Bátor, 2021 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 1. szám
2020 BÁTOR • 3 INTERJÚ désének garanciája, ha egészségesek és munkára képesek a dolgozói. Szóval igyekszünk bevonni a cégeket is. Ha ezt sikerre visszük, akkor nemcsak a várost, hanem a térséget is védeni tudjuk, hiszen tényleg többezer ember jár a térségből az ipari parkba dolgozni. Ha a becslések megközelítik a valóságot, akkor kb. ezren is élhetnek a városban úgy, hogy sem ideiglenes, sem állandó lakcímük nincs Nyírbátorban. Most egy határozott cselekvés indul az önkormányzat részéről, hogy ez a helyzet megváltozzon. Mit tudnak tenni? - A jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy egy adott személynek mi az állandó és mi az ideiglenes lakcíme. Az tekinthető állandó lakcímnek, ahol a személy életvitelszerűen él. Ahonnan a gyerekemet viszem az iskolába, ahonnan megyek munkába, ahová hazamegyek aludni, ahol a közszolgáltatásokat igénybe veszem. Ha tehát valaki itt a városban kivesz egy apartmant, tartósan itt él, itt rendezkedik be, és nap mint nap itt él, akkor ez joggal nevezhető állandó lakcímének. Ezt be is kell jegyeztetni. Nem mi találtuk ki, ez benne van az erről szóló jogszabályban. Az ideiglenes lakcím lehet pl. a kollégium. Amikor hét közben itt élek, hétvégén hazamegyek. Azt vettük észre, hogy megindult egy pozitív folyamat a városban. Egyre többen vannak, akik már évek óta a város valamelyik cégénél dolgoznak, és igyekeznek beköltözni a városba. Ez egy helyes törekvés. Szerencsére megindult egy apartmanfejlesztési hullám a városban, vannak albérletek is, azaz van hová beköltözni. Ennek mi örülünk, csak az a problémánk, hogy ezeknek az embereknek a döntő többsége nem jelentkezett be nyírbátori lakcímre. Nyilván sokan lakhatnak így, de az ezres nagyság azért lehet, hogy túlzó. Ha figyelembe vesszük, hogy mennyi ingatlan van hivatalosan üresen, és közben ugyanezekben mégis mennyien lakhatnak, mert mi is itt élünk, és tudjuk, hogy a sok „üres" ház, lakás mégsem üres, akkor az ezres szám helytálló lehet. Ezt majd akkor látjuk pontosan, ha a folyamat végén ezek az emberek bejelentkeznek. Nézzük a probléma egyik részét! Ezek az emberek pontosan úgy veszik igénybe a közszolgáltatásokat, mint azok, akik nyírbátoriként teszik, csak éppen az előző csoport bizonyos szolgáltatásokért nem fizet. Banális példa a hulladékszállítás. Aki bejelentett lakó, az fizet a hulladékszállításért, aki csak lakik, az nem fizet. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy átalakított ingatlanban, a korábbi egy család helyett - az átalakítás után - akár négy család él, de a tulajdonos jó esetben csak egy családért fizeti a szolgáltatást. Most tehát az a legfontosabb, hogy elérjük: aki itt él, az jelentkezzen be Nyírbátorban. - Ez miért csak most lett hirtelen ekkora probléma? - Ez mindig fájt, de mára már annyian vannak, hogy ez sok területen érzékelhető, ráadásul ez folyamatosan növekvő probléma. Ma, amikor az önkormányzat olyan elvonásokkal kénytelen számolni, amelyek korábban nem voltak, akkor a „minden forint számít" elv alapján igyekszünk eljárni. Beszéltünk már korábban arról, hogy a különféle kormányzati intézkedések miatt nagyjából 500-600 millió forinttal csökken a