Bányászati és Kohászati Lapok, 1876 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1876-08-01 / 15. szám

IX. évi folyam. 15. szám. Augustus 1-én 187­1. BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK A M. K. BÁNYÁSZATI AKADÉMIA KÖZLÖNYE. Szerkeszti (Selmeczen) , lovag Krassai Kerpely Antal, m. kir. bányatanácsos, akad. rendes tanár. A­ tiszteletdij eredeti dolgozatokért ivenként 25 ft. Kivonatokért...............................15 ., Fordításokért ............................10 „ Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szer-­j mely tetszés szerint nyomatás után, vagy féléven­­kesztöket czimzendők. ' i ként fizettetik. Tartalom: Géppel vált fúrás Selmeczen. Rajzzal. (folytatás). — A fa hajlitása. — Különfélék. — Értesítés. Megjelenik minden Irina.1­1-én és 15-én. Előfizetési ár: Egy évre 6 írt. Fél „ 3 „ Hirdetések kis sora................8 kr. A lépre­ való fámnál eredménye általában és a II. József császár altár­ában Selmeczen. Közli : Kieli tér (ille­til) m. k. bányagondnok (Rajzzal a 6. táblán). (Folytatás). Burleigh javított fúrógépe (6. tábla 1. ábra). Az utolsó alkalommal előadottak után könynyen­ kitalálhatók azon módosítások, melyeket Burleigh újabb gépén tett. Burleigh első gépénél említett azon hiányok, hogy t­ i. a gép hátul­só tömőszelenczéje nem szi­lárdan álló, hogy hengere túl hosszú, hogy a csa­var melylyel a gépnek előtolása eszközöltetik, a hajtótamács hátulsó rúdjába van befektetve, és hogy a gép szerkezetének összerakása körülményes, a javított gépnél mind ki vannak kerülve. Burleigh javított gépénél is meg van köze­lítve azon cél, hogy a hajtóerőnek tökéletlen zár­latokból eredhető vesztesége mellőztessék. De ellenben a tolófiókot mozgósító szerkezet nem lett egyszerűbb, nem is jobb és tartósabb, mert a tolófiók tudja és maga a fiók nagyon gyakran törik, mi első gépénél nem fordult elő. Fúrója sem forog pontosabban mint első gépénél, sőt ellenkezőleg még roszabbul — mi könnyen megmagyarázható — miután a dörzsfók hiányzik, és ezen utóbbi körülmény fő oka annak, hogy Bur­leigh javított gépe sem lett jobb az előbbinél. Burleigh gépe 1.□ cmrre 4,0 kgr. feszelő nyomással dolgozik és 250—300 lökést teszen 1 percben. Meyer féle fúrógép. (6. tábla, 2. ábra). A Meyer féle fúrógép Burleigh és Sachs gépének — és inkább Burleigh gépének — combinatiója. Meyer — kis módosítással — a tolófióknak mozgósítását Burleigh első gépétől vette, csakhogy Meyer a csavar­réseket is mellőzte, miután a hajtó­tamács hátulsó rudját anya­csavarnak felhasználta, s ebbe hasonló módon mint Osterkamp, Ingersoll és Darlington gépeknél az anyacsavarnak megfelelő rud­­ját befektette. Ez által a tamács hátulsó rudja érin­tetlen maradván, a közönséges tömőszelenczének al­kalmazása vált lehetségessé. Ezen szerkezet jobb mint Burleigh gépének szerkezete, azonban nem bir különös előnynyel, mint­hogy Meyer gépe — szintúgy mint Burleigh gépe — nem bir oly készülékkel, mely a fúrót lökés köz­ben egyenes vonalba vezetné s annak pontos for­gatását biztosítaná; e hiánynál fogva Sachs gépe elsőbbséget érdemel. Meyer fúrógépe Sachs gépéhez hasonló önmű­ködő előtolási szerkezettel bir, és ezen előnynél fogva is háttérbe szorítja Burleigh gépét, de Meyer gépe sem egyszerű, és nagyon is látszik rajta, hogy Sachs és Burleigh gépének félre nem ismerhető képmása. Dubois & Frangois fúrógépe. (6. tábla, 3. 4. és 5. á­b­r­a). Az eddig ismertetett fúrógépek — tekintve azok alakját és mozgó szerkezetét — nem sokat különböznek egymástól, és Mac Kean fúrógépének kivételével inkább a bányászat mint az alagok szá­mára készítvek. Dubois & Frangois gépe, mely eddig is a Gotthardt alagban üzemben van, inkább az alagok fúrásához alkalmatos; nem csak hogy méretei nagyok, de súlya is tetemes. E gépnek

Next