Bányászati és Kohászati Lapok, 1871 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1871-07-15 / 14. szám

vett bányászati ipar üzletre nézve minden kétséget ki­zár, annak felvételét a programaiba szükségesnek láttam. A jelenlegi tanterv lényeges hiányának tekintem továbbá, hogy nem gondoskodik arról, miszerint az ifjak a bányaművelés, ércz­előkészítés, kohászatnál stb. alkalma­zott és használt épületek, művek és segédeszközök tanul­mányozásával, illetőleg azoknak szerkeztésével és terve­zésével kellőleg foglalkoznának; ennél fogva szükséges­nek tartottam, ezen hiányt is mellőzni és minden egyes tantárgyhoz a megkívántató szerkeztési és rajz­ órákat mellékelni. Sokkal alaposabban ismerkedik meg ily mó­don a tanuló a művek és segéd­eszközök tulajdonságaival és szerkezetével, sokkal több jártasságot és képzettséget szerez magának mint az ábráknak, rajzoknak és minták­nak puszta megtekintése által, s ezen felül még oly min­táknak is jut birtokába, melyeknek alkalmilag a gyakor­lati életben igen nagy hasznát veheti. Minthogy pedig az egyes szakoknál használt műveket és segédeszközöket leginkább az illető szaktanár ismeri, úgy a szerkeztési vi­tatással és a felügyelettel azokat véltem megbízandónak. A bányászat és fémkohászati szakiskolában az ille­tő gépek ismertetésére azon okból vettem kevesebb órát, mert a szoros értelemben vett bányásznak, ille­tőleg fémkohásznak soha sem lehet feladata gépeit önnál­­lólag szerkezteni és tervezni, hanem tökélete­sen eleget tesz hivatásának, ha ismeri gépeit, tudja azok kezelését és ha szükség esetén képes gépeit megrendelni. Egészen mások azonban a viszonyok a vaskohászat és vasgyártásnál. Már úgyszólván a vasgyártásnak ter­mészete hozza magával, hogy a vasgyár maga szerkeszti és készíti el számos, igen különböző gépeinek legnagyobb részét; sőt miután a vasgyárral közönségesen gépgyár is szokott kapcsolatban lenni, úgy a vasgyárosnak a gép­szerkesztésből és gépészetből igen alapos ismeretekkel kell bírnia, mely oknál fogva szükségesnek tartottam, hogy a vaskohászati szakiskolában a mennyiségtannak mind­két Cursusa és a géptannak és gépszerkeztés annak e­ső része, mely főleg a gépelemek és a hajtó vagy erőfejtő gépek szer­keztésével és elméletével foglalkozik — vétessék elő. Az erdészeti encyclopadiát — mely jelenleg tanít­­tatik — teljesen elhagytam, mert azt a mai időben, mi­dőn az erdők mindenütt szakképzett erdészek által kezel­tetnek — teljesen fölöslegesnek tartom, s bányászaink közül bizonyára egy sem jön azon helyzetbe, hogy erdész­nek helyét kellene pótolnia, mire őt egyébként az erdé­szeti encyclopádiának teljes ismerete sem képesítené; a­mi pedig a fanemek megismerését illeti — ehez nem kell erdészeti encyclopádia és a szenttésze részint az általános kohászatban, részint a vegytani iparműtanban lehet a kellő figyelmet fordítani. (Folytatjuk.)­ ­ Uj kém lep­est Fuchs Sándortól. (Rajzzal a IV. táblán.) Kémleldei műhelyeink látogatói előtt nem egyszer feltűnhettek azon lángoszlopok, melyek régi kémle­pesteink nyílt torkaiból felcsapva, műszobáinkat bizonyos alchymistikus fénnyel bo­ntják, s a gondolkozót ez nem egyszer azon kér­désre indíthatta, hogy nem lehetne-e, czélszerű be­rendezés mellett, ama hasztalanul elillanó hősé­get vagy még más czélokra is felhasználni, vagy legalább a kémlelési műveleteket kisebb szénfo­gyasztás mellett végezni. Plattner, Freiberg bányászati akadémiának volt híres tanára, erre már régen megadta a prac­­ticus feleletet, midőn, sok fáradságos és eleinte sikertelen kísérlet után, azon igen ezésszerűen szer­kesztett boltány-pestet találta fel, melyet ,,Platt­­nerischer Muffelofen“ név alatt minden kémlész elég jól ismer; azzal Plattnernek nem csak a kémlelési eljárást könnyebbíteni, hanem a szénfo­gyasztást is tetemesen lejebb szállítani sikerült. A Plattn­er féle kém­lepest azóta Freibergen kiiid másutt is talált alkalmazásra s előnyei mindenütt és minden tekintetben oly feltűnően mutatkoz­tak, hogy csodálnunk kell a felett, hogy az min­deddig hazai kémleldeinkben alkalmazásra nem talált. Ezen feltűnő jelenség fő okának kétség­kívül azon balhiedelem tekintendő, melynél fogva kémrészeink az uj kémlepestet csak egyedül kő­szén fűtésre hiszik alkalmasnak, holott hazai fém­kohóinkban még mindig csak kizárólagosan a fa­szén fűtést ismerjük. 1867-ben, midőn még a zsarnóczai ezüstko­hó kémleldéjében működtem, kisérletkép a Platt­­n­er szerkezetű pesthez hasonló idő faszénnel fűtő kémlepestet állítottam fel, mely mostanáig, és te­hát 8 évnél tovább, áll folytonos használatban, s ez is oly előnyöket adott a régi nyitott torokú kém­­lepestek ellenében, hogy Selmeczen, az 1870-ben újonnan berendezett kohókémleldében is, a régi pestek helyébe, 3 ily új kémlepestet állítottak fel, melyek ez esetben is a várakozásoknak tökélete­sen megfelelnek. Ily eredmények után indíttatva érzem maga­mat, e faszén-fűtésre berendezett kémlepeszemet többi t. szaktársaimnak figyelmébe is ajánlani, s e végett a IV. tábla 5-dik és 6-dik számú rajzok se­gedelmével, annak szerkezetét itt behatóbban meg­beszélni. A pest falazata két részből áll: a közönséges téglafalazatból­­ és a tűzálló téglákból készült belfalazatból­­, mely az előbbivel összekötve nem

Next