Bécsi Napló, 1993 (14. évfolyam, 2-6. szám)

1993-03-01 / 2. szám

BÉCSI NAPLÓ A KÖZPONTI SZÖVETSÉG XIV KÖZGYŰLÉSE A télvégi hóvihar búcsúztatta, a tavaszt sej­tető Grác fogadta a Központi Szövetség köz­gyűlésére érkező bécsi küldötteket és vendége­ket március 6-án. A Sankt Leonhard plébánia magyar és osztrák zászlókkal díszített előadó­termében ünnepi és baráti hangulat uralko­dott. Az előbbit a bécsi magyarság népcso­portként elismerése, az utóbbit a gráci ven­déglátók szívélyessége inspirálta. 34 megbí­zólevéllel ellátott küldött és számos vendég — köztük Csoóri Sándor, a Magyarok Világszö­vetségének elnöke, Dr. Szőke Barnabás nagy­követségi első titkár, Dr. Stier Miklós, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgató­ja, Jáky Gábor, a Magyar Demokrata Fórum titkárságának munkatársa — vett részt a köz­gyűlésen. Jelen volt B. Szabó Péter, a zürichi Kisebbségvédelmi Társaság főtitkára, Mayer Rudolf, a gráci Christiana Hungarica elnökének köszöntője után a vendégek üdvöz­lő szavai egyöntetűen a közgyűlés kiemelkedő, új korszakot nyitó jelentőségét hangsúlyozták, amelyben a magyarságtudat megőrzése jegyé­ben történő összefogás és a népcsoportkénti elismerés tényéből fakadó fokozott felelősség a meghatározó elemek. Ezt a gondolatot foly­tatta Dr. Deák Ernő elnöki beszámolója, ami­kor az 1992-es év fontos eseményeinek, ren­dezvényeinek számbavétele mellett történeti fordulatként méltatta az új Magyar Népcso­port Tanács megalakulását. Különösen aláhúz­ta, hogy minden magyarnak ott kell megállnia a helyét és megőriznie magyarságát, ahová a sors rendelte vagy ahol önként letelepedett. Az elnöki expozé külön is kitért a Bécsi Nap­ló munkájára, kiemelte fontosságát a meg­fogyatkozott nyugati magyar sajtóorgánumok között. Egyúttal nyomatékkal hívta fel az ausztriai magyarságot a lap megőrzésére, anya­gi létalapjainak az előfizetések növelésével tör­ténő erősítésére. E gondolathoz kapcsoló­dott B. Szabó Péter hozzászólása, aki lehetet­lennek tartotta, hogy az ausztriai magyarok ne érezzenek felelősséget a lap iránt és javasolta az előfizetési díjnak az egyesületi tagsági díjba történő beépítését. Dr. Smuk András főtitkári beszámolója az egyesületek szervezeti tevékenységéről szólt. A közgyűlésen felolvasták Dr. Erhard Busek szövetségi alkancellár és Dr. Heinz Tichy, a Kancelláriai Hivatal népcsoport referensének üdvözlő leveleit. Stájerország tartományfő­nöke és Grác város polgármestere nevében — akik délben fogadást adtak a résztvevők tiszte­letére — személyes megbízottként Dr. Karl Maitz tartománygyűlési képviselő és Hans Pammer városi tanácsos köszöntötték a ta­nácskozást. Jelen volt továbbá Eva Koberg- Amsass Grác városgyűlésének képviselője, va­lamint E. Stangl, az Osztrák Bajtársi Szö­vetség tartományi alelnöke. Az elnöki, a főtitkári és a pénztárosi jelen­téseket vita követte, melyben felszólalt Csoóri Sándor is. Ezután a közgyűlés határozatokat fogadott el, elsőként a szövetségi kormány­hoz küldendő köszönő nyilatkozatról a nép­csoporti elismerés ügyében, majd a Magyarok Világszövetségéhez történő csatlakozásról és végül a Bécsi Napló előfizetői számának nö­velésére vonatkozó felhívásról. Jóváhagyták a vezetőségben bekövetkezett személyi változá­sokat, Dr. Gálffy István és Dr. Bohus Márton évközi kooptálását. Délután nagyszámú érdeklődő jelenlété­ben magas színvonalú művészi műsort adtak a Grácban élő hivatásos magyar ének- és zene­művészek, köztük Kónya Lajos operaénekes, a gráci Opera tagja. A közgyűlés színhelyén Krizsán György és Wiegisser Éva festőművé­szek képei voltak láthatók. Az előkészítésért és a szervezés gördülékeny lebonyolításáért elismerés illeti a Christiana Hungarica egyesülettel az élen a Központi Szövetségi­grác­ tagegyesületeit. Határon innen "a határon túl A BURGENLANDI HORVÁTOK népfőiskolája akciót indított a horvát népdalok feldolgozására és újraélesztésére, továbbá a Nagymarton/Mattersburg térségében élő horvátok múltjának feltárására, jelen­legi helyzetük vizsgálatára. AZ 1993-AS BURGENLANDI tartományi kiállí­tást Forchtensteini Fraknó várában rendezik meg ,,Bollwerk Forchtenstein" címmel. Ennek keretében bemutatják a várban őrzött kiemelkedő jelentőségű Esterházy fegyvergyűjteményt, számos csataképet, az Esterházy huszárezredek egyenruháit. FEBRUÁR 19-ÉN BAD TATZMANNSDORF/ Tarcsafürdőn Karl Stix burgenlandi tartomány­fő­nök elnökletével megtartotta első munkaülését az 1992. novemberében létrejött burgenlandi—nyugat-magyar­országi regionális tanács. A tanácskozáson