Bátor, 1992 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 1-2. szám

■ Hozzászólás cikkünkhöz Még egyszer a vezetőváltásról „...mindössze a jogszabályban előírt kötelezettségüknek tettek eleget...” A Bátor c. újság 1991. évi december havi számában „Vezetőváltás és világkiállítás" című írás is tájékoztat a no­vemberi képviselő-testületi ülésen történtekről. Az írás anonim szerzője a gimnázium vezetésében kiala­kult helyzetről szólva olyan megállapítást tesz, amely mel­lett nem lehet szó nélkül elmenni. A cikkben olvasható: „Jó érzés volt hallani, ahogyan a polgármester a témát kezelte. Mint mondta: igyekeznek a feladatot a demokrácia szabályai szerint véghezvinni, ezért, bár a törvény nem írja elő, az igazgatói székre meghirdetett pályázat mellett a tantestület véleményét, elgondolásait is figyelembe veszik. Ha mindez megtörténik — s miért ne tör­ténnék? — akkor a nyírbátori gimnázium tanárai elmondhat­ják: ebben az intézményben már valóban történt a rendszer­­változás!" Nézzük, mi az, ami miatt anonim szerzőnk úgy megható­dott. A nevelési és oktatási intézmények igazgatójának kine­vezésére jelenleg az önkormányzati törvény (LVX tv.) 9., 10., továbbá az oktatási törvény (1985. évi I. tv.) 64 §-ba foglalt szabályok az irányadók. Az oktatási törvény 64 § (3) bekez­dése szerint: „az igazgató személyének kiválasztásában a nevelőtestület és az érdekképviseleti szervek részvételét biztosítani kell." Sőt, az Alkotmánybíróság 47/1991. (IX. 24.) számú határozatával a nevelőtestület e jogosítványát megerősítet­te, az intézményi demokrácia olyan megnyilvánulásaként, melyet új jogi szabályozással célszerű lehetővé tenni. Ugyan az új jogszabály még nem készült el, azonban a véleménynyilvánítás a ,,részvétel" minimuma lehet. A Mű­velődési és Közoktatási Minisztérium hetilapja, a Közneve­lés, több alkalommal foglalkozott az iskolaigazgatók vá­lasztásának kérdésével (pl. 1991.31. sz. és 34. sz. decem­beri jogi melléklet). A minisztérium jogi szakértőinek véle­ménye szerint a nevelőtestület és a szakszervezetek véle­ményét ki kell kérni. Tehát a polgármester, a képviselő-testület mindössze jogszabályban előírt kötelezettségének tett eleget, és ezért senki nem tartozik hálával senkinek. Jogállamban a jogsza­bályok betartása a hatalom részéről, sem kegy. A feladatnak a demokrácia szabályainak megfelelő megoldása nemcsak a fentebb leírtak szerint történhet. A képviselő-testület biztosíthatta volna a gimnázium nevelő­testületét, hogy jelöltjét nevezi ki — az egy liberális megol­dás lett volna. Meghökkentő számomra, a gimnázium igazgatójának le­mondását összekapcsolni, egybemosni a „rendszerválto­zás" fogalmával. A leköszönt igazgató nem volt komisszár, nem volt ejtőernyős, megbízása majd kinevezése a nevelő­testület egyetértésével történt. Számomra felfoghatatlan, személye hogyan testesítheti meg az előző rendszert. Ha jól értem anonim szerzőnket, egy intézményben akkor következik be a „rendszerváltozás": a) ha a vezetőjének helyére pályázatot írnak ki, b) és az intézmény dolgozóinak véleményét kikérik. Ezeket a szempontokat el is fogadhatjuk az intézményi rendszerváltás demokratikus szabályainak. Igaz, képvise­lő-testületünk ugyanezen ülésén a leírtakat figyelmen kívül hagyva döntött — egy másik, ugyan nem oktatási intézmény — vezetői kinevezéséről. A képviselő-testület döntése a tör­vényes előírásoknak megfelelt. Matolcsi Zoltán önkormányzati képviselő Átvilágítva és vevőre várva Eladásra kínálja az állam Jó ideje annak, hogy a nyírbá­tori Növényolajgyár, közismert nevén a Bóni, privatizációjáról hírt adtunk. Azóta többször is változott a helyzet, igaz, egyet­len alkalommal sem a Bónisok szándékából, hiszen nemcsak a nyírbátori gyárat, hanem a Nö­vényolajipari Vállalat egészét kí­nálja eladásra az állam. Elkészül­tek a felmérések, az egyes ré­szek átvilágítása is megtörtént, várták a vevői. Számos nyugati cég mutatott érdeklődést a válla­lat iránt, nem egynek közülük a nyírbátori Bóni is nagyon meg­tetszett. Döntött az ÁVÜ A hosszas bizonytalanság után — ha végleges megoldást nem is —, viszonylagos bizton­ságot mégiscsak hozott az e tár­gyban megszületett törvény, amely kimondta: 1992. január 1- jével valamennyi magyar cég és vállalat átalakítása kötelező! Az Állami Vagyonügynökség dönté­sének megfelelően a nyírbátori Növényolajgyár — akárcsak az egész vállalat — egyszemélyes részven­ytársasággá alakult át, melyből minimális százalék az önkorrr­ányzatot, a vagyon döntő többsége pedig a magyar államot illeti a.i­g. Menn­yit ér? A t­ejz értékelésénél jelentős kiinduási pontnak számított, hogy mennyit is ér valójában a cég? / ÁVÜ által megbízott, két neves nyugati cég végezte az átvilág­ást. Nem is akárhogyan! A Bőrű minden egyes részlegét és rés­­zét, pincétől a padlásig áttanul­­mányozták, s a gépeknek berend­zéseknek nemcsak a könyv szerint nyilvántartott érté­két és állapotát, hanem a valósá­gos m­­­őségét vették alapul. Nem a papi­nak, a szemüknek hittek csupán. Még arra is figyeltek, milyen a dolgozók hangulata, munkához való hozzáállása, hogyan köszön a betérőnek a portás! Lényeges szempontnak tekintették azt is, milyen üzleti kapcsolatokkal, milyen piacok­kal és megrendelőkkel rendelke­zik a nyírbátori gyár. Ha valakik, ők aztán jól tudják, nemcsak minőségi munkára, hanem a megtermelt portéka terítésére, gazdaságos eladására is figyelni kell! Még bizonytalan a határidő Az ÁVÜ megbízásából meg­rendelt felmérés elkészült, a Bóni üzleti értéke ismert. Hogy a gyár sorsa ezek után mikor dől el véglegesen, azt a nyírbátoriak nem tudják. Az eddigi huzavona után még csak saccolni sem merik, mikorra kél el a Bóni, mikor kerül pont a privatizáció végére. A Bóni jövőjéről A napraforgóból készült olajat tartálykocsikban továbbítják a nyírbátori Bóniból ELEK EMIL FELVÉTELE Jó évet zárt a múlt évben a Nyírt­­éri Tészta Kft. Termékeik keresettek, így ebben az évben sincs piacgondjuk. Termelési egy jelentős részét lengyel exportra szállítják ELEK EMIL FELVÉTELE

Next