Baranyavármegye Hivatalos Lapja, 1919 (22. évfolyam, 1-45. szám)
1919-01-02 / 1. szám
k megmaradnak, ha oda 1918. október hó 30-ikaután léptek be. 5 .§- • Folyó évi deczember 7-től kezdve szabályszerű felmondás mellett elbocsátandók azok a női munkaerők, akik az üzemben nélkülözhetők a következő alapelvek figyelembevétele mellett: A háború előtt az üzemben alkalmazva volt, továbbá az üzemben balesetet szenvedett női munkaerők jelen rendelet érvénytartama alatt egyáltalában el nem bocsáthatók, az elbocsátásra kerülőknél pedig az alkalmaztatás idejét kell az elbocsátás sorrendjénél figyelembe venni, vagyis azok bocsátandók el előbb, akik legrövidebb idő óta vannak az üzemben alkalmazva. Az utóbbi csoportból a fenti rendelkezések figyelembevételével december 7-én elbocsátható a nélkülözhető női munkások 40%-a, december 22-én további 30% és január 12-én a fennmaradó 30%. Ezen elbocsátott munkásnők közül azok, akik egy év óta egy és ugyanazon iparban dolgoznak, a szakszervezetüknél állami munkanélküli segélyben fognak részesíttetni. Azok a női munkások, akik egy és ugyanazon iparban 1 évnél rövidebb ideig dolgoznak, végkielégítésképen 1 heti szénsegélyben részesülnek, amely összeg részükre elbocsátásuk alkalmával az illető üzemeknél folyósíttatik. Minden elbocsátott munkásnő részére az üzemvezetőség részéről igazolvány állítandó ki, melyben feltüntetendő a név, foglalkozás, életkor, meddig volt alkalmazásban az üzemben és hogy az illető a végkielégítést megkapta-e. 6 §. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a munkások esetleg kisegítő vagy szükség munkakörben is foglalkoztatva legyenek. Ebben az esetben, ha szakmunkások nem szorosan vett szakmájukban nyernek alkalmaztatást, a szakmájukban folyó évi október hóban elért átlagos napikeresetre tarthatnak számot. Mindazok a munkások, akik előképzettségüknek, szellemi képességüknek megfelelő és részükre kiutalt munka végzését megtagadják, a Munkaügyi miniszer biztosnak bejelentendők, aki a további alkalmaztatásuk, illetve a szén és anyaghiány esetére szóló rendkívüli segély megvonása, nemkülönben elbocsátásuk felett dönt s erről a munkaadó vállalatokat értesíti. 7. §. Azt, hogy valamely vállalat szénhiány vagy anyaghiány miatt üzemét részben vagy egészben korlátozni kénytelen, továbbá azt, hogy ebből kifolyólag hány munkás milyen összegben tarthat számot a jelen rendelet 3. §-a szerint járó segélyre, a munkások 3 főbizalmi férfiúból s a munkaadó vállalat által kijelölt három megbízottból és az elsőfokú iparhatóság kiküldöttjéből alkotott bizottság állapítja meg, amelynek elnöke az iparhatóság kiküldöttje. E bizottság tagjai a segélyekre vonatkozó lajstromokat mindannyian aláírják. E lajstromok a munkaadó vállalat részéről cégszerű aláírással s az iparhatóság részéről hivatalos bélyegzővel is ellátandók minden esetben, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségéhez (Budapest, V., Zrinyiutca 1. szám) küldendők be, amely azokat összesítve, hozzám terjeszti fel, tásban részesül, szénsegélyt nem kaphat. 9. § Azok a munkások, akik teljes üzemszünetelés folytán szénsegélyben részesülnek, a betegsegélyező pénztárból ki nem jelenthetők. 10. §: A hadiszolgáltatási törvény alapján üzemfolytatásra kötelezett vállalatokról a továbbiakban a magyar hadügyministérium folyó évi november hó 29-én kelt 31.024/el. 4/c. szám alatt kiadott rendelete (közöltetett a Budapesti Közlöny 1918. évi november hó 29-iki 274. számában) intézkedik. Budapest, 1918. évi november hó 30-án. Garami s. k., kereskedelemügyi minister. 4239/alisp. ein. 1918. sz. (Valamennyi j. főszolgabíró és köz- (községi) jegyző úrnak, úgy községi elüljáróságnak.) Tudomás, miheztartás és közzététel végett közlöm. Pécs, 1918. évi deczember hó 23-án. Szenge Ferencz alispán. 10 alisp. ein, 1919. sz. körrendelet Baranyavármegye megszállott területén az áruforgalom korlátozása és az áruk elrejtésének szigorú tilalmazása tárgyában. Baranya vármegyét megszálló szerb kir. csapatok parancsnoksága annak folytán, hogy Baranyában az árak maximáltattak, sok spekuláns és nem hivatásos kereskedő elkezdte az áruknak és ételmczikkeknek kiszállítását Baranyából Slavóniába, Bácskába, Magyarországba és Ausztriába. Minthogy ez a baranyai lakosság kárára van, elrendelte, hogy: 1. senkinek sem szabad Baranyából árut sehova sem kivinni; 2. hogyha valaki valamilyen árut kivinni akarna, engedélyt kell kérnie erre a Baranyavármegyét megszálló csapatok dárdai parancsnokságától, a pécsi és a siklósi állomásparancsnokságoktól; 3. akit megcsípnek csempészeten, meg lesz büntetve az áru értékének tízszeresében és az áru el fog tőle koboztatni; másrészt miután rájött, hogy sok kereskedő elrejti az árut, hogy ne kelljen maximális árban eladni, miért is figyelmeztetendők a kereskedők, hogy akik az árut elrejtik vagy másként a forgalomból kivonják, a legszigorúbban lesznek megbüntetve, ha meg fogják őket. Mindezt tudomás és miheztartás végett —■ kapcsolatban a múlt hó 26.-ról 4299/alisp. evn. 1818. sz. alatt a megszállott területen a közszükségleti czikkek legmagasabbáránakmegállapittatása iránt kiadott rendeletimmel — amelyre helyreigazitólag megjegyzem, hogy a ,,Rövidáru" czim alatt 21. tétel szerinti gyermek patentharisnya ára helyesen: ,,5.50—11 kor." — oly fölhívással teszem közzé, hogy fenti körrendeletem községenként az otthelyt szokásos módon azonnal közzéteendő. Pécs, 1919. jan. hó 2-án. Szenge Ferencz alispán. 8. §. Az, aki betegsegélyt kap vagy kórházi ellá