Bányászati és Kohászati Lapok, 1877 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1877-08-01 / 15. szám
X. évi folyam. 15. szám. Augustus 1-én, 1877. BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK. Szerkeszti (Selmeczen): Krassai lovag Kerpel) Aiktill, m. leír. bányatanácsos, akad. rendes tanár. Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. Előfizetési ár: Egy évre 6 irt. Kivonatokért............................15 Fordításokért .........................10 Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szer- , mely tetszés szerint nyomatás után, vagy félévenkesztőket czimzendök. S ként fizettetik. Tartalom : A weszpháliai kőszénbányászat. (Vége). — Nagy hajtóerők átruházása bőrszíjakkal. — A Starke-féle bányatheodolith (Rajzzal). (Folytatás). — Különfélék. — Műszavak. — Pályázatok. Fél „ 3 „ Hirdetések kis sora................8 kr. A M. K. BÁNYÁSZATI AKADÉMIA KÖZLÖNYE. A tiszteletdij eredeti dolgozatokért ivenként 25 ft. A weszpháliai kőszénbányászat. Csrismár Otto akad. rk. tanár utazási jelentése. (Vége.) A saarbrückeni kőszénbányák igazgatása. A saarbrückeni kőszénbányák nagyobbrészt a német kormány kezelése alatt állanak; vezérigazgatósága Saarbrückenben székel, elnöke az igazgató, titkos bányatanácsosi ranggal. Az igazgatósági kerület kilenc, egymás irányában független alhivatalra oszlik (Inspektorate). E hivatalok főnökeit ugyan szintén igazgatóknak czímezik, de azért mégis a főigazgatónak vannak alárendelve. Az egyes alhivatalok a következők: 1. Kronprinz Friedrich Wilhelm és Geislautern hányák. 2. Gerhard, Prinz Wilhelm hánya. 3. Yon der Heydt hánya. 4. Duttweiler-Jägersfreude. 5. Sulzbach-Altenwald. 6. Reden-Merchweiler. 7. Heinitz nevű hánya. 8. König-Wellesweiler. 9. Friedrichsthal-Querscheid. E bányahivatalok szervezése a m. k. bányahivatalok szervezéséhez hasonlít; némi eltérést legfölebb abban találunk, hogy minden hivatalfőnök majdnem egész idejét műszaki és üzleti feladatainak szentelheti, miután úgy a számvitel valamint az ellenőrködés sokkal egyszerűbb mint minálunk, úgy hogy kisebb személyzettel is beérik. Mint sajátságos berendezést csak meg azt tartom említésre méltónak, hogy ama hivatalok a saarbrückeni vezérigazgatósággal önálló távhizlő által állanak összeköttetésben. Ez nagyban megkönnyíti különösen széneladásoknál az alku megkötését, különben is minden sürgősebb rendelet vagy utasítás közvetlen a sodrony útján adatik ki a hivatalnak. Az írásbeli munkát szintén lehetőleg kevésbítették. A munkaszemélyzet fölötti őrködés egyezik azzal, mely Westpháliában szokásos. Bányamértan. Újabb készülékek közül, melyeket a bányamértan terén szemlélhettem, említésre méltó csakis azon aczél-mérőszalag, melyet akna mérésekre (függélyzésekre) használnak; e szalag mintegy 12—15 mm. széles és 250 m. hosszú. Használaton kívül vascsévére göngyölítik. A szalag első 50 méterje deciméter osztású, további részében az osztás méterről méterre halad; minden egyes méter vége apró sárga rézszög által van megjelölve és e szögeken vannak a szalag folyószámai is. E mérőszalagok Lingke és társa freibergi műszerészek gyárából valók, kik darabját minden hozzá valóval 300 márkárt készítik. Az aknamérés a szalagokkal úgy történik, hogy a szalagot, miután felső végét, azaz zérópontját, a kellő színtpontban megerősítettük, az aknába bocsátjuk, és ezután egy egy méter hosszú segéd mérővessző alkalmazása mellett minden szintnek magas- Lapunk legközelebbi száma csak a szünidők után, október hó 1-én, fog kiadatni.