Bátor, 1998 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1998 / 1. szám

ÜGYFÉLBŐL HIVATALNOK­ int az már viszonylag köztudott, két tavaly elfoga­dott törvény előírásai folytán a kiemelt városok feladata és hatásköre számottevően bővült Az elmúlt év novemberétől meg­­alakultak a városi gyámhivatalok, ez év elejétől pedig városi jegyzői hatáskörbe kerültek a kiemelt építésigazgatási felada­tok. A két törvény végrehajtási rendelete Nyírbátor vonatko­zásában 16 községre terjesztette ki az illetékességi területet. Az építési ügyek tekintetében lehetőség van arra, hogy a köz­ségek, vagy azok társulásai ma­guk vállalják a feladatellátást. Egy ilyen társulás jött létre, ezért jelenleg 12 község tartozik a városhoz. A megnövekedett fe­ladatokhoz bővíteni kellett a lét­számot is. Ennek kapcsán beszél­gettünk el első tapasztalataikról a polgármesteri hivatal három új munkatársával. Makrancziné Németh Mária, ügyintéző: A jegyzői hatáskörbe tartozó gyámügyekkel, illetve a gyer­mekvédelmi támogatásokkal foglalkozom. Korábban óvónő­ként dolgoztam, de amíg gyesen voltam, elvégeztem a gyógype­dagógiai asszisztensi szakot. Ez jól is jött, mert időközben a ko­rábbi munkahelyemet bezárták, ezért úgy éreztem, hogy váltani kell. Jelenlegi irodai munkám per­sze egészen más, mint a koráb­bi. Sok olyan feladatunk is van, amiről a kívülálló nem is tud­hat, például az irattározás. Soha­sem gondoltam, hogy ennyit kell dolgozni egy hivatalban. Menet közben kellett megtanul­nom mindent, azonnal bedobtak a mélyvízbe. Az eltelt alig két hónap alatt több mint hatszáz üggyel foglalkoztam. És sajnos, vannak ügyfelek, akik a mini­mális együttműködésre se haj­landók, sokszor egy kérelmet sem akarnak kitölteni. De sohasem szabad elfelejte­nünk, hogy mi nem elsősorban ügyekkel foglalkozunk, hanem nehéz helyzetbe került csalá­dokkal. Azt hiszem, jó hasznát veszem a pedagógiai gyakorla­tomnak, hiszen ezek a problé­más családokban élő emberek gyakran ingerültek türelmetle­nek, és nekünk nagyon türelmes­nek kell lennünk. Előfordul, hogy nem tudunk annyit segíte­ni, amennyit szeretnénk, hiszen a jogszabályok megkötik a ke­zünket. Ám sokszor már azt is megköszönik, ha meghallgatjuk őket. Az egyik állami gondozott kislány, aki nemrég ment férj­hez, a múltkor még fényké­pet is küldött. Érik tehát ezen a pályán az emberi sikerélmé­nyek is. Hozzá kell tennem, hogy ötta­gú csoportunk nagyon össze­tartó, mindenben segítjük egy­mást. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a nehézségek el­lenére sem bántam meg a dön­tésemet. Szilágyiné Rischt Irén, b­író: Én a gyámhatóságnál dolgo­zom, korábban a Csepelben vol­tam adminisztrátor. Öt évig vol­tam gyesen, közben adódott ez a lehetőség. El kell mondanom, hogy talán meglepő, de jelenle­gi munkám alapvetően külön­bözik a korábbitól. Persze, ko­rábban is gépeltem jegyzőköny­veket, ügyiratokat, ám ott az volt az alapkövetelmény, hogy mindig a cég érdekeit tartsam szem előtt, itt pedig mindig az ügyfél a legfontosabb. A feladatom is jóval sokré­tűbb. Már csak azért is, mert az ember nem tudja kivonni magát a sok emberi probléma hatása alól. Őszintén szólva nem is gondoltam, hogy ennyi nyomo­rúság és gond van a közvetlen közelünkben, mert amikor a tele­vízióban mutatják a szerencsét­len embereket, az olyan tá­volinak