Bányászati és Kohászati Lapok, 1872 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1872-07-15 / 14. szám
V. évi folyam. 14. szám, 1872. Julius 15. BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK. A M. K. BÁNYÁSZ AKADÉMIA KÖZLÖNYE. Szerkeszti: Kerpely Antal, akad. rendes tanár, az akadémiai tanári személyzet és más szaktársak küzreműküdése mellett. Megíjelen minden 1-én és 15-én. Előfizetési ár: Kfgy évre . Irt. Fél , S kr. Hirdetések kis sora, . Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szerkesztőhez czimzendők. A tiszteletdij eredeti dolgozatokért ivenként . . 25 it. Kivonatokért............................15 „ Fordításokért..........................10 „ mely tetszés szerint nyomatás után, vagy félévenként fizettetik. Tartalom: Légsűrítő gépek. Rajzzal. — Kalatsehoff reszelő készüléke. Rajzzal. — A besztereze bányai m. k. erütszkokénak üzemképessége. (Vége.) — Különfélék. — Hirdetési rovat. Légsűrítő gépek.*) - Közli Pöschl Ede. / jt iR az z al a IV-ik lábá n.) Miut mn már ezelőtt is kiemeltük, a fúvógépek mozgatására csak sűrített levegő használata czélszerű; ugyanazon alkalommal felsoroltuk mindazon előnyöket is, melyek a sűrített légnek alkalmazásával összekapcsolvák. Következőkben a lég összenyomására szolgáló készülékekről szándékunk ugyan szólani, de mindamellett csak a cylinderfúvókként működő gépek ismertetésére fogunk ez alkalomma szorítkozni. Mindenekelőtt arra figyelmeztetjük tisztelt olvasóinkat, hogy oly mérvben összenyomott levegő, mint milyen szükséges a sűrített levegővel hajtott gépek mozgatására, annyira megmelegszik, hogy ártalmas befolyást is gyakorolhat a gép részeire, ha ezt hűsítés által meg nem akadályoznék, midőn t. i. hűtővizet vezetünk vagy valamely, a fúvó cilindert körülfogó edénybe, vagy pedig a cylinder belsejébe. Oly fúvóknál, melyeknek berendezése közönséges és melyeknél csak a cylinder falai vannak kívülről körülvéve hideg vízzel, a tamacs és a cylinder fedele, meg a szelepek között maradó káros tér annyira leszállítja a gép szélhatályát, hogy a szükséges, nagyobb nyomályra sűrített légmennyiség nehezen érhető el ; ez okból már a Mont-Cenisnél is oly légsűrítő szivattyúkat használtak, melyeknél a hűsítő víz a cylinder belsejébe vezettetett, miáltal egyszersmind az is eléretett, hogy a káros tér tökéletesen eltűnt. Ily rendszer szerint alkotják Sievers újabb gépei is és tehát az előbbieket ez értekezletünkben figyelembe sem veendjük. A működő ramács vagy tárcsa-ramács lehet, vagy amint azt újabb gépeknél legtöbbnyire alkalmazzák: plunger-, búvár-, vagy henger-ramács. Az első esetben a légsűrítő szivattyú kétfős hatású, a második esetben pedig csak egyszerállható; ez utóbbi tehát kétszer akkora kereszmetszetet igényel, mint az első, és ez költségesebbé teszi. Ellenben a búvárvamácsnál, mely a cylinder végén lévő tömszelenczén átmegyen, a legcsekélyebb hézag, vagy léget eresztő nyilám azonnal mutatkozik, és könnyen elzárható vagy javítható ; még pedig a működés közben is, a tömszelencze csavarai által, melyekhez könnyen és kényelmesen hozzá lehet férni; de a cylinder belsejében mozgó tárcsatamács burkolatját csak akkor lehet javítani vagy megvizsgálni, ha a cylinder feneke levétetett. Ezen burkolatnál tehát lég- és hatály veszteségek könnyebben állhatnak be anélkül, hogy azok észrevétetnének. Belső hűtésre berendezett és búvár-tamacscsal ellátott légsürítőgépet mutat a. tábla 5-dik és 6-ik ábrája, az első távlati nézetben, az utolsó hosszmetszetben. A rajzot Boszitzon olyan gépről vettük, mely csak röviddel látogatásunk előtt állíttatott fel. * Mint folytatása a „légsűrítő- és köfírró-gépek“ czimű cikksorozatnak.