Baranyavármegye Hivatalos Lapja, 1919 (22. évfolyam, 1-45. szám)
1919-09-11 / 29-30. szám
po K 1.40 ako su osigurani na 7000 K. po K 1.60 ako su osigurani na 8000 K. po K 1.80 ako su osigurani na 9000 K. po K 2.— ako su osigurani na 10000 K. (vidi 14. sj. općih uslova zadruge Kroacije.) Osim toga dobivaju od okružne blagajne za osiguranje radnika za vreme dok su nesposobni za rad ali najviše za 70 dana bezlatno lečenje sve vrste potpore, pomoći, sve ostale troškove koji su u Ugarskom XIX. zak. cl. od 1907. g. prepisani. 2. U slučaju smrti plaća zadruga Kroacija prema $ 12. općih usl'ova ćelu osiguranu svotu. 3. U slučaju krajne nemoćnosti prvog stepena plaća Kroacija potpunu osiguranu svotu, u slučaju rajue nemoćnosti drugog stepena 25— 50 '/( osigurane svote, a u slučaju krajne nemoćnosti trećeg stepena 5—25% od svote osigurane za krajnu p.emoćnost 13. općih ustanova, objašnjen § 5. općih uslova za nekoleklivno osiguranje. Dužnosti poslodavca u s.ućaju da zadesi radnike poljoprivrednih mašina nesreća ove su: Ako je osiguranog radnika pri poslu, odnosno u vršenju službe po naredbi poslodavca ili njegovog poverenika a u korist radnje, zadesila nesreća, poslodavac je dužan na prvih deset nedelja da se stara o lečenju i potpori ozledjenog (ranjenog) na ovaj način: Poslodavac je dužan da ranjenom radniku najdalje za dvadeset i četir sata dovede lečnika ili ranjenog radnika da odvede lečniku ili u bolnicu i učiniti raspoloženje da lečnik o nesrećnom slučaju izvesti osiguravajuću zadrugu (vidi §§ 9, 10 i 11 općih uslova zadruge Kroacije). Poslodavac je još dužan da odmah i najdalje za dvadeset i četir sata o nesrečnom slučaju izvesti opštinsko poglavarstvo (magistrat) okružnu blagajnu i njenog najbližeg lečnika i da prikaže policu o osiguranju. Ako poslodavac bez prihvatljivog razloga ovoj dužnosti ne učini za dosta, t. j. ako nije se pobrinuo za lečničku pomoć pa je zbog tog nesreća pojačana ili ako ne prijavi nesreću opštinsko,n poglavarstvu u naprod odredjenom roku, te se zbog toga ne može ustanoviti' vreme, kada se desila nesreća, niti pak uzroci i posledice, odgovoran je za sve neprilike, koje zbog toga nastanu i da snosi svu štetu. Ako poslodavac ne bi izvršio ove obveze, dužno je to da učini opštinsko poglavarstvo, ali će sve izdatke naplatiti od poslodavca. Dužnost je vlasnika poljoprivredne mašine, da osigura sve svoje radnike zato vreme, dok kod poljoprivredne mašine rade i to: za slučaj bolesti, kod okružnih blagajni, a za slučaj nezgode ma kod kojeg zavoda koji pod izvedenim uslovima vrši osiguranje za slučaj nezgode. Oslobodjeni ispitani mašinista se i za slučaj nezgode i za slučaj bolesti samo kod okružne a géptulajdonos vagy a munkaadó, aki a gépi munkát végzi. Baleset ellen biztosított mezőgazdasági gépeknél működő munkásoknak joguk van a következő segélyekre.: 1. Ha őket bármely szerencsétlenség éri, míg munkaképtelenek, de legfeljebb 200 napig a Kroáczia biztosító társulatnál: a K 1.40, ha 7000 koronára lettek biztosítva, a K 1.60, ha 8000 koronára lettek biztosítva, a K 1.80, ha 9000 koronára lettek biztosítva, a K 2.0, ha 10.000 kor.-ra lettek biztosítva. (Lásd a Kroáczia biztosító társulat általános feltételei 14. §-át.) Ezen kívül kapnak a kerületi munkásbiztosító pénztártól azon időtartamra, amig munkaképtelenek legfeljebb 70 napig díjtalan gyógyítást, mindennemű segélyt, segélyezést, valamenynyi költséget, amely költség a magyarországi 1907 : XIX. t.-c.-ben van előírva. 2. Halál esetén fizeti a Kroáczia biztosító társulat az általános feltételek 12. §-a szerint az egész biztosított összeget. 3. Végleges rokkantság esetén elsőfokú esetben a Kroáczia biztosító társulat fizeti az egész biztosított összeget, a másodfokú végleges rokkantság esetén a biztosított összeg 25—50 %, a 3. fokú véglges rokkantságra a biztosított összeg 5— 25(az általános határozatok 13. §-a, a nem kollektív biztosításra vonatkozó általános feltételek 5-ik §-ában közhírré tétetett). A munkaadó kötelessége azon esetben, ha a mezőgazdasági gépeknél működő munkásokat eléri a szerencsétlenség, a következők: Ha a biztosított munkást a munka alatt, illetőleg a munkaadó vagy ennek megbízottja rendeletére történt szolgálat gyakorlásánál eléri a szerencsétlenség,a munkaadó köteles az első 10 hét alatt a sérült (sebesült) gyógyítása és segélye után nézni oly módon. A munkaadó köteles a sebesült munkásnak legkésőbb 24 óra alatt egy orvost hozni vagy a sebesült munkást az orvoshoz vagy a kórházba szállítani és intézkedni, hogy az orvos a balesetről jelentést tegyen a biztosító társulatnak (Lásd a Kroáczia bizosító társulat általános feltételeinek 9., 10. és 11. §-ait). A munkaadó köteles ezenkívül legkésőbb 24 óra alatt a balesetről jelentést tenni a községi elöljáróságnál (Városi tanácsnál), a kerületi munkást biztosító pénztárnál és a pénztár legközelebbi orvosánál és felmutatni a biztosítási jegyet. Ha a munkaadó elfogadható ok nélkül ezen kötelezettségét nem teljesíti, azaz, ha az orvosi segély után nem nézett és ez által a szerencsétlenség rosszabbodott, vagy ha a szerencsétlenséget nem jelenti be a községi elöljáróságnál, a fent jelzett határidőben és ez által nem állapítható meg azon idő, mikor történt a szerencsétlenség, sem pedig az okok és következmények, felelős valmennyi szerencsétlenségért, amely szerencsétlenségek keletkeznek és valamennyi kárt is köteles megtéríteni. Ha a munkaadó ezen kötelezettségeit nem telejsítené, úgy ezt a községi elöljáróság tartozik megtenni, de az összes költségeket megfizettetni a munkaadó által. A mezőgazdasági gép tulajdonosának a kötelessége a valamennyi munkáját biztosítani azon időtartamra, amíg a mezőgazdasági gépnél dolgoznak, mégpedig betegség esetére a kerületi munkásbiztosító pénztárnál, balesetre azonban bármely biztosító társulatnál, amely a fent említett feltételek mellet balesetre vonatkozó biztosításokat gyakorolja. Képesített vizsgázott mozdonyvezető balesetre, úgy mint betegség esetére csak a kerületi