Bányászati és Kohászati Lapok, 1869 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1869-07-15 / 13. szám
Megjelen minden hónap közepén és végén. Előfizetési ár: egy évre............................ . . 6 frt fél évre............................................3 frt negyed évre.......................................1 frt 10 kr. II. évi folyam. 1869. Julius 15. A BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK. Az előfizetési pénzek, és minden közlemények a szerkesztőhöz Czimzendek JESVXIJA.m a pénzügyminisztérium XVII. ügyosztályában. A szaszturti sóbányákról. Még tíz évvel ezelőtt kénytelen volt poroszország 3 millió mázsára menő sófogyasztását főképen sóskutjaiból fedezni, melyeknek csekély sótartalmú vizei terjedelmes fürdékben (Gradirwerk) töményittetvén, a sófözdékben lepároltattak, és minden igyekezete oda irányult, hogy ezen feladatának teljesen megfelelhessen, súrlyukakkal minél több sósforrásokat nyithasson, és a mintegy félmillió mázsára menő külföldi só behozatalának szükségétől megszabadulván, belföldi sót fogyasztó iparának olcsó nyersanyaggal szolgálhasson. A Magdeburg-Halberstadt vidékén már régebben ismeretes sósforrások újabb felnyitása végett ily fúrás kezdetett meg Staszfurtnál 1839-ben, hol már akkor sófőzde létezett. A 140-ik ölben megüttetett a só a fúrlyukkal, de miután a fúrlyuk vize konyhasóin kívül oly nagy mennyiségű idegen anyagokat tartalmazott, hogy sófőzésre használni nem lehetett; azon véleményben, hogy a megfúrt só oly tisztátalan, egy tisztább sóréteg elérhetése végett lemélyítették a fúrlyukat 206 ölnyire anélkül, hogy a sótelepet keresztül fúrták volna, de a sósvíz tartalmára nézve sem nyerhettek kedvezőbb eredményt. A fúrlyuk vize alig 6% konyhasót tartalmazott, túlnyomó volt benne a 20%-nyi Chlormagnesium menynyisége 2% Chlorkaliummal és 4% kénsavas sókkal. A fúrlyukból felhozott egyes sómorzsák végre folyvást azt tanussták, hogy a fúrás konyhasóban történik, a víz sótartalma mindamellett nem növekedett, miután a felette fekvő s könnyebben oldható sók a vizet már telítették; nem lehet ennélfogva rereleni, hogy az eddig követett eljárás mellett az eredmény javuljon. Megszüntették a fúrást, és a Manteufelakna lemélyítéséhez kezdtek 1851-ben. Ezen akna keresztszelvényének hossza és szélessége 9'; lemélyittetett 1856-ig 171 ölnyire a következő kőzeteken át : televény és kavics...................................4 öl homokkő és ikrás mészkő (Rogenstein) . 96 „ gyps, anhydrit . . ..............................32 , sót fedő agyag . . .........................3 öl tisztátalan só .............................. . 26 „ tiszta konyhasó és anhydrit . . . . 10 „ A Manteufel aknától 10 ölnyire kelet felé a von der Heydt akna is egyidejűleg mélyeztetett le, s a fentebbi mélységet mind a két akna egy időben érte el. A poroszországi feltárások jó eredménye utánzásra indította az anhalti herczegség kormányát, mely a Szaszfurthoz közel fekvő határvonal mellett hasonlóképen két aknát mérgeztetett le, s itt még gyorsabban elérte a sóképződményt, mint a poroszok. A felszín az anhalti aknák felé csak igen kevéssé emelkedik, és az aknák következő kőzeteken hatoltak át: televény és kavics..........................................3 öl gyps, anhydrit..............................................60 „ sót fedő agyag...............................................14 „ tisztátalan só ..............................................23 „ ezután tiszta só, tehát összesen............................ . . 100 öl mélységben már elérték a tiszta konyhasót. Ezen adatokból, tekintettel az egyes rétegek dőlésére, állíttatott össze a VI. tábla 1-ső ábráján látható keresztszelvény, melyre nézve csak azt kell még megjegyeznünk, hogy a legfelső homokkő rétegek közt barna kőszén rétegek is jönek elő, melyekből a vidék terjedelmes ipara olcsó tüzeléket nyer, így tehát azon czélból indulva ki, hogy egy sófőzésre alkalmas forrás nyittassák meg, a lemélyeztetett aknák által egy hatalmas sótelep táratott fel, mely nemcsak teljesen fedezhető a belföldi fogyasztást, hanem kifogyhatatlan tartalmának máskénti felhasználását is kívánatossá téve. Különös figyelemmel vizsgáltattak meg a tisztátalan só rétegei is, és úgy találtatott, hogy ezen rétegek, melyek a főzhető sósvíz képződését megakadályozák, az egész feltárás legértékesebb részét képezik, melyek a belföldi iparnak nevezetes lendületet adhatnak. És valójában az aknák közvetlen közelében bámulatos gyorsasággal fejlődött ki egy terjedelmes ipar, mely ezen tisztátalan sórétegekből termelt nyersanyag feldolgozására szolgál. 13