Bányavidéki Új Szó, 1991. július-december (3. évfolyam, 143-195. szám)

1991-07-02 / 143. szám

BÁNYAVIDÉK!­O 1­970 BARANGOLÁS KÁRPÁTALJÁN Bustyaházán már a templomban imádkoznak Sebesen rohan a Tisza vize llosz­­szúmező határában. A Kárpátalját és Máramarost összekötő vasúti flidről tekintek a szőke Tiszára. Valamikor, közel ötven évvel ezelőtt, gimna­zista koromban néztem így a folyót a szlatinai hídról. Azóta sem jártam e vidéken. Taracközün­k Kárpátaljai már vár­nak bennünket Anyatársam többször volt „túl a vizen“, unokatestvérénél Szlatinán, fia és a fiam, most először. Vonatra ültünk és irány nem Akna­­szlatina hanem Butyaház­a. Névsze­­rint ismerős falvak ismeretlen há­zait, utcáit, lakóit bámulom az ab­lakból. Man Maria, született Beszer­­man, sűríti dióhéjba az itt élő ma­gyarság sorsát harcát a fennmaradá­sért, kálváriáját, családok tragédiáit, a sebeket, amelyek még most annyi év után sem hegedtek be. Annak idején kislány volt amikor édesap­ját, egyszerű sóbányászt elvittek „mainiki robotra“, többszáz magyar társával. Sohasem tért vissza. Ki tudja hol alussza örök álmát. Bástyaháza: A vasútállomásról gya­log szaporázzuk lépteinket. Mintha erdőrengetegben járnánk, sétálnánk. Sok a fa a kertekben a házak előtt Nem csoda. Az elmúlt században is itt volt a vidék legjelentősebb erdé­szeti hivatala. Dendrológiai parkja, arborétuma, óriási és ritka fákkal fo­gadja az idegent. Nemzetközi gyer­mektábor működik itt. Igaz a parkra, a táborra ráférne egy jó gazda keze. Wersler Ilona szívélyesen fogad. A helybeli munkás étterem (itt így ne­­vezik a kantin vendéglőt) alkalma­zottja. Szép, takaros háza van kerttel, szőlővel, majorsággal, sertésekkel. Még kecskét is tart. Kell a tápláló „tejkó“ az unokáknak. Férje, sajnos, egy éve szívrohamban hunyt el. Sze­rencse, hogy a fia József családjával együtt a közelben lakik. Ilona asszony­tól tudjuk meg, hogy a falu lakóinak döntő többsége ukrán (rutén) nemze­tiségű. De magyarok is élnek szép­­számmal. Mintegy hatvan család. No meg a vegyes családok. ők a szór­vány magyarok, azok, akik évtizede­ken keresztül húzták a rövidet. Az anyanyelvi oktatás, a hittan egyenlő volt a nullával. Az Irányelv az volt, minden nemzetiséget­­elszívni, beol­vasztani. Azonosságuk azonban dacolt a hatalommal. Nem törte meg őket, nem törhette meg nemzeti hovatarto­zásukat. A „felszabadulás“ után a szerény katolikus templomukat bezárták. Ké­sőbb tornateremmé alakították át, így tehát a magyar katolikus közösség csak otthon imádkozhatott és kérhette a Mindenhatót, hogy jöjjön el az idő amikor szentmisét és szentbeszédet hallgathassanak a templomban, sis annyi szenvedés, lelki gyötrelem után végre elérkezett az a nap is. A pere­sztrojka, a glasznoszt ide is eljutott. A falu magyar ajkú ír­ói is bátrabban hallatták szavukat. A­ „tornateremre“ lakat került. Első dolguk az volt, hogy az Isten házát újra alakítsák. Aztán jöhet a többi. Szenvedésük, kívánsá­guk, kérelmük eljutott a magyaror­szági egyházi szervekhez is. Magyar­­honból tíz ferencrendi misszionárius indult Kárpátaljára, ahol segített, se­gít a szórványmagyarságon. Igét hir­detnek, szervezik a magyar nyelv új­bóli feltámadását. A hívők, és külföl­diek segítségével teljes egészében felújították a katolikus templomot. Ol­tár, kegytárgyak, szentképek teszik teljessé a templomot. A külső faion­ egy murvonyiaovin­­­i magyar név van feltüntetve. Azoknak a nevei, akiket­ a háború után a sztálinisták kényszer­­munkára hurcoltak el, ahonnan soha­sem tértek vissza. Egyetlen bűnük az volt, hogy magyar nemzetiségűnek­ születtek. a.