Bécsi Napló, 1993 (14. évfolyam, 2-6. szám)
1993-03-01 / 2. szám
BÉCSI NAPLÓ A KÖZPONTI SZÖVETSÉG XIV KÖZGYŰLÉSE A télvégi hóvihar búcsúztatta, a tavaszt sejtető Grác fogadta a Központi Szövetség közgyűlésére érkező bécsi küldötteket és vendégeket március 6-án. A Sankt Leonhard plébánia magyar és osztrák zászlókkal díszített előadótermében ünnepi és baráti hangulat uralkodott. Az előbbit a bécsi magyarság népcsoportként elismerése, az utóbbit a gráci vendéglátók szívélyessége inspirálta. 34 megbízólevéllel ellátott küldött és számos vendég — köztük Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Dr. Szőke Barnabás nagykövetségi első titkár, Dr. Stier Miklós, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatója, Jáky Gábor, a Magyar Demokrata Fórum titkárságának munkatársa — vett részt a közgyűlésen. Jelen volt B. Szabó Péter, a zürichi Kisebbségvédelmi Társaság főtitkára, Mayer Rudolf, a gráci Christiana Hungarica elnökének köszöntője után a vendégek üdvözlő szavai egyöntetűen a közgyűlés kiemelkedő, új korszakot nyitó jelentőségét hangsúlyozták, amelyben a magyarságtudat megőrzése jegyében történő összefogás és a népcsoportkénti elismerés tényéből fakadó fokozott felelősség a meghatározó elemek. Ezt a gondolatot folytatta Dr. Deák Ernő elnöki beszámolója, amikor az 1992-es év fontos eseményeinek, rendezvényeinek számbavétele mellett történeti fordulatként méltatta az új Magyar Népcsoport Tanács megalakulását. Különösen aláhúzta, hogy minden magyarnak ott kell megállnia a helyét és megőriznie magyarságát, ahová a sors rendelte vagy ahol önként letelepedett. Az elnöki expozé külön is kitért a Bécsi Napló munkájára, kiemelte fontosságát a megfogyatkozott nyugati magyar sajtóorgánumok között. Egyúttal nyomatékkal hívta fel az ausztriai magyarságot a lap megőrzésére, anyagi létalapjainak az előfizetések növelésével történő erősítésére. E gondolathoz kapcsolódott B. Szabó Péter hozzászólása, aki lehetetlennek tartotta, hogy az ausztriai magyarok ne érezzenek felelősséget a lap iránt és javasolta az előfizetési díjnak az egyesületi tagsági díjba történő beépítését. Dr. Smuk András főtitkári beszámolója az egyesületek szervezeti tevékenységéről szólt. A közgyűlésen felolvasták Dr. Erhard Busek szövetségi alkancellár és Dr. Heinz Tichy, a Kancelláriai Hivatal népcsoport referensének üdvözlő leveleit. Stájerország tartományfőnöke és Grác város polgármestere nevében — akik délben fogadást adtak a résztvevők tiszteletére — személyes megbízottként Dr. Karl Maitz tartománygyűlési képviselő és Hans Pammer városi tanácsos köszöntötték a tanácskozást. Jelen volt továbbá Eva Koberg- Amsass Grác városgyűlésének képviselője, valamint E. Stangl, az Osztrák Bajtársi Szövetség tartományi alelnöke. Az elnöki, a főtitkári és a pénztárosi jelentéseket vita követte, melyben felszólalt Csoóri Sándor is. Ezután a közgyűlés határozatokat fogadott el, elsőként a szövetségi kormányhoz küldendő köszönő nyilatkozatról a népcsoporti elismerés ügyében, majd a Magyarok Világszövetségéhez történő csatlakozásról és végül a Bécsi Napló előfizetői számának növelésére vonatkozó felhívásról. Jóváhagyták a vezetőségben bekövetkezett személyi változásokat, Dr. Gálffy István és Dr. Bohus Márton évközi kooptálását. Délután nagyszámú érdeklődő jelenlétében magas színvonalú művészi műsort adtak a Grácban élő hivatásos magyar ének- és zeneművészek, köztük Kónya Lajos operaénekes, a gráci Opera tagja. A közgyűlés színhelyén Krizsán György és Wiegisser Éva festőművészek képei voltak láthatók. Az előkészítésért és a szervezés gördülékeny