üstök alkalmazása nem lévén tanácsos minthogy a hőmérsék szabályozása tökéletlenebb, s annál tökéletlenebb leen­ne az ólomszegényítés. Ezek után van szerencsém kijelenteni tisz­telt szaktársaim előtt, hogy akár egyenes meg­keresésre, akár e lapok t. szerkesztősége útján ezen horgannyali ólomszegényítést illetőleg még

Next