­ Antal atyával nem sikerült tájélkoz­­­nom, ugyanis három település ma­gyarjainak sorsáról gondoskodik. A falusiak nagy szeretettel, elismeréssel­ beszélnek di feláldozó munkájáról, te­vékenységéről. A gyerekek számára be­vezette a hitoktatást, a magyar nyelv é­s irodalom tanítását, énekkart léterő­sített. A vegyes házasságú szülők is szívesen küldik csak ukrán nyelven beszélő gyerekeiket a templomba, An­tal atyához, így van ez Ilona asszony,a kis unokáival a negyedikes Renátáva­l meg a még kisebb Roberttel is. A gyere­rekek édesanyja ukrán. A családban ezt a nyelvet beszélik. A nagymama azonban csak magyarul beszél velük., Meg is van a hatása, így Renáta —, aki már Magyarországon is járt —­­ igen jól beszél, ír olvas, énekel, ma­, gyárul. Anyukája Natalia is belátta,­­ hogy nem árt ha elsajátítja ő is új férje, anyósa nyelvét. Hisz ez neki is, , gyermekeinek is hasznára válik. Sok magyar nemzetiségű lakossal találkoztam Bustyaházán. Valameny­­nyiü­k bizakodó, azt állította, hogy végre már kezd fújni az igazi demok­rácia szele. Ezt nagyban elősegíti a KMKSZ is minden tudásával, erejével.. Nehéz szívvel búcsúztam Bustyaházán tól, az ott élő szórvány magyaroktól.. Hiszen sorstársak vagyunk. Ők is mint mi, ugyanabban a bölcsőben ringatóznak. Mindannyian küzdünk, bízunk fenn-­­maradásukban, fenmaradásunkban. RÁCZ MIKLÓS : Kárpátaljai fatemplom. (Fărcaş A. fotója) Gaál József neve nem sokat ir- -i a mai olvasónak. Talán, ha azt ha,... A peleskei nótárius írója, úgy beugrik, ismerősebbé válik. Pedig A peleskei nótárius sem szerepel már rég a szín­házak műsorán. Elfeledték a darabot, elfelejtették a szerzőt. Őt egyébként meg életében............Mikor a lapok a tudósítást hozták, hogy A peleskei nó­tárius írója meghalt, minden ember csodálkozott. — Hát élt még ? Pe­dig csak ötvenöt éves volt! De hát ré­gen letette a tollat“ — írja róla Mik­száth Kálmán. Hogy most mégis rá emlékezünk, azt egy többszörös évforduló ürügyén tesszük. 1811-ben, tehát 180 évvel ez­előtt született Nagykárolyban és 125 éve halt meg Budapesten. Százötven éve választotta tagjai közé a Kisfaludy Társaság és 155 évvel ezelőtt jelent meg történelmi regénye, a Szirmay Ilona. Onái József irodalomszeretete, elhi­vatottsága a szülői házban alapozó­dott meg. Apja, aki gazdatiszt a Ká­­rolyi grófoknál, maga is írt verseket és előfizetője volt számos irodalmi kiadványnak. A kisfiú pedig mindent elolvas, ami a keze ügyébe kerül. Ki­váló előadóképessége, szipokázó hu­mora, ötletessége ébreszti rá arra, hogy művelje is az irodalmat. Ebben nagyszerű ösztönzőkre talál báró Eöt­vös József — a későbbi költő, író, ál­lamférfi, a Bolttohány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere — és Szalay László, a későbbi jogász, publi­cista, történet­író, a már említett kor­mány igazságügyminisztere, a hatkö­tetes Magyarország Története írója személyében, akikkel mint joghallgató ismerkedik meg Budapesten és két életre szóló barátságot. A fiatal Gaál József anyját korán elveszíti, a mostohája pedig, akivel eleve nem egyezik, apjával is össze­veszí­ti s ezért tizennyolc évesen vég­leg­­megszakítja kapcsolatát a szülői házzal. Egyszer látja meg viszont ap­ját 32 évesen, amikor már mint híres író Szatmárra látogat, ahol tiszteletére bemutatják a színházban A peleskei nótáriust. De addig hosszú utat kel­lett megtennie. Mint nevelő és másoló tartotta fent magát az egyetemi évek alatt. Később