Bátor, 2021 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2021 / 1. szám

2020 BÁTOR • 3 INTERJÚ désének garanciája, ha egészségesek és munkára képesek a dolgozói. Szóval igyekszünk bevonni a cégeket is. Ha ezt sikerre visszük, akkor nemcsak a várost, hanem a térséget is védeni tudjuk, hiszen tényleg többezer ember jár a térségből az ipari parkba dolgozni.­­ Ha a becslések megközelítik a va­lóságot, akkor kb. ezren is élhetnek a városban úgy, hogy sem ideiglenes, sem állandó lakcímük nincs Nyírbátorban. Most egy határozott cselekvés indul az önkormányzat részéről, hogy ez a hely­zet megváltozzon. Mit tudnak tenni? - A jogszabályok pontosan megha­tározzák, hogy egy adott személynek mi az állandó és mi az ideiglenes lakcíme. Az tekinthető állandó lakcímnek, ahol a személy életvitelszerűen él. Ahonnan a gyerekemet viszem az iskolába, ahonnan megyek munkába, ahová hazamegyek aludni, ahol a közszolgáltatásokat igény­be veszem. Ha tehát valaki itt a városban kivesz egy apartmant, tartósan itt él, itt rendezkedik be, és nap mint nap itt él, akkor ez joggal nevezhető állandó lak­címének. Ezt be is kell jegyeztetni. Nem mi találtuk ki, ez benne van az erről szóló jogszabályban. Az ideiglenes lakcím lehet pl. a kollégium. Amikor hét közben itt élek, hétvégén hazamegyek. Azt vettük észre, hogy megindult egy pozitív folyamat a városban. Egyre többen vannak, akik már évek óta a város valame­lyik cégénél dolgoznak, és igyekeznek be­költözni a városba. Ez egy helyes törekvés. Szerencsére megindult egy apartmanfej­lesztési hullám a városban, vannak albér­letek is, azaz van hová beköltözni. Ennek mi örülünk, csak az a problémánk, hogy ezeknek az embereknek a döntő többsége nem jelentkezett be nyírbátori lakcímre.­­ Nyilván sokan lakhatnak így, de az ezres nagyság azért lehet, hogy túlzó.­­ Ha figyelembe vesszük, hogy mennyi ingatlan van hivatalosan üresen, és közben ugyanezekben mégis mennyien lakhatnak, mert mi is itt élünk, és tudjuk, hogy a sok „üres" ház, lakás mégsem üres, akkor az ezres szám helytálló lehet. Ezt majd ak­kor látjuk pontosan, ha a folyamat végén ezek az emberek bejelentkeznek. Nézzük a probléma egyik részét! Ezek az emberek pontosan úgy veszik igénybe a közszolgál­tatásokat, mint azok, akik nyírbátoriként te­szik, csak éppen az előző csoport bizonyos szolgáltatásokért nem fizet. Banális példa a hulladékszállítás. Aki bejelentett lakó, az fizet a hulladékszállításért, aki csak lakik, az nem fizet. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy átalakított ingatlanban, a korábbi egy család helyett - az átalakítás után - akár négy család él, de a tulajdonos jó esetben csak egy családért fizeti a szolgáltatást. Most tehát az a legfontosabb, hogy elérjük: aki itt él, az jelentkezzen be Nyírbátorban. - Ez miért csak most lett hirtelen ekkora probléma? - Ez mindig fájt, de mára már annyian vannak, hogy ez sok területen érzékelhető, ráadásul ez folyamatosan növekvő prob­léma. Ma, amikor az önkormányzat olyan elvonásokkal kénytelen számolni, amelyek korábban nem voltak, akkor a „minden fo­rint számít" elv alapján igyekszünk eljárni. Beszéltünk már korábban arról, hogy a különféle kormányzati intézkedések miatt nagyjából 500-600 millió forinttal csökken a költségvetésünk, akkor törekszünk arra, hogy a kisebb-nagyobb megtalálható for­rásokat felderítsük. Ugyanakkor ez egy igazságossági kérdés is. Ha valaki Nyírbátorban lakik és igénybe veszi a nyírbátori adófizetők által működtetett szolgáltatásokat - ezek kö­zött több ingyenes szolgáltatás is van - akkor bizony elvárható, hogy jelentkezzen be hozzánk. Ez a minimum, s ez még nem is kerül pénzébe senkinek.