Katolikus polgári leányiskola, Battonya, 1929
A Szentírás ezen szavaival búcsúztatta el méltóságos Bezdán József püspöki helynök úr drága halottunkat és teljesen igaza volt, mert bár eltemettük a köztiszteletben álló, mindnyájunk szeretett Margit nénijét, lelke, szelleme tovább él alkotásában , a mi kedves kis kápolnánk örökké hirdetni fogja Istent szerető nagy lelkét, ki nem szűnt meg könyörögni, zörgetni addig, míg sikerült az Úrnak hajlékot berendezni, melyben annyi kedves órát töltött betegsége idején is. Régen tudtuk, hogy beteg, nagyon beteg volt Margit néni, mégis váratlanul ért és mélyen elszomorított halálának bekövetkezése. Mély fájdalommal vettük körül ravatalát, a tanári testület épúgy, mint a tanulóifjúság, a község elöljárósága és lakossága valláskülönbség nélkül. A részvét-táviratok és levelek nagy száma mutatta, mily sokan fájlalták a távolban is, hogy megszűnt dobogni az a nemes szív, mely egész életét az ifjúság nevelésének szentelte. * Stillmungusz Mária Margit 1856-ban született Perjámoson. Iskoláit Temesvárt és Budapesten végezte, hol 1876-ban a híres Zirzen intézetben nyerte polg. isk. tanítónői oklevelét. Mint ilyen, a temesvár-józsefvárosi polg.iskolában, majd a tanítónőképzőben működött fényes sikerrel. 1899-ben a rendi elöljáróság Debrecenbe helyezte, hol dr. Wolafka Nándor debreceni nagyprépost buzgólkodása folytán már 1896-ban átvették az iskolanővérek a Svetitsféle alapítványi iskolát. Margit néni, ahogyan őt kicsik és nagyok nevezték, szívvel lélekkel, alkotni vágyó és tudó tetterejével, határozott, erélyes fellépésével, a gyermekekhez leereszkedő nagy szer