Barikád, 2012. április-június (4. évfolyam, 14-26. szám)

2012-04-05 / 14. szám

Főszerkesztő: Pörzse Sándor Szerkesztőbizottság: Balczó Mátyás (balczo.matyas@barikad.hu) Horváth Ádám (horvath.adam@barikad.hu) Sándor Csilla (sandor.csilla@barikad.hu) Takács Veronika (takacs.veronika@barikad.hu) Vona-Szabó Krisztina (vona.kriszta@barikad.hu) Művészeti vezető: Laboncz Edina Fotó: Béli Balázs Kreatív: Losonczy Pál Szerkesztőség: 1113 Budapest, Villányi út 20/A Telefon: 06 70 619 6810 E-mail: ujsag@barikad.hu Hirdetésfelvétel: 06 70 634 1676 hirdetes.barikad@gmail.com Előfizetés: ujsag@barikad.hu Kiadó: Magyar Hírek Kft. ISSN: ISSN 2060-873X Előfizetésben terjeszti: a Magyar Posta Zrt. Központi Hírlap Iroda Postacím: 1900 Budapest Előfizethető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, valamint megrendelhető: e-mail-en: hirlapelofizetes@posta.hu és telefonon 06-80/444-444 Előfizetés: negyed évre: 4980 Ft fél évre: 9900 Ft egy évre: 19680 Ft Árusításban terjeszti: Magyar Lapterjesztő Zrt. országos hálózatán keresztül, Relay, Inmedio üzleteiben, Tesco, Auchan, Kaisers, InterSpar, Spar, CBA, Reál, Coop üzletláncokban, MOL, OMV üzemanyagtöltő állomásokon Szerkesztőségünk fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat, cik­keket, olvasói leveleket szerkesztett, rövidített formában közölje. Kéziratokat és fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. mű­s­ok­felhasználó^^^ PÖRZSE SÁNDOR főszerkesztő VEZÉRVONAL Lemondott Magyarország köztár­sasági elnöke, Schmitt Pál. Mire Önök ezt a cikket olvassák, a kérdést már számtalan módon szétcincálták, a különböző oldalágakat még ezerfé­leképpen. Próbálom az egész hely­zetet érzelmi alapon nézni, hogy mit érzek mint átlagos magyar állam­polgár. Egyetlen szó jut eszembe: szégyen. Szégyen, hogy idáig jutot­tunk, szégyen, hogy a magyar poli­tikusok nagy része, a magyar közélet jobboldali része, a magyar újságírás tökéletesen elprostituálódott része micsoda erőfeszítéseket tett arra, hogy megmagyarázza a megma­­gyarázhatatlant, és megvédje azt, amit egyébként nem lehet. Hogyan jutott Schmitt Pál idáig? Egy olyan ember, aki egész életében a napos oldalon volt - természetesen nem kis mértékben szorgalmának és tehet­ségének köszönhetően - odáig jut, hogy köztársasági elnökként fontos­nak tartja elmondani azt, hogy neki „beszóltak" egy étteremben. Annyira tipikus fideszes ő, olyan, mint az a bi­zonyos ló az állatorvosi egyetemen, amelyen minden betegség megta­lálható. Dr. Fidesz: Káprázatos sport­­pályafutás, furcsa ívű karrier, tele tisztázatlan pontokkal, felajánlkozás az MSZP-nek többször is, majd ami­kor nem kellett, hirtelen csapódás a Fideszhez. Kellemes, jó modorú, lát­szólag igazi úriember. És higgyék el, fájó szívvel írom le a látszólag szót, mert jómagam is régóta ismerem és igen kedveltem őt. Tipikus terméke ő az úgynevezett rendszerváltást meg­előző és követő világnak. Sok össze­­kacsintás, apró stiklik, sok mosoly, pezsgő, csillogás. És egyszer csak „puff!" Ahonnan a legkevésbé várta, kapott egy hatalmas pofont. Hát per­sze, hogy nem érezte, hogy hibázott, hát persze, hogy még sértve is érzete magát. Két napja a főnyalonc újság­író kérdésére még a pereskedés lehe­tősége is felmerült. Gróf Tisza István méltóságos úrtól Schmitt Paliig 1917-ben Gróf Tisza István főméltó­sága közel két héttel az után, hogy lemondott a miniszterelnöki pozíció­járól, mivel huszártiszt volt, az ezrede után utazott a frontra. Vitéz nagybá­nyai Horthy Miklós főméltóságának a németek elrabolták a fiát, hogy ezen keresztül zsarolják a kormányzót. Ter­mészetesen nem sikerült. És ez nem valamikor a ködös régmúltban volt, hanem nagyapáink idejében. Majd kö­vetkezett a szellemet, lelket, kultúrát megnyomorgató szocializmus, hát per­sze, hogy a rendszerváltozás utáni első miniszterelnök száját elhagyta a világ egyik legcinikusabb mondata: „Tetszet­tek volna forradalmat csinálni!" Hogy olyan volt '56-osból lett köztársasági elnök, akit saját harcostársai kifütyül­tek, aki egy szélsőliberális, hazaáruló párt tagja: Göncz Árpád. Hát persze, hogy a volt pufajkás miniszterelnök lett, és amikor erre rákérdeztek, azt mondta: „Na és?" A fél ország elhitte, hogy Medgyessy Péter D-209-es ügy­nökként valójában a szocializmus meg­döntésén munkálkodott. Hát persze, hogy Orbán Viktor nyíltan beismerte, hogy mást mond kampányban, és mást csinál a valóságban. Hát persze, hogy a volt KISZ-vezér miniszterelnök a fur­csán szerzett vagyonára pedig büszke lesz: „Mi az hogy? Nagyon is!" Mi ez ahhoz képest, hogy volt kínzótisztek gyerekei lehettek pártvezérek, minisz­terek? Mi ezekhez képest, hogy Sólyom László leköszönő beszédében közel 900 ezer ember választását bélyegezte meg mint az ország első közjogi méltó­sága? Hát mi ezekhez képest Schmitt Páli ügye? Hát persze, hogy sértve érzi magát. De leginkább mi, magyarok érezzük sértve magunkat, hogy ezt tet­ték ezzel az országgal, hogy hazaáru­lók, piti ügyeskedők határozzák meg a sorsunkat, döntenek gyermekeink jö­vőjéről. Ezért van a Schmitt Pál-féle plá­giumügyben benne az egész mai Ma­gyarország, mint cseppben a tenger. Adjon az Isten szebb jövőt! BARIKÁD 2012. április 5. www.barikad.hu.

Next