Bátor, 2023 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám
2 •2023 BÁTOR INTERJÚ „NEHÉZ, DE SZÉP ÉVÜNK LESZ" Akár 1 milliárd forinttal is drágulhat a város működtetése, de a betervezett fejlesztéseket és beruházásokat nem lehet tovább tolni, mondja Máté Antal. Lesznek karbantartások, felújítások, amelyek idén elmaradnak, de valójában minden fontosabb ügyre előteremtik a pénzt. Nagyon is érzékelhető változásokat várnak a fürdő működésében, ami komoly színvonaljavulással jár, és az új fejlesztések is sok új-régi vendéget hozhatnak a Sárkány fürdőbe. Egy másik fontos fejlesztésnek is el kell indulni idén. Az idősek lakóparkjának az építkezése is elindulhat még az idén. A riporter Nagy Miklós. - Azt még nem tudhatjuk, hogy milyen nehézségekkel lesz terhes ez az év, bár sok mindent már sejtünk. Az már látszik, hogy a ciklus elején elfogadott terveket némileg módosítani kell, bár az még nem biztos, hogy a teljes 5 éves gazdasági programot át kell-e alakítani. Ha nagyon röviden kell megfogalmazni, akkor milyen lesz ez az év? Nehéz évünk lesz. Itt is többször beszélgettünk már arról, hogy hosszú évek óta nem tapasztalt költségvetési, pénzügyi helyzetbe kerülünk, illetve már kerültünk is. Gyorsabban nőnek a kiadásaink, mint ahogy emelkednek a bevételeink. - Ez főként az energiaárakat jelenti? - Nem, dehogy. Ebben benne van az infláció, a forint gyengülése, benne van a bérfelzárkóztatás, és természetesen a rezsi energiaköltsége. Ha ezeket összepakoljuk, akkor ez milliárdos nagyságrendű többletkiadást jelent. Ilyen szempontból ez mínuszos év lesz. - Azt már lehet tudni január közepén, hogy mit fedez le az állami költségvetés? - Nagyjából már látjuk, de még nincsenek egészen pontos számok. Azt például nem tudjuk, hogy a bejelentett béremeléseknél az állam milyen mértékben járul hozzá az állami normatíva alapján működő intézményeink alkalmazottainak (óvoda, szociális terület) a béremeléséhez. A város már évek óta nagyrészt a saját bevételeiből finanszírozza magát. Ezek az adóbevételeink, a vagyonhasznosításunk, a díjbevételeink. Az átlagtámogatásunk az államtól 1 milliárd forint, miközben az éves költségvetésünk pedig 6 milliárd forint. Az állami támogatások minimális mértékben nőnek, miközben a kiadások drasztikusan megugrottak. - Ami az állami finanszírozást illeti, az önkormányzati pozíciók folyamatosan romlanak? - Általában romlanak. Számoljunk 20 százalékos inflációval, ha az előző évből indulunk ki, és tudjuk, hogy nagyjából 4 milliárd forint a működési kiadásunk... - Nagy Márton gazdasági miniszter 14,5 százalékos inflációról beszélt a minap. - Várjuk meg a KSH adatait! Biztosra veszem, hogy bőven meghaladja az infláció a 14,5 százalékot. Sokkal inkább 20 százalékos pénzromlásról kell beszéljünk. Az önkormányzatnál az egyik legjelentősebb tétel az energia, illetve a bér. A bérnél már nagyjából látjuk, hogy mi a realitás. Az energiánál drasztikus az áremelkedés. Ezek együtt már 20 százalékra emelik az inflációt. 4 milliárdos működési költségnél ez 800 millió forint plusz kiadást jelent. Ehhez kaptunk 157 millió forint kiegészítő támogatást a távfűtéshez. Úgy is fogalmazhatnék, hogy ezt pedig már a szolidaritási hozzájárulás elviszi. Korábban volt ez 480 millió forint, de most már 700 milliót visz el az állam a bevételeinkből szolidaritási hozzájárulás címén. Nyilván gőzerővel számolják az idei költségvetést. Hol kell, lehet spórolni, muszáj megszorítani? Azt már mindenki tudja, hogy az energiaköltségen szeretnénk jelentős megtakarításokat az év első három hónapjában. Ezekből következtek a bezárások és az épületek temperáló fűtése. Ezen sokat szeretnénk megspórolni. Ugyanakkor sokkal takarékosabb gazdálkodásra állunk át. Ez nem jó. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben sok mindent nem teszünk meg, amit a normál működésben meg kellene tennünk. - Konkrétan ez hol érezhető? - Kevesebbet fogunk költeni az úthálózat karbantartására. Az utak nyilván nem mennek 1 év alatt tönkre, de persze a következő években már jóval drágábban tudjuk ezeket rendbe tenni. Szintén átütemezünk karbantartási-felújítási feladatokat, amiket jó lett volna elvégezni, de most nem jut rá pénz. Nem festünk az óvodában, nem cserélünk le bizonyos eszközöket, hiába voltak beütemezve. - Mi a helyzet az idei évre, illetve a következő évre tervezett fejlesztésekkel? Ezek egy része elmarad, tolódik a következő évekre, vagy mindent újra kell tervezni? - Nagyon sok mindent nem tudunk eltolni. Az a helyzet ugyanis, hogy a saját bevételből tervezett beruházásainkat, fejlesztéseinket mindig összehangoltuk és összehangoljuk a nyertes pályázatainkkal. Három pályázatunkban szerepel valamilyen módon a belvízelvezetés rendezése. Azt nem tehetjük meg, hogy azokon a területeken, amelyeket nem tudtuk a pályázatokba belevenni, ebből a rendezésből kihagyjuk. Vagy például a Fáy-lakótelepen pályázatból rendezünk egy zöldfelületi részt, de van egy másik terület, amit szintén régen várnak a lakók, hogy rendbe tegyük. Ezen a két területen egyszerre szeretnénk elvégezni munkákat (nyilván az egyik részt önkormányzati pénzből), hogy ne azt érezzék, hogy van, amelyik rész kap, a másik pedig nem. Arról nem is beszélve, hogy nyilván egyszerre ésszerű ezeket a rendezéseket megcsinálni. Ezen túl lesznek olyan fejlesztések, amiket már tovább nem lehet tologatni, mert már így is évekig csak halogattuk. - Ehhez viszont pénz kell, nem is kevés. Honnan lesznek erre források? - Nincsen titkos tartalékunk, de elő fogjuk teremteni erre a pénzt. Általában ingatlanértékesítés adja a forrást. Befektetőket vonzunk, ipari területeket alakítunk ki, és azokat értékesítjük. - Mennyi pénzt kell így előteremteni? - Idén, nagyjából 150 millió forinttal számolunk ilyen módon. Ami idén nehézséget okoz, hogy most lesz a költségvetésnek egy vesztesége, amit először