lebonyolításáért elismerés illeti a Christiana Hungarica egyesülettel az élen a Központi Szövetségigrác tagegyesületeit. Határon innen "a határon túl A BURGENLANDI HORVÁTOK népfőiskolája akciót indított a horvát népdalok feldolgozására és újraélesztésére, továbbá a Nagymarton/Mattersburg térségében élő horvátok múltjának feltárására, jelenlegi helyzetük vizsgálatára. AZ 1993-AS BURGENLANDI tartományi kiállítást Forchtensteini Fraknó várában rendezik meg ,,Bollwerk Forchtenstein" címmel. Ennek keretében bemutatják a várban őrzött kiemelkedő jelentőségű Esterházy fegyvergyűjteményt, számos csataképet, az Esterházy huszárezredek egyenruháit. FEBRUÁR 19-ÉN BAD TATZMANNSDORF/ Tarcsafürdőn Karl Stix burgenlandi tartományfőnök elnökletével megtartotta első munkaülését az 1992. novemberében létrejött burgenlandi—nyugat-magyarországi regionális tanács. A tanácskozáson a különböző munkabizottságok létrehozása mellett megbeszéléseket folytattak a munkaerő-piac helyzetéről, a magyar szakmunkások burgenlandi foglalkoztatásának lehetőségéről. FEBRUÁR 24-ÉN AZ ILLMICI biológiai állomáson megalakult a Fertő tavi/Fertőzugi Nemzeti Park Társaság és ezzel lezárult a Nemzeti Park létrehozásának első szakasza. Az osztrák oldalon 7600, a magyar oldalon 6000 hektárt felölelő Nemzeti Park Közép-Európa egyetlen sztyeppe jellegű természetvédelmi területe lesz. MAGYARORSZÁG RENDKÍVÜL ROSSZ helyet foglal el Európa egészségügyi statisztikájában. Magas a szív- és érrendszeri betegségek száma, ami részben a túlsúlyra és az egészségtelen táplálkozásra vezethető vissza. Ennek visszaszorítása érdekében Győrben a közelmúltban komplex egészségügyi programot hirdettek meg, „Közösen fogyni" címmel. Ennek lényege, hogy a résztvevők vállalják a nyilvánosságot, rendszeresen a sajtóban közzéteszik, hogy ki, mennyit fogyott. Az ő eredményük feltehetően inspirálni fogja a még esetleg tétovázókat is. Jelenleg már több százan csatlakoztak az akcióhoz, amelyhez minden segítséget megkapnak, kalóriatáblázatot, étrendjavaslatot minden nap a napi sajtóban és gyógytornaprogramot. A cél az 1000 kcal napi étrend betartása és 15 kg leadása. Ez a kezdeményezés már önmagában véve is igen figyelemreméltó, hiszen minden egyes résztvevője csak nyerhet. • AZ ÚJ IDŐK SZELE a soproni nők életében is változásokat hozott. Tavaly alakult meg először Sopronban a„Nők klubja". A kezdeti lépések után ma már határozott, konkrét célokkal lépnek fel. A könnyebb, felüdülést nyújtó programok mellett aktív közéleti kérdésekkel is foglalkoznak, mint például a környezetvédelem, az autóút, az egészségügy és oktatás. Ehhez előadókat hívnak meg, az előadásokat hasznos véleménycsere és vita követi. Felismerne, hogy munkájukhoz egyre jobban szükséges a német nyelvtudás, saját maguknak alapfokú német nyelvtanfolyamot szerveznek. A jó idő beálltával pedig közös kirándulásokat, gyalogútakat rendeznek a családtagokkal együtt. A KÖZELMÚLTBAN EISENSTADT/KISMARTONBAN az Esterházy-kastélyban igazán ünnepélyes eseményre került sor. Karl Stix tartományfőnök a megtisztelő „Burgenlandi Kulturális Díjat" adta át 4 kiemelkedő személyiségnek, akik az irodalom, a kultúra és a művészet terén jelentőset alkottak. Három híres osztrák alkotó mellett egy burgenlandi magyar fotóművész neve is felkerült a kitüntetettek listájára. Hans Gustav Edőcs, vagyis Edőcs János ,,Emberfényképész''. — akit lapunk hasábjain korábban már bemutattunk — igazán megérdemelten vált e rangos díj tulajdonosává, melyet 3 évenként ítélnek oda a kulturális élet legjobbjainak. RÉGI HAGYOMÁNYT ISMÉTELNEK MEG minden