tűnik. Csak itt döbben­tem rá arra, az emberek több­sége igazából nem tehet arról, hogy lehetetlen helyzetbe került. Ha lehetőség nyílik rá, akkor igyekszem segíteni az ügyinté­ző munkáját, megpróbálok el­beszélgetni az ügyféllel, taná­csot adni neki. Sokszor megsaj­náljuk őket, és ilyenkor már nem is annyira a hivatalnok próbál segíteni, hanem az ember. Volt itt például egy állami gondozás­ba vett kislány, aki, miközben felvettük a jegyzőkönyvet sírva panaszolta, hogy két napja nem evett. Nem bírtuk megállni, el­szaladtunk, és hoztunk neki sza­lámit. Nyilvánvaló, hogy be kell tar­tanunk az előírásokat, de első­sorban azt kell nézni, miben segíthetünk, és nem a parag­rafust. Szerintem lelketlen em­ber ilyen helyre ne is jöjjön dol­gozni. Azt tapasztaltuk, hogy sokszor épp azok nem kérnek segítséget, akik leginkább rá­szorulnak. Az is előfordul, hogy az ügyfél nem tud írni. Ilyen ese­tekben elsősorban türelemre és megértésre van szükség. És min­dig nagy öröm, bár valamiben se­gíthettünk. Veres László, gépkocsiveze­tő: Korábban az egyik iskolában dolgoztam, szintén gépkocsive­zetőként. Úgy hiszem, bizonyos szempontból nem történt nagy változás, hiszen a gyámügyi csoportnál szintén a gyerekek ér­dekében dolgozom. Én viszem ki a családokhoz az ügyintéző­ket, akik környezettanulmányt végeznek. A munkám igazán változatos, hiszen vannak olyan sürgős esetek, amikor néhány percen belül a helyszínre kell in­dulnunk. Az igazi változás még ezután következik be a munkámban. Én fogom ugyanis a környező köz­ségekbe kiszállítani az építési-, valamint a gyámügyekben il­letékes ügyintézőket. Ez nem kis feladat lesz, ugyanis rendszere­sen járnunk kell majd az idecsa­tolt falvakat. Orémus Kálmán Újjáéledt a Gazdakör December 7-én a Haza és haladás Alapítvány, az önkormányzati képviselő-testület, valamint a polgármesteri hivatal támogatá­sával megalakult városunkban a Gazdakör. Az alakuló ülésen el­fogadták a kör alapszabályát. Ennek értelmében a Gazdakör célja, többek között, a tagok ér­dekeinek képviselete, gazdálko­dási ismereteik fejlesztése, a ter­melés mennyiségi és minőségi mutatóinak javítása, a termelési eszközök beszerzésének és a ter­més értékesítésének segítése. A szervezet elnökévé Nagy Istvánt választották. A jogi személyként működő kör tulajdonképpen a nemes ha­gyományokat folytatja, hiszen az egykori Nyírbátori Községi Gazdakör örökösének, és jog­utódjának tekinti magát. Kie­melt feladatának tartja, hogy se­gítséget nyújtson a következő gazdanemzedék képzésében. A kör teljes jogú tagja lehet az a cselekvőképes 18. életévét betöltött Magyarországon lakó­hellyel rendelkező magyar ál­lampolgár, letelepedési enge­déllyel rendelkező külföldi állampolgár, illetve jogi sze­mély, aki elfogadja a szervezet alapszabályzatát, tevékenyen részt vesz annak munkájában, belépési szándékát külön nyilat­kozatban bejelenti, fizeti a tag­sági díjat és tulajdonában vagy használatában legalább 3000 négyzetméter földterület van. Emellett lesznek pártoló tagok és tiszteletbeli tagok is. Termé­szetes személy esetén havonta száz forint a tagdíj, pártoló tag jogi személy esetén pedig évi hatezer forint. A szervezet „Nyírbátori téli es­ték” címmel mezőgazdasággal kapcsolatos előadás-sorozatot szervez, melyre minden érdek­lődőt szeretettel várnak. O. K

Next