Bányászati és Kohászati Lapok, 1875 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1875-07-15 / 14. szám
"Vill. évi folyam. 14. szám. Julius 15-én 1875. A M. K. BÁNYÁSZAKADÉMIA KÖZLÖNYE. Szerkeszti (Selmeczen) Kerpely Alai, m. kir. bányatanácsos, akad. rendes tanár. Megjelenik mindéét hónap 1-én és 15-én. Előfizetési ár: Egy évre 6 frt. Fél . 3 . Hirdetések kis sora................8 kr. Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szerkesztőhöz czimzendők. A tiszteletdij eredeti dolgozatokért ivenként 25 ft Kivonatokért............................15, Fordításokért ..........................10, mely tetszés szerint nyomatás után, vagy félévenként fizettetik. Tartalom : Utazási jelentés. Rajzzal a 8. táblán. — Métermérték. — Függélyes aknák mérése. Rajzzal. — Bányarendőri szabályok. (Folytatás). — Adatok a réz metallurgiájához. — Vaspiacz. — Különfélék. — Pályázat. Utazási jelentés. Kubacska Hugo, akad. tanártól. (Rajzzal a 8. táblán). Múlt év nyarán alkalmam volt több külföldi jeles fémkohót meglátogatni, s ha most a tanulmányi úton tett tapasztalataimról jelentést tevő vagyok, nem lehet feladatom, az egyes kohók folyamatainak körülményes leírása, mert azok nagyobbára kohászati körökben jobb kútforrások után ösmeretesek. E helyen főképen azokról kívánok megemlékezni, amik az újnak jellegét viselvén magukon, kevésbé ösmeretesek, s amik különös hangsúlyoztatásra érdemesek, ha nem is egészen ifjak. Az egyes egymást követő kohászati folyamatokról azonban, minthogy szoros összefüggésben állanak egymással, ha csak röviden is, említést fogok tenni. A pithinnni kohó. A Pribramban előforduló érez nagyobbára ezüsttartalmú ólomfényle, melynek fémtartalma az ólmot illetőleg 25—75% és az ezüstöt , 0-2—0’6 v. mt. közt ingadozik. A kohónál beváltott érez fémtartalmának 1873. évi átlaga 0-386 v. fut. ezüst és 58 fnt. ólom volt, s feltehető — ottani tapasztalatok alapján — hogy az érczek átlagos fém tartalma attól más években is sokkal el nem tér. Az érczek természetének pontosabb megösmertetése czéljából álljon itt az 1871. és 1872. évben a pribrami kohónál beváltott érczek átlagos alkata. Az érczek, minthogy kovandban oly szegények s hasznosítható fémekben oly dúsgazdagok, a legegyszerűbb módon kohósíthatók. Mielőtt azonban ez utóbbiról említést tennék, legyen szabad a pribrami kohó újabb berendezéséről a következőket megjegyeznem. (8. tábla, 1. ábra.) Az érczet beváltó bányamüvek letéteményezik érczeiket saját felügyeletük alatt a legfelöl, a hegyoldalon lévő érczraktárba, hol azok szárító dobozokban száríttatnak. Innen az egy fokkal lejebb álló zúzó vagy törőműbe vittetnek aprításuk végett; az aprító mű 4 gurgás malmot, 2 hengeres törőt és 1871. 1872. Ólomkéneg............................... 68-11 62-25 Zinkkéneg ............................... 8-01 8-65 Antimonkéneg......................... 1-30 1-50 Ezüstkéneg............................... 0*38 0-37 Rézkéneg............................... 0'04 o-n Nikel és kobalt .... nyom nyom Molybdon............................... nyom nyom Vaskovand (Fe S..) ... 2'04 1-97 30 Arsen vas............................... 0'51 0-67 Szénsavas vasoxydul . . . 7-01 9-17 „ calcium .... 1-43 2-32 „ magnesium . . . 0-57 0-23 „ mangan .... 1'50 0-14 „ barium .... nyom nyom Timföld ■................................ 0'37 0-87 Kovasav (többnyire mint Quart) 8'49 11-92 99-76% 100-17%