Bányászati és Kohászati Lapok, 1876 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1876-07-15 / 14. szám
IX. évi folyam. 14. szám. Julius 15-én 1876. BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK. Szerkeszti (Selmeczen), lovag Krassai Cserpely Alkai, m. kir. bányatanácsos, akad. rendes tanár. Megjelenik minden lapnap 1-én és 15-én. Előfizetési ár: Egy évre 6 frt. A tiszteletdi.- eredeti dolgozatokért ivenként 25 ft. Kivonatokért............................15» Fordításokért ..........................10» mely tetszés szerint nyomatás után, vagy félévenként fizettetik. Tartalom : Akna-szállítás kötéllel. (folytatás). — Az újbányai bányászat története. (Vége). — A gyémánt technicai alkalmazása. — Gőzburkolat. — Különfélék. — Pályázatok. Fél „3 „ Hirdetések kis sora................8 kr. A M. K. BÁNYÁSZATI AKADÉMIA KÖZLÖNYE. Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szerkesztőhöz czimzendők. Közli: Szóitól Páll, m kir. bányaiskolai tanár. (Folytatás). I) A kötelek szilárdsága. Hogy a gyakorlatban alkalmazható kötélnemek szilárdságát megállapítsuk, felveszünk egy tetszőleges alakú kötelet, melynek alsó £5() keresztszelvényére hat a (t+Q) teher, midőn a szállító edény és Q a szállítandó teher súlyát jelenti kilogrammokban. Legyen továbbá: Dh a kötél azon keresztszelvénye 0 cm.-ben, mely D() -tól H távolban van; S a kötél anyagának faj-vagy teremegység súlya kilogrban . (Gewicht der Volumseinheit.) F a biztonság mellett elfogadott legnagyobb feszültség kilogrammban 0cm.-re vonatkozólag; ■akkor egy dH hosszú kötél köbtartalma ./»Hh+ Const következőleg súlya: S. []HdM+Const.l . Ennek folytán lesz a Dh keresztszelvényben uralkodó feszültség és a külső erők közti egyensúly feltétele . Ha ezen egyenletben F feszültség a kellő biztonsággal (4—S szoros) vezetik, úgy a hajlítás által okozott azon kinyújtást, melyet az egyes szállak vagy huzalok akkor szenvednek, midőn a kötél a szállító dob és a vezető csiga környeléhez szoríttatik, egészen mellőzni lehet; ellenben ha a kiszámításnál magát a szilárdsági mérő fokot használjuk, akkor a kötél D , keresztszelvényében előidézett feszültséget, tekintettel a kötél hajlítására, kell számításba venni, vagyis + [) által kifejezni, hol 7 . Cosy2 (l-^ ) Cosy’ ha d a huzal (vagy fonal) átmérője cm.-ben y a huzalok, illetőleg a pázmák sodrási szöge, E a rugalmasság mérőfoka D a szállító doh vagy a vezető csiga erőműtani átmérője cm.-ben g értékét legczélszerűbb azon esetre meghatározni, midőn az egy huzalra eső s a kötél tengelyének irányában működő feszültség a legnagyobb értékét eléri ; ez esetben d 2 F , D 3,Cosy2 E 2 r = Cosyr‘ 3 1. Az állandó keresztszelvényű kötelek Ha 1 egyenletbenD =D állandónak vétetik, akkor Const.=0 és a nevezett egyenlet a következőbe, mint olyanba megy át, mely az állandó (t+Q) + S. [/Dh dH + Const.] = FJDh 1.,