Bátor, 1992 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 1-2. szám
■ Hozzászólás cikkünkhöz Még egyszer a vezetőváltásról „...mindössze a jogszabályban előírt kötelezettségüknek tettek eleget...” A Bátor c. újság 1991. évi december havi számában „Vezetőváltás és világkiállítás" című írás is tájékoztat a novemberi képviselő-testületi ülésen történtekről. Az írás anonim szerzője a gimnázium vezetésében kialakult helyzetről szólva olyan megállapítást tesz, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A cikkben olvasható: „Jó érzés volt hallani, ahogyan a polgármester a témát kezelte. Mint mondta: igyekeznek a feladatot a demokrácia szabályai szerint véghezvinni, ezért, bár a törvény nem írja elő, az igazgatói székre meghirdetett pályázat mellett a tantestület véleményét, elgondolásait is figyelembe veszik. Ha mindez megtörténik — s miért ne történnék? — akkor a nyírbátori gimnázium tanárai elmondhatják: ebben az intézményben már valóban történt a rendszerváltozás!" Nézzük, mi az, ami miatt anonim szerzőnk úgy meghatódott. A nevelési és oktatási intézmények igazgatójának kinevezésére jelenleg az önkormányzati törvény (LVX tv.) 9., 10., továbbá az oktatási törvény (1985. évi I. tv.) 64 §-ba foglalt szabályok az irányadók. Az oktatási törvény 64 § (3) bekezdése szerint: „az igazgató személyének kiválasztásában a nevelőtestület és az érdekképviseleti szervek részvételét biztosítani kell." Sőt, az Alkotmánybíróság 47/1991. (IX. 24.) számú határozatával a nevelőtestület e jogosítványát megerősítette, az intézményi demokrácia olyan megnyilvánulásaként, melyet új jogi szabályozással célszerű lehetővé tenni. Ugyan az új jogszabály még nem készült el, azonban a véleménynyilvánítás a ,,részvétel" minimuma lehet. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium hetilapja, a Köznevelés, több alkalommal foglalkozott az iskolaigazgatók választásának kérdésével (pl. 1991.31. sz. és 34. sz. decemberi jogi melléklet). A minisztérium jogi szakértőinek véleménye szerint a nevelőtestület és a szakszervezetek véleményét ki kell kérni. Tehát a polgármester, a képviselő-testület mindössze jogszabályban előírt kötelezettségének tett eleget, és ezért senki nem tartozik hálával senkinek. Jogállamban a jogszabályok betartása a hatalom részéről, sem kegy. A feladatnak a demokrácia szabályainak megfelelő megoldása nemcsak a fentebb leírtak szerint történhet. A képviselő-testület biztosíthatta volna a gimnázium nevelőtestületét, hogy jelöltjét nevezi ki — az egy liberális megoldás lett volna. Meghökkentő számomra, a gimnázium igazgatójának lemondását összekapcsolni, egybemosni a „rendszerváltozás" fogalmával. A leköszönt igazgató nem volt komisszár, nem volt ejtőernyős, megbízása majd kinevezése a nevelőtestület egyetértésével történt. Számomra felfoghatatlan, személye hogyan testesítheti meg az előző rendszert. Ha jól értem anonim szerzőnket, egy intézményben akkor következik be a „rendszerváltozás": a) ha a vezetőjének helyére pályázatot írnak ki, b) és az intézmény dolgozóinak véleményét kikérik. Ezeket a szempontokat el is fogadhatjuk az intézményi rendszerváltás demokratikus szabályainak. Igaz, képviselő-testületünk ugyanezen ülésén a leírtakat figyelmen kívül hagyva döntött — egy másik, ugyan nem oktatási intézmény — vezetői kinevezéséről. A képviselő-testület döntése a törvényes előírásoknak megfelelt. Matolcsi Zoltán önkormányzati képviselő Átvilágítva és vevőre várva Eladásra kínálja az állam Jó ideje annak, hogy a nyírbátori Növényolajgyár, közismert nevén a Bóni, privatizációjáról hírt adtunk. Azóta többször is változott a helyzet, igaz, egyetlen alkalommal sem a Bónisok szándékából, hiszen nemcsak a nyírbátori gyárat, hanem a Növényolajipari Vállalat egészét kínálja eladásra az állam. Elkészültek a felmérések, az egyes részek átvilágítása is megtörtént, várták a vevői. Számos nyugati cég mutatott érdeklődést a vállalat iránt, nem egynek közülük a nyírbátori Bóni is nagyon megtetszett. Döntött az ÁVÜ A hosszas bizonytalanság után — ha végleges megoldást nem is —, viszonylagos biztonságot mégiscsak hozott az e tárgyban megszületett törvény, amely kimondta: 1992. január 1- jével valamennyi magyar cég és vállalat átalakítása kötelező! Az Állami Vagyonügynökség döntésének megfelelően a nyírbátori Növényolajgyár — akárcsak az egész vállalat — egyszemélyes részvenytársasággá alakult át, melyből minimális százalék az önkorrrányzatot, a vagyon döntő többsége pedig a magyar államot illeti a.ig. Mennyit ér? A tejz értékelésénél jelentős kiinduási pontnak számított, hogy mennyit is ér valójában a cég? / ÁVÜ által megbízott, két neves nyugati cég végezte az átvilágást. Nem is akárhogyan! A Bőrű minden egyes részlegét és részét, pincétől a padlásig áttanulmányozták, s a gépeknek berendzéseknek nemcsak a könyv szerint nyilvántartott értékét és állapotát, hanem a valóságos mőségét vették alapul. Nem a papinak, a szemüknek hittek csupán. Még arra is figyeltek, milyen a dolgozók hangulata, munkához való hozzáállása, hogyan köszön a betérőnek a portás! Lényeges szempontnak tekintették azt is, milyen üzleti kapcsolatokkal, milyen piacokkal és megrendelőkkel rendelkezik a nyírbátori gyár. Ha valakik, ők aztán jól tudják, nemcsak minőségi munkára, hanem a megtermelt portéka terítésére, gazdaságos eladására is figyelni kell! Még bizonytalan a határidő Az ÁVÜ megbízásából megrendelt felmérés elkészült, a Bóni üzleti értéke ismert. Hogy a gyár sorsa ezek után mikor dől el véglegesen, azt a nyírbátoriak nem tudják. Az eddigi huzavona után még csak saccolni sem merik, mikorra kél el a Bóni, mikor kerül pont a privatizáció végére. A Bóni jövőjéről A napraforgóból készült olajat tartálykocsikban továbbítják a nyírbátori Bóniból ELEK EMIL FELVÉTELE Jó évet zárt a múlt évben a Nyírtéri Tészta Kft. Termékeik keresettek, így ebben az évben sincs piacgondjuk. Termelési egy jelentős részét lengyel exportra szállítják ELEK EMIL FELVÉTELE