évben Viszákon, (Körmendtől kb. 25 kmre délre) a fasrangi szezon végén. Ha a faluban és környékén a farsang idején nem házasodik senki, akkor a fiatalok tréfás álesküvőt rendeznek. Először a vőfélyek és a koszorús lányok kis kétkerekű kordéval és zenekísérettel felkeresik a vőlegény házát, majd a menyasszonyét. Mindkét helyen tréfás népi mondókákkal kérik a szülői beleegyezést a házasulandóknak. Ezután feldíszített farönkön szállítják őket a főtérre, ahol álbíró és álpüspök a nyilvánosság előtt összeadja őket, vidám, humoros szöveg kíséretében a közönség nagy derülésére. Ezt követően népzene éstánc keretében ott helyben a főtéren megtáncoltatják a menyasszonyt, majd a kultúrházban kezdetét veszi a lakodalmas vigasság. Mindezeket megelőzően a kisbiró kidobolja a faluban a házasság eseményét és két ördög segédkezik a vendégek invitálásában úgy, hogy már kora délelőtt járja a házakat. Sebők Zoltán Viszák polgármestere minden eszközzel támogatta az idén is a fiatalok hagyománytisztelő mulatságát, amely most is nagy sikert aratott. A KISMARTONI EGYHÁZMEGYE új püspöke Dr. Paul Iby március 14-én Oberwart/Felsőőrön felkereste az ott élő cigány népcsoportot és tájékozódott gondjaikról, életkörülményeikről. BESZÉLGETÉS BALIKA ALFRÉDDEL A MAGYAR NEMZETISÉGI TANÁCS ÚJ ELNÖKÉVEL Bécsi Napló: Gratulálunk megválasztásához. Kérjük beszéljen magáról. Balika Alfréd: Alsóőrben születtem 1948. december 8-án. Őseim tudtommal mind őrvidéki magyarok voltak. Alsóőrben jártam az elemi iskolába, Felsőőrben végeztem a polgárit és a kereskedelmit. 29 éve vagyok banktisztviselő. Sok szakmai tanfolyamon vettem részt, letettem a bankvezető vizsgát is. Húsz évig Szenteleken (Stegersbach) dolgoztam, öt évig a felsőlövői (Oberschützen) takarékpénztárt vezettem, 1989 óta Felsőőrött vagyok. Itt különösen jó hasznát veszem magyar nyelvtudásomnak. B. N.: Éppen ez volna a második kérdésünk. Szépen beszél magyarul! Minek köszönheti ezt? B. A.: Kicsit alsóőriesen, de mi otthon mindig magyarul beszélünk: feleségem és főiskolás gyermekeink, rokonaink, barátaink, mint Alsóőrben a falu túlnyomó többsége. Az ötvenes évek második felében, amikor elemibe jártam, Alsóőrött még magyar nyelven folyt a tanítás. Feleségem különben titkárnő volt, többek között magyarul is beszélő közjegyző és ügyvéd mellett. Nagylányunk Kismartonban és Szombathelyen végzi a tanítóképzőt. Fiunkkal együtt - aki még Leobenben egyetemista - 8 éve orgonálnak vasárnap és ünnepnap a szentmisén. Az utóbbi években kis kamarakórust is szerveztek és más fiatalokkal együtt a dalárdát is vezetik. B. N.: Volt-e már eddig is valami magyar közéleti tevékenysége? B. A.: 1975 óta három perióduson át tagja voltam az alsóőri r.k. egyházközségi tanácsnak, tagja vagyok az alsóőri színjátszó társaságnak, 1988 óta pedig elnöke. Természetesen sok színdarabban játszottam. Ez különben a magyar nyelv fennmaradásának, a szókincs bővítésének legjobb eszköze. 1986 óta a községi tanácsnak is tagja vagyok, azután a dalárdának, az alsóőri vízügyi társaságnak és természetesen a kultúregyesületnek. B. N.: Hogyan fogadta a Nemzetiségi Tanács elnökévé történt megválasztását? B. A.: Megvallom őszintén meglepett, nem számítottam rá, bár egyesek emlegették. Természetesen más is lehetett volna, de úgy látszik előzetes megegyezés történt, hogy az elnök burgenlandi legyen és helyettese bécsi. Szeretnék legjobb tudásom szerint eleget tenni ennek a megtiszteltetésnek. Remélem azt természetesnek veszik, hogy a burgenlandiak megrövidítésébe nem fogok belemenni, amint ezt egyesek szóvá tették, hiszen elsősorban