a különbö­ző munkabizottságok létrehozása mellett megbeszé­léseket folytattak a munkaerő-piac helyzetéről, a magyar szakmunkások burgenlandi foglalkoztatá­sának lehetőségéről. FEBRUÁR 24-ÉN AZ ILLMICI biológiai állomá­son megalakult a Fertő tavi/Fertőzugi Nemzeti Park Társaság és ezzel lezárult a Nemzeti Park létrehozásá­nak első szakasza. Az osztrák oldalon 7600, a ma­gyar oldalon 6000 hektárt felölelő Nemzeti Park Közép-Európa egyetlen sztyeppe jellegű természet­­védelmi területe lesz. MAGYARORSZÁG RENDKÍVÜL ROSSZ helyet foglal el Európa egészségügyi statisztikájá­ban. Magas a szív- és érrendszeri betegségek száma, ami részben a túlsúlyra és az egészségtelen táplál­kozásra vezethető vissza. Ennek visszaszorítása ér­dekében Győrben a közelmúltban komplex egész­ségügyi programot hirdettek meg, „Közösen fogy­ni" címmel. Ennek lényege, hogy a résztvevők vállal­ják a nyilvánosságot, rendszeresen a sajtóban közzé­teszik, hogy ki, mennyit fogyott. Az ő eredményük feltehetően inspirálni fogja a még esetleg tétovázókat is. Jelenleg már több százan csatlakoztak az akció­hoz, amelyhez minden segítséget megkapnak, kaló­riatáblázatot, étrendjavaslatot minden nap a napi sajtóban és gyógytornaprogramot. A cél az 1000 kcal napi étrend betartása és 15 kg leadása. Ez a kezdeményezés már önmagában véve is igen figyelemreméltó, hiszen minden egyes részt­vevője csak nyerhet. • AZ ÚJ IDŐK SZELE a soproni nők életében is változásokat hozott. Tavaly alakult meg először Sopronban a­­„Nők klubja". A kezdeti lépések után ma már határozott, konkrét célokkal lépnek fel. A könnyebb, felüdülést nyújtó programok mel­lett aktív közéleti kérdésekkel is foglalkoznak, mint például a környezetvédelem, az autóút, az e­­gészségügy és oktatás. Ehhez előadókat hívnak meg, az előadásokat hasznos véleménycsere és vita követi. Felismern­e, hogy munkájukhoz egyre jobban szük­séges a német nyelvtudás, saját maguknak alapfokú német nyelvtanfolyamot szerveznek. A jó idő beálltával pedig közös kirándulásokat, gyalogúta­kat rendeznek a családtagokkal együtt. A KÖZELMÚLTBAN E­ISENSTADT/KISMAR­TON­BAN az Esterházy-kastélyban igazán ünnepélyes eseményre került sor. Karl Stix tartományfőnök a megtisztelő „Burgenlandi Kulturális Díjat" adta át 4 kiemelkedő személyiségnek, akik az irodalom, a kultúra és a művészet terén jelentőset alkottak. Három híres osztrák alkotó mellett egy burgenlandi magyar fotóművész neve is felkerült a kitüntetettek listájára. Hans Gustav Edőcs, vagyis Edőcs János ,,Emberfényképész''. — akit lapunk hasábjain koráb­ban már bemutattunk — igazán megérdemelten vált e rangos díj tulajdonosává, melyet 3 évenként ítélnek oda a kulturális élet legjobbjainak. RÉGI HAGYOMÁNYT ISMÉTELNEK MEG minden évben Viszákon, (Körmendtől kb. 25 km­­re délre) a fasrangi szezon végén. Ha a faluban és környékén a farsang idején nem házasodik senki, akkor a fiatalok tréfás álesküvőt rendeznek. Először a vőfélyek és a koszorús lányok kis kétkerekű kor­déval és zenekísérettel felkeresik a vőlegény házát, majd a menyasszonyét. Mindkét helyen tréfás népi mondókákkal kérik a szülői beleegyezést a házasu­landóknak. Ezután feldíszített farönkön szállítják őket a főtérre, ahol álbíró és álpüspök a nyilvános­ság előtt összeadja őket, vidám, humoros szöveg kíséretében a közönség nagy derülésére. Ezt köve­tően népzene és­­tánc keretében ott helyben a fő­téren megtáncoltatják a menyasszonyt, majd a kultúrházban kezdetét veszi a lakodalmas vigasság. Mindezeket megelőzően a kisbiró kidobolja a faluban a házasság eseményét és két ördög segédkezik a ven­dégek invitálásában úgy, hogy már kora délelőtt járja a házakat. Sebők Zoltán Viszák polgármestere minden eszközzel támogatta az idén is a fiatalok hagyománytisztelő mulatságát, amely most is nagy sikert aratott. A KISMARTONI EGYHÁZMEGYE új püspöke Dr. Paul Iby március 14-én Oberwart/Felsőőrön felkereste az ott élő cigány népcsoportot és tájéko­zódott gondjaikról, életkörülményeikről. BESZÉLGETÉS BALI­KA ALFRÉDDEL A MAGYAR NEMZETISÉGI TANÁCS ÚJ ELNÖKÉVEL Bécsi Napló: Gratulálunk megválasztásához. Kér­jük beszéljen magáról. Balika Alfréd: Alsóőrben születtem 1948. decem­ber 8-án. Őseim tudtommal mind őrvidéki magyarok voltak. Alsóőrben jártam az elemi iskolába, Felsőőr­ben végeztem a polgárit és a kereskedelmit. 29 éve vagyok banktisztviselő. Sok szakmai tanfolyamon vettem részt, letettem a bankvezető vizsgát is. Húsz évig Szenteleken (Stegersbach) dolgoztam, öt évig a felsőlövői (Oberschützen) takarékpénztárt vezