Községi polgári fiúiskola, Battonya, 1933

2­ 7. Tanulmányi és nevelési ügyek, a) Értekezletek. A tanév folya­mán 1 alakuló-, 10 havi rendes-, ezek keretében októberben és februárban 2 módszeres-, novemberben és áprilisban 2 ellenőrző- és 1 záróértekezletet és 3 szülői értekezletet tartottunk. A rendes havi értekezleten igazgató ismer­tette a hónap folyamán érkezett rendeleteket, beszámolt a havi látogatások alkalmával szerzett tapasztalatairól. Az osztályfőnökök beszámoltak osztályuk magaviseletéről, szorgalmáról, előmeneteléről, az elvégzett tananyagról. A havi értekezleteken került megvitatásra minden olyan ügy, mely az iskola belső életével bármi módon összefüggött. Rendes havi értekezleteinken módszertani kérdésekkel is foglalkoztunk. Megbeszélésre került folytatólagosan az 1. osz­tály, majd a II. osztály egy-két tantárgyának a munka-iskola szellemében tör­ténő tanítási módja. Havi értekezleteink keretébe illesztettük a tanügyi cikkek és szakkönyvek ismertetését is. A tanév folyamán az 1. osztályban Hlavinka György Béla a természetrajzból és Ginovszky Miklósné a magyar nyelvtanból bemutató tanítást tartott. b) A szeptember havi módszeres értekezleten összeállítottuk a tárgya­landó olvasmányok és versek­, a házi- és iskolai dolgozatok jegyzékét, az ifjú­sági önképzőkör és sportkör egész évi munkáját, valamint az iskolai rend és fegyelem biztosítását szolgáló egyöntetű intézkedéseket. Február havi értekez­leten Törzsök Vilmos tanár a német nyelv tanításának módszerét ismertette, megbeszéltük továbbá a házi dolgozatok és a vázlatfüzetek használatának és ellenőrzéseinek módját. c) Az első szülői értekezleten Törzsök Vilmos tanár hasznos utasításo­kat adott a tanulók testének ápolására és az iskolán kívüli idő helyes beosz­tására. A második szülői értekezleten vitéz Nagy Sándor tanár a testgyakor­lás hasznát és szükségességét és a modern testgyakorlást ismertette. A harmadik értekezleten Hlavinka Béla tanár a tanulók otthoni munkájának ellenőrzéséről értekezett. Mind a három értekezleten a szülők mintegy 40—60%-a jelent meg, ami annak a bizonyítéka, hogy a szülők és az iskola mindjobban meg­értik egymást. Tanév közben is számos szülő felkereste a tantestület tagjait, hogy tájékoztatást kapjon gyermekéről. A tanári testület minden tagja szíve­sen látja az érdeklődő szülőket s készséggel áll rendelkezésükre bármilyen természetű iskolai ügyben. A szülői ház és az iskola között a nevelés és oktatás érdekében szükséges kapcsolat fenntartása érdekében a tanári testület tagjai otthonukban is felkeresték a tanulókat. A vidéki tanulók szállásait és tanulási lehetőségeit a helyszínen ellenőrizték. d) A tanári testület munkája a tanítás és nevelés érdekében. Tanári testületünk a gondjaira bízott tanítványokat valláserkölcsi szellemben nevelte. Vallás és erkölcs nélkül nincs egészséges társadalom. A tanári testület min­den tagja a nevelést, oktatást ezek szolgálatában végezte. Igyekeztünk elérni, hogy tanítványaink megtanulják Istent imádva tisztelni. Vallásos érzület, ke­resztényi öntudat, tekintélytisztelet volt munkánk legfontosabb célja. A római katholikus tanulók a tanévben többször áldoztak és gyóntak; vasár- és ün-

Next