­­ Az albérlőnek, vagy az apartma­nok bérlőjének ez tényleg csak ennyi, de az is teljesen nyilvánvaló, hogy itt más problémáról van szó. Az is lehet, hogy a tulajdonos nem járul hozzá az állandó lakcím létesítéséhez.­­ Valószínűleg ez egy összetett prob­léma. Magunkon, mármint az önkormány­zaton kezdtük ezt a folyamatot. Év végén átalakítottuk a lakásrendeletet. Ebben már az szerepel, hogy aki beköltözik a lakásba, annak, azoknak kötelező oda, állandó lak­címre bejelentkezni. Ezzel a bérbeadó egy­általán nem kerülhet hátrányos helyzetbe. Attól, hogy valakinek az a címe, ahol albér­lőként, bérlőként él, pontosan ugyanolyan eljárással lehet kiköltöztetni (ha erre szük­ség lenne), mintha nem lenne bejelentkez­ve. Itt egyetlen ok, a szürkegazdaság kér­dése merülhet fel. - Mármint, hivatalos, bejelentett szerződés nélkül, zsebbe fizeti valaki a bérleti díjat. - Igen, erre gondolok. Szélsőségként mondom, hogy van, aki kiutalt önkor­mányzati lakásban lakik, miközben vett magának saját lakást, amit kiadott albér­letbe. Ezzel nem azt mondom, hogy nem fizeti utána az adót, csak, mint érdekessé­get említettem. Egyébként azt gondolom, hogy a jogszabályokat mindenki tartsa be. - Mit tehet egy önkormányzat, hogy ez a helyzet megváltozzon? - Két dolgot tudunk tenni. Egyrészt ösztönözzük az érintetteket, s ha ez ke­vés, akkor kötelezzük, hogy tartsák be a jogszabályokat. - Hogyan lehet erre kötelezni vala­kit? - Megvizsgáljuk azokat az ingatlano­kat, amelyekbe nincs senki bejelentve. - Ez hogy történik majd a gyakorlat­ban? Becsengetnek, belesnek...? - Ahol például igénybe veszik a hul­ladékszállítást, de arról a lakcímről nincs befizetés, ott feltehetően élnek emberek. Megkérdezzük a lakóközösséget is, hogy tudnak-e olyan lakókról, akik hivatalo­san nem is léteznek. Egyéb eszközöket is vizsgálunk. - Most tehát az várható, hogy ebben az ügyben szigorúbbak lesznek? - Abban biztos lehet mindenki, hogy ezt az ügyet az első félévben végigvis­­­szük. - Ezek után, könnyen előfordul­hat, hogy év végére 12000 helyett már 13000 lakosú lesz Nyírbátor? - Nem lepődnék meg, mert én ebben biztos vagyok. Ez azért is nagyon fontos, mert míg most a nem bejelentett nyírbá­­riakért semmilyen támogatást nem ka­punk, azt a bizonyos kvótát eleve bukjuk. S van még egy fontos indokunk. A városban nagyon magas az egy főre jutó iparűzési adó. Nagyon sok támogatás, finanszíro­zás ehhez a mutatóhoz kapcsolódik. Nem nehéz kiszámolni, hogy mekkora különb­ség, ha a teljes iparűzési adót 12000 fővel osztjuk, vagy 13-14000 fővel. Ha kisebb az egy főre jutó adó, akkor bizony keve­sebb forrást vesznek el tőlünk. Ha min­dent összevetünk, amiket az előbbiekben is felsoroltunk, akkor a költségvetésünk akár 100 millió forinttal erősödhet csak azzal, hogy az amúgy is itt élők bejelent­keznek állandó lakcímre, mint ahogy ezt a jogszabály is megköveteli.

Next