barátai közbenjárására tisztviselői munkához jut a számve­vőségen. Első versei tizenkilenc éves korában jelennek meg a Koszorúban és az Au­rórában, de ezek nem eléggé­ erede­tiek. Sokkal inkább megragadják az olvasót eleven, egészséges humorú el­beszélései, alföldi tárgyú novellái, amelyek a nép ajkán terjedő történe­tekből, rablóromantikából táplálkoz­nak. Nagyobb lélegzetű munkája a Szir­may Ilona című történelmi regény, amely a Magyar Regényírók sorozat­ban is napvilágot látott, s hozzá az előszót Mikszáth Kálmán írta . Ezzel a művel Gaál József megteremtette a magyar történelmi regényt mint mű­fajt. Ugyanabban az­­évben (1836), de valamivel korábban jelent meg, mint Jósika Miklós Abafija. Mindketten az akadémia által meghirdetett pályá­zatra nyújtották be, s mindketten Wat­ter Scott-ot tartották mesterüknek. A Szirmay Hana reálisabb, valószerűbb, mint az Abafi, humora is elevenebb. Az Abafi azonban szerkezetileg felet­te áll. Ez utóbbi műnek lesz nagyobb visszhangja. Gaál József regénye az 1717-es ta­tárbetörés idején játszódik Máramaros festői tájain, Nagybányán és környé­kén. A cselekmény két szálon fut. Az egyik Szirmay Ilona szerelme körül­­ bonyolódik, a másik Pintye Grigor, a híres betyár és Karácsony Tivadar, a­ vajdák kapitánya közötti harc leírása.A­­ szerző a Szirmay Ilona után nem írt több regényt. A színpad­­elé fordul., Egyre-másra jelennek meg vígjátékai,­­ melyekkel meghódította a közönséget.­ Ezek közül is a legsikeresebb A pe­­leskei nótárius (1838) című bohtózat,, amelyben Gvadányi József verses el-­­beszélésének hősét vitte színpadra. A szabadságharc előtt jelentős sze­repet játszik az irodalmi életben.­­ Munkatársa az Atheneumnak, tagjai különböző bíráló bizottságoknak, úgy­ annak az ötös bizottságnak, amely­­ Arany János Toldiját jutalmazta 1847-­ ben Tevékeny részese lesz a szabad­­­ságharcnak. Egy ideig a Március Ti­­­zenötödike újság szerkesztője, Vuko­­vich Sebő igazságügyminiszter titkára,­­ majd a Damjanich seregében harcol... A világosi fegyverletétel után meg­­fosztják állásától és hat évre Aradra­ internálják. Ez idő alatt sokat fordít, de már nem ír eredeti műveket. A szerény,­ nem túl nagy önbizalommal rendelkez­­ző író elveszti a hitet önmagában, aj tehetségében, s átengedi a tollat, aj hírnév utáni harcot másoknak. Csen­­­des egyszerűségben él haláláig. METZ JÓZSEF F­RENCZ GIZELLA Egy méltatlanul elfeledett iró 8 PROGRAMOS KÁBELTELEVÍZIÓ FIHONEX a KFT 56-os STUDIU DE MARKETING yjfcfe. - formular pentru inseriere -Subsemna­tul ___________________ domiciliat in Baia Mare, str nr. bl. aP doresc sa fiu abonat la sistemul de cablovizitirte cu 20 de programe propus de firma HONEX s.r.I. DIVIZIA 56. EGYSÉGE A nagybányai Honex Kft SO és Egysége és a buka­resti TELEKOM PROJECT Rt piackutató felmérést végez az első nagybányai privát kábeltelevízió létesítése ér­dekében, mely által 20 program volna fogható, 8 közülük 6 hónapon belül. Bukarest L. II., Budapest I­­II . mű­holdról : TV 5 (francia), Superchannel (angol), RTL ■lémet); 8-as program , sport, zene, rajzfilm, szórakoz­tatás. Elsőnek ott kötik be a hálózatot, ahol a legtöbb igénylő lesz. A beszerelés ingyenes, a havi bérlet ára kb. 150 lej. Feliratkozni a következő helyeken lehet. 1. Romaria Áruház Bukarest sugárút 2; 2. Parecol-Aramis üzlet, Gh. Sincai 3 ; 3. SAURO üzlet, Independentes; 4. Ásványtani Múzeum, Traian út. Ezeken a helyeken le­het érdeklődni és feliratkozni az újságból kivágott szek­­rényekkel. 1991. július 2., kedd 3

Next