Bányászati és Kohászati Lapok, 1880 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1880-08-01 / 15. szám
XIII. évi folyam. 15. szám. Augusztus 1-én, 1880. Tartalom: Jegyzetek a kapniki ércztelerekről. (Folytatás). —Folyt-vas és aczél phosphortalanítása. (Vége). —Vaspályasínek gyártása. — Különfélék. — Pályázatok. Fél „ 3 „ Hirdetések kis sora.................10 kr. A tiszteletdij eredeti dolgozatokért Évenként 25 ft. Kivonatokért..................................15 „ Fordításokért..................................10 „ mely tetszést szerint nyomatás után, vagy félévenként fizettetik. A M. K. BÁNYÁSZATI AKADÉMIA KÖZLÖNYE. Szerkeszti (Selmeczen): Krassai lovag Kerstely Antal, m. kir. bányatanácsos, akad. rendes tanár. Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. Előfizetési ár: Egy évre 6 frt. Az előfizetési pénzek és minden közlemények a szerkesztőhez czimzendők. Jegyzetek a kapniki ércztelerekről. Közli: Kantler 1. bányatiszt. (Rajzzal a 6. táblán). (Folytatás a 108. laphoz). Nagyon érdekes jelenség az, hogy a réteges zöldkőtrachytot quarczitkup töri keresztül. A ki a felső, valamint az alsó anyaosztály némely műhelyeit földtani szempontból megtekintené, bizonyára azon hitben állapodnék meg, hogy a kapniki bányászat kizárólagosan zöldkőtrachátban halad. Sőt magam is azon véleményben voltam még akkor is, midőn az úgynevezett Málnás-hegyet bejártam, hol a quarczit-kúp magára vonta figyelmemet. (Megjegyzem, hogy midőn állomásomat elfoglaltam, legelső teendőmnek ismertem, a petrographiai viszonyokról magamnak kellő áttekintést szerezni). Minél mélyebben halad a bányászat függélyesen lefelé, annál nagyobb mértékben lép fel a quarczit mint mellékkőzet, mert amint a mellékelt térképből látható, a quarezit a Fejedelem-telérnek a Rainer-altárna szintjére képzelt vetülete felett tűnik elő a láthatáron, s a mélységben mind keleti, mind nyugati irányban nagyobb terjedelmet ölt úgy, hogy például a József- és Terézia-telér, mely a Raineraltárnán és annak szintje felett zöldkőtrachytban míveltetett, a Nándor-altárnán már quarczitban lép fel. Sajátságos az is, hogy dél felé a telerek csak egy bizonyos távolságra terjednek ki, ahol mindannyian vékony quarczerecsekben ágaznak el és kiékelődnek. Minthogy a telereknek déli irányban való feltárására számos kísérlet ezáltal az eredményhez vezetett, s eme körülmény oka eddig mint még meg nem fejtett talány maradt fenn az utókor számára, bátor vagyok az erre vonatkozó elvemet a következőkben kifejteni. Véleményem szerint itt nem a zöldkőtrachyt, hanem a quarezit a tulajdonképeni anyakőzet, s a telerek az előbbibe csak esetlegesen jutottak. Ezen észlelet irányadó eszmét nyújtott azon nyilatkozatra, melyet a telerek, illetőleg telérzések képződésére nézve felhoztam, hogy t. i. azok helyi vagy általános földrázkódtatásnak a következményei. Mert tegyük fel, hogy a plutónikus módon keletkezett zöldkőtrachytban és quarczitban a felérzések hűlés által jöttek létre, akkor azt is fel kell tételeznünk, hogy a két kőzet azon időben egyenlő hőmérsékű volt, különben nem volt volna lehetséges, hogy a két kőzet ugyanazon irányban és mindenütt oly szép összefüggésben repedezett volna meg, s átmenetet képezne egyikből a másikba. Ebből kifolyólag a két kőzet egykorúságára is lehetne következtetni, aminek bebizonyítására alig képzelek elvet, melyből eme föltevést levezetni lehetne. Mondhatnék talán még, hogy a quarezit az őt környező, hígfolyó kőzetek valamelyikéből váltott ki. Föltéve hogy a rések lassú hűlés által keletkeztek, ki tudná okadatolni, miért nem terjednek azok ki dél felé is tovább, ugyanazon zöldkőtrachytban ? Ha azonban a két kőzet nem egykorú, ami sokkal valóbb színű, amennyiben a zöldkőtrachyt a quarczitot mintegy körülövezi, akkor a repedések sem jöhettek létre ugyanazon időben lassú hűlés által. Ha pedig az egyik kőzet a másiknál előbb létezett, már repedéseivel együtt megvolt, képzelhető-e, hogy az utóbb napfényre jött anyag is akként repedezett meg, hogy rései az előbbiével összefüggjenek? Miután pedig ez nem történhetett, állíthatónak gondolom, hogy a repedés bármely kőzetben ott és annyira képződött, ahol és amennyire a földrázkódtatásnak ereje az előfordult akadályok mellett kiterjedhetett. Ezen feltevésemet egyrészt azzal vélem okadatolni, hogy Lapunk legközelebbi száma csak a szünidők után, október hó 1-én, jelenik meg.