Bátor, 1996 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1996 / 9. szám
Városunkban nemzeti ünnepeink alkalmából megtartott emlékezések, előadások üggyé váltak. A bolsevik-gestapo november hetezései, április négyezései, kötelező felvonulások, a rosszízű zászlólengetések (Kossuth-címer nélkül), az ilyen meg olyan elvtársak hazug, unalmas beszédei után pancsolva a demokrácia és szólásszabadság adta lehetőségekben végre őszinte nemzeti érzések fakadhatnak belőlünk. A "Szárnyas Sárkány" Kulturális Vállalkozás szervezésében Buzogány Béla színművész egy grandiózus március 15-e után közelünkbe hozott egy olyan október 23- át, amelynek alapgondolata a következő "de holtvágányra döcögött-e vajon a véres villamos" azaz: vége van-e a vörös terrornak, vagy csupán más színben itt ül a nyakunkon. Érdekes-értékes művészi találkozás a Magyar József költő és Buzogány színészrendező páros. A költő magvas-magyar gondolatai olyan képi-környezeti helyet kapnak évről évre, ahol döbbenetes intenzitással képesek az ember lelkébe férkőzni és ott elindítani nemzeti érzéseket, nemzeti kérdéseket. A nézőnek az a gyanúja támad, hogy jól érzi magát az ünnepségen, hogy tényleges művészi élményt is kap a már annyiszor feldolgozott tartalmi érték mellett. Petróczki Ferenc polgármester ünnepi beszéde mintha csak része lett volna a produkciónak, a semmitmondó, üres frázisok helyett töményen tárta elénk azt a tényt, hogy ma mit jelenthet és jelent számunkra a dicsőséges októberi forradalom emléke, tanítása. Meglepő volt az a száraz-kopogó tényismertetés, amely az ’ 56-os forradalmi Nyírbátorról szólt. A fellépő nyírbátori fiatalok az 1956-os forradalom utáni megtorlás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dokumentumaiból olvastak fel részleteket. Az előadás második részében bemutatott filmetűdök megtekintése arra volt jó, hogy szomorúan megállapíthassuk: bármilyen társadalmi rendben oly mocskos tud lenni a hatalom, amilyennek hagyjuk azt. 1956 szelleme kötelezi minden igaz fiát e nemzetnek arra, hogy zsenge szabadságukat-magyarságunkat féltve-figyelve őrizze, ápolja, erősítse. Nyírbátor főteréről is ezt üzente negyven évvel ezelőtt dr. Nánássy István, az akkori járási nemzeti tanács elnöke volt. Ünnepi állománygyűlés a határőrségnél határőr századossá Béres János főhadnagyot. Rendészeti főigazgatói dicséretben és jutalomban Papp Csaba százados, szervezési főigazgatóiban Bulyáki Kálmán őrnagy, gazdasági főigazgatóiban Lakatos Gyula közalkalmazott részesült. A Határőrség Nyírbátori Igazgatóság igazgatója soron kívül előléptette határőr főtörzszászlóssá: Petrika Jánoszls.-t, határőr törzszászlóssá Váradi István zls.-t, határőr főőrm.-t, Gyulai Attila őrm.-t, Bisi Tibor öm.-t, Nagy László őrm.t, Nyisztor Attila őrm.-t, Tordai István crm.-t. Igazgatói dicséretben és jutalomban 24 hivatásost és közalkalmazottat részesített, 12 közalkalmazottat előre sorolt. Az 1996. október 22-i központi ünnepségeken a Parla Ünnepi állománygyűlésen emlékeztek meg a Köztársaság kikiáltásának 6. és az 1956. októberi események 40. évfordulójáról október 21-én a Nyírbátori Határőr Igazgatóságon. Az ünnepi beszéd, a megemlékezés szavai után elismerések átadására került sor. A Határőrség Országos Parancsnoka soron kívül előléptette határőr alezredessé Papp László őrnagyot, határőr őrnaggyá Magyar Zoltán századost, törzsőrmesterré Boross József term.-t, Dankai György term.-t, Oncsó Ferenc term.-t, határőr törzsőrmesterré Dorogi Tamás mentben és a Belügyminisztériumban további jutalmak átadására került sor. A Parlamentben a köztársasági elnök dandártábornokká nevezte ki Seres József határőr ezredest. A Belügyminisztériumban vette át dicséretét és jutalmát Lengyel Sándor alezredes. A Határőrség központi ünnepségén az orszá gos parancsnok tanácsosi címet adományozott Városi Józsefből, alezredesnek, dicséretben és jutalomban részesítette Molnár László hőrőrnagyot. Rendészeti főigazgatói dicséretet és jutalmat Bánhegyi János alezredes, szervezési főigazgatóit Bara György alezredes, gazdasági főigazgatóit Szabó János alezredes vehetett át. Tanyik József