költségvetésünk, akkor törekszünk arra, hogy a kisebb-nagyobb megtalálható forrásokat felderítsük. Ugyanakkor ez egy igazságossági kérdés is. Ha valaki Nyírbátorban lakik és igénybe veszi a nyírbátori adófizetők által működtetett szolgáltatásokat - ezek között több ingyenes szolgáltatás is van - akkor bizony elvárható, hogy jelentkezzen be hozzánk. Ez a minimum, s ez még nem is kerül pénzébe senkinek. Az albérlőnek, vagy az apartmanok bérlőjének ez tényleg csak ennyi, de az is teljesen nyilvánvaló, hogy itt más problémáról van szó. Az is lehet, hogy a tulajdonos nem járul hozzá az állandó lakcím létesítéséhez. Valószínűleg ez egy összetett probléma. Magunkon, mármint az önkormányzaton kezdtük ezt a folyamatot. Év végén átalakítottuk a lakásrendeletet. Ebben már az szerepel, hogy aki beköltözik a lakásba, annak, azoknak kötelező oda, állandó lakcímre bejelentkezni. Ezzel a bérbeadó egyáltalán nem kerülhet hátrányos helyzetbe. Attól, hogy valakinek az a címe, ahol albérlőként, bérlőként él, pontosan ugyanolyan eljárással lehet kiköltöztetni (ha erre szükség lenne), mintha nem lenne bejelentkezve. Itt egyetlen ok, a szürkegazdaság kérdése merülhet fel. - Mármint, hivatalos, bejelentett szerződés nélkül, zsebbe fizeti valaki a bérleti díjat. - Igen, erre gondolok. Szélsőségként mondom, hogy van, aki kiutalt önkormányzati lakásban lakik, miközben vett magának saját lakást, amit kiadott albérletbe. Ezzel nem azt mondom, hogy nem fizeti utána az adót, csak, mint érdekességet említettem. Egyébként azt gondolom, hogy a jogszabályokat mindenki tartsa be. - Mit tehet egy önkormányzat, hogy ez a helyzet megváltozzon? - Két dolgot tudunk tenni. Egyrészt ösztönözzük az érintetteket, s ha ez kevés, akkor kötelezzük, hogy tartsák be a jogszabályokat. - Hogyan lehet erre kötelezni valakit? - Megvizsgáljuk azokat az ingatlanokat, amelyekbe nincs senki bejelentve. - Ez hogy történik majd a gyakorlatban? Becsengetnek, belesnek...? - Ahol például igénybe veszik a hulladékszállítást, de arról a lakcímről nincs befizetés, ott feltehetően élnek emberek. Megkérdezzük a lakóközösséget is, hogy tudnak-e olyan lakókról, akik hivatalosan nem is léteznek. Egyéb eszközöket is vizsgálunk. - Most tehát az várható, hogy ebben az ügyben szigorúbbak lesznek? - Abban biztos lehet mindenki, hogy ezt az ügyet az első félévben végigvisszük. - Ezek után, könnyen előfordulhat, hogy év végére 12000 helyett már 13000 lakosú lesz Nyírbátor? - Nem lepődnék meg, mert én ebben biztos vagyok. Ez azért is nagyon fontos, mert míg most a nem bejelentett nyírbáriakért semmilyen támogatást nem kapunk, azt a bizonyos kvótát eleve bukjuk. S van még egy fontos indokunk. A városban nagyon magas az egy főre jutó iparűzési adó. Nagyon sok támogatás, finanszírozás ehhez a mutatóhoz kapcsolódik. Nem nehéz kiszámolni, hogy mekkora különbség, ha a teljes iparűzési adót 12000 fővel osztjuk, vagy 13-14000 fővel. Ha kisebb az egy főre jutó adó, akkor bizony kevesebb forrást vesznek el tőlünk. Ha mindent összevetünk, amiket az előbbiekben is felsoroltunk, akkor a költségvetésünk akár 100 millió forinttal erősödhet csak azzal, hogy az amúgy is itt élők bejelentkeznek állandó lakcímre, mint ahogy ezt a jogszabály is megköveteli.