nekik van szükségük segítségre. B. N.: Megválasztása kapcsán az osztrák és a magyar tv is tett fel kérdéseket. Mit válaszolt? B. A.: Nem hiszem - amint azt az egyik riporter felvetette -, hogy a burgenlandi magyarság most szét fog esni. Sajnos egyes kisebbségeknél látjuk, hogy nem tudnak megegyezni, de mi olyan kevesen vagyunk, hogy ezt a „luxust" nem engedhetjük meg magunknak. Annyi sok szép lehetőség, feladat áll előttünk, hogy kár volna időnket és erőnket másra - egymás elleni küzdelemre - fordítani. Én optimista vagyok, hiszek a kölcsönös bizalmon és jóakaraton épülő együttműködésben. B. N.: Szabadidejében, az egyesületi munkán kívül mit tesz szívesen, mi a hobbyja? B. A.: Édesapám asztalosmester volt, most is megvan még a jól felszerelt műhelye. Én tőle sok mindent megtanultam és kisebb asztalos munkával segítem a különböző közösségeket. Szeretek gyermekeimmel síelni, szívesen kijárok a futballmeccsekre és betérek néha a falu kocsmáiba is, hogy ott barátaimmal, de általában az emberekkel is elbeszélgessek problémáikról. B. N.: Köszönjük a beszélgetést. AZ OSZTRÁK-MAGYAR KULTÚRINTÉZET 3 éves fennállása óta rendkívül aktívan működik és játszik új gazdasági és kulturális tevékenységben kezdeményező szerepet. Fő célja, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok létrejöttét elősegítse, üzletkötésekhez megfelelő partnereket keressen az érdeklődők számára, sőt, a lebonyolításban is aktívan segédkezik. Már eddig is nagyon sok joint-ventures előkészítése köszönheti sikeres működését az Intézetnek. Kapcsolataik egyre inkább kiterjednek, főleg Győr-Moson- Sopron megyére. Most azonban továbblépni szándékoznak, mondta Erich Sommer, az Intézet vezetője. Április 16-án Budapesten Osztrák-Magyar Gazdasági Alapítványt hoznak létre, mellyel nemcsak a kétoldalú kapcsolatok fejlődését segítik elő, hanem ezen keesztül bekapcsolódnak a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe is. A másik fő célja az Intézetnek a tehetséges magyar művészek felkutatása és azok pályájának elősegítése különböző kulturális rendezvények szervezésével és támogatásával. Így történt ez a közelmúltban, Rodosza Attila győri festőművész esetében is. A Kultúrintézet Rodosza műveiből aukcióval egybekötött kiállítást rendezett Bécsben a Lugeck étteremben. Ezen az aukción Rodosza minden képe elkelt, amelynek bevétele bizonyára jelentős segítséget nyújt a fiatal festőművésznek. Ez a rendezvény azonban teljesen eltér a hagyományos kiállításoktól, mivel a szervezők vacsorával, zenével és hajnalig tartó bállal gondoskodtak arról, hogy az osztrák-magyar gazdasági és kulturális élet jelenlévő képviselőinek elég ideje legyen egymás megismerésére, netán üzletkötések megalapozására. 2 A Napló postája A BUDAPESTI EMIGRÁCIÓS KIÁLLÍTÁSRÓL A Bécsi Napló 1992 november—decemberi számában megjelent budapesti jegyzeteimben észrevételeket fűztem a Budapesti Történeti Múzeumban látható ,,Az emigráció a hazáért" című kiállítás anyagának összeállításához. A hiányokért és fogyatékosságokért nemcsak a rendezők tájékozatlanságát okoltam, hanem a nyugati magyarok közönyét és a rendezőkkel szembeni bizalmatlanságát is. Be kell vallanom, hogy magamat is ezek közé sorolom. Írásom megjelenése után többen értesítettek, hogy nem egészen úgy volt, ahogyan feltételeztem: „Aki hiányolja a maga környezetével, intézményeivel és szervezeteivel foglalkozó anyagot, magára vessen, miért nem tette, amit a rendezők kértek" — írtam és most arról kell tudomást szereznem, hogy bizony a rendezőség kiállításra méltó temérdek tárgyat kapott és azokból eléggé önkényesen válogatott. Volt, aki megjegyezte, hogy az emigrációs kiállítás voltaképpen ötvenhatos kiállítás. De, annak sem az igazi és kívánatos. Jóhiszeműségemet többen bírálat tárgyává tették és elmarasztaltak. Bármi okozta is a hiányokat és fogyatékosságokat, továbbra is érvényesnek tartom ama felismerésemet, hogy a hibák végső oka a tájékozatlanság, a koncepció hiánya és az arányok iránti érzéketlenség volt. Mindezen azonban változtatni lehetne, ha megvalósul az állandó emigráns kiállítás terve. BORBÁNDI GYULA „MINDNYÁJAN MAGYAROK VAGYUNK!" A népcsoporttá válás iskolája (Bécsi Napló 1993/1. sz.) Hát ezt is megértük! A népcsoporttá válás során most már csak rajtunk múlik, hogy milyen „tanulók" leszünk. De vajon kikből fog állni ez az „iskola"? A Központi Szövetség Vezetőségének állásfoglalása szerint „el kell tűnniük az ellentéteknek, az eredetben megkülönböztetésnek..." majd: „sürgős gyomlálásra van szükség ahhoz, hogy eltűnjenek sorainkból a széthúzás és meghasonlás dudván". Ezekkel a gondolatokkal egyet is lehetne érteni, ha pontosan tudnánk, kikről van szó. A magyarországi változásokig meg lehetett húzni a választóvonalat az 56-os forradalom szelleméhez ragaszkodók és a hatalmat kiszolgálók között. Az emigráción belül is tudni lehetett, ki a féltékeny, irigy, a magyarságát fennen hangoztató, de azért semmit nem tevő, és ki az, aki áldozatokra is képes. Az első szabad választások után eltűntek a választóvonalak, a hivatalos állásfoglalás az lett:,,Mindnyájan magyarok vagyunk!" A volt emigráció tagjai közül is sokan elfelejtették a rájuk akasztott „fasiszta" jelzőt, örömmámorban siettek a követségi fogadásokra, ahol a régi arcok összekeveredtek az újakkal: „mindnyájan magyarok vagyunk!” A kommunista hatalmat kiszolgálók 180 fokos fordulatot tettek és gyorsan feltették a „demokrata" álarcot: „mindnyájan magyarok vagyunk!" A népcsoporti státusz elnyerése után most a Központi Szövetség is kiadta a jelszót: „mindnyájan magyarok vagyunk!" Ebből is látszik, hogy „tanulóból" lenne elég, de milyenek ezek a nevelésre váró alanyok? Amíg csak egyes személyek változtatják meg a véleményüket, hazatelepülnek, megbocsájtanak, felejtenek, szemet húnynak, stb. , addig ez mindenkinek egyéni, szuverén joga. Ha azonban felülről jön, szinte egyedüli megoldásként ugyanez, már nem lehet vele egyetérteni. Lelki szemeim előtt megjelenik a jövő: „nebulók" kopogtatnak az „iskola" ajtaján, múltjukat senki nem kérdi tőlük, s az ,,igazgató bácsi" mindenkit a keblére ölel: „ausztriai magyarok vagyunk!" Íg, igaz! De milyen magyarok?! PANZ MÁRTA• LAPZÁRTA minden páratlan hónap 5-én! TELEFAX : 505 36 78 Nemzetközi zeneművészeti akadémiát kíván a prágai Mozart Alapítvány létrehozni a fertődi Esterházykastélyban. A posztgraduális képzés keretében évente hetvenöt Nyugat-Európából és a tengerentúlról érkező művész-diák képzését vállalnák itt. Az alapítvány vállalja tovább az általa használt épületrészek felújítását is. NAGYON JÓ MINŐSÉGŰ, szép kivitelezésű térkép jelent meg a közelmúltban a Fertő tóról és környékéről. A térképet a Duna Holding Sopron Kft. adta ki német és magyar nyelven. Hátulján részletes tájékoztatás és útbaigazítás található. Kapható az újságárusoknál és az idegenforgalmi hivatalokban, egyelőre még csak Magyarországon, de várhatóan hamarosan Ausztriában is forgalomba kerül. FIGYELEM! Tavaly december 31-e óta a magyar 20 Ft-os papírbankjegyek nem érvényesek a kereskedelmi forgalomban. Ezzel fizetni már nem lehet. Ha valakinek még birtokában van papír 20 Ft-os, ez év végéig bármelyik magyar bankban beválthatja.