Bányászati és Kohászati Lapok, 1877 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1877-08-01 / 15. szám

X. évi folyam. 15. szám. Augustus 1-én, 1877. BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK. Szerkeszti (Selmeczen): Krassai lovag K­erpel) Aiktill, m. leír. bányatanácsos, akad. rendes tanár. Megjelenik minden h­ónap 1-én és 15-én. Előfizetési ár: Egy évre 6 irt. Kivonatokért............................15 Fordításokért .........................10 Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szer- , mely tetszés szerint nyomatás után, vagy féléven­­kesztőket czimzendök. S ként fizettetik. Tartalom : A weszpháliai kőszénbányászat. (Vége). — Nagy hajtóerők átruházása bőrszíjakkal. — A Starke-féle bányatheodolith (Rajzzal). (Folytatás). — Különfélék. — Műszavak. — Pályázatok. Fél „ 3 „ Hirdetések kis sora................8 kr. A M. K. BÁNYÁSZATI AKADÉMIA KÖZLÖNYE. A tiszteletdij eredeti dolgozatokért ivenként 25 ft. A weszpháliai kőszénbányászat. Cs­rismár Otto akad. rk. tanár utazási jelentése. (Vége.) A saarbrückeni kőszénbányák igaz­gatása. A saarbrückeni kőszénbányák nagyobb­részt a német kormány kezelése alatt állanak; ve­zér­igazgatósága Saarbrückenben székel, elnöke az igazgató, titkos bányatanácsosi ranggal. Az igazgatósági kerület kilenc­, egymás irányá­ban független alhivatalra oszlik (Inspektorate). E hivatalok főnökeit ugyan szintén igazgatóknak czímezik, de azért mégis a főigazgatónak vannak alárendelve. Az egyes alhivatalok a következők: 1. Kronprinz Friedrich Wilhelm és Geislau­tern hányák. 2. Gerhard, Prinz Wilhelm hánya. 3. Yon der Heydt hánya. 4. Duttweiler-Jägersfreude. 5. Sulzbach-Altenwald. 6. Reden-Merchweiler. 7. Heinitz nevű hánya. 8. König-Wellesweiler. 9. Friedrichsthal-Querscheid. E bányahivatalok szervezése a m. k. bánya­hivatalok szervezéséhez hasonlít; némi eltérést leg­­fölebb abban találunk, hogy minden hivatal­főnök majdnem egész idejét műszaki és üzleti feladatai­nak szentelheti, miután úgy a számvitel valamint az ellenőrködés sokkal egyszerűbb mint minálunk, úgy hogy kisebb személyzettel is beérik. Mint sa­játságos berendezést csak meg azt tartom emlí­tésre méltónak, hogy ama hivatalok a saarbrückeni vezér­igazgatósággal önálló távhizlő által állanak összeköttetésben. Ez nagyban megkönnyíti különö­sen széneladásoknál az alku megkötését, különben is minden sürgősebb rendelet vagy utasítás köz­vetlen a sodrony útján adatik ki a hivatalnak. Az írásbeli munkát szintén lehetőleg kevésbítet­­ték. A munka­személyzet fölötti őrködés egyezik azzal, mely Westpháliában szokásos. Bányamértan. Újabb készülékek közül, melyeket a bányamértan terén szemlélhettem, emlí­tésre méltó csakis azon aczél-mérőszalag, melyet akna mérésekre (függélyzésekre) használnak; e szalag mintegy 12—15 mm. széles és 250 m. hosszú. Használaton kívül vas­csévére göngyölítik. A szalag első 50 méterje deciméter osztású, to­vábbi részében az osztás méterről méterre halad; minden egyes méter vége apró sárga réz­szög által van megjelölve és e szögeken vannak a szalag folyó­számai is. E mérőszalagok Lingke és társa freibergi műszerészek gyárából valók, kik darabját minden hozzá valóval 300 márkárt készítik. Az aknamérés a szalagokkal úgy történik, hogy a szalagot, miután felső végét, azaz zérópontját, a kellő színtpontban megerősítettük, az aknába bocsátjuk, és ezután egy egy méter hosszú segéd mérő­­vessző alkalmazása mellett minden szintnek magas- Lapunk legközelebbi száma csak a szünidők után, október hó 1-én, fog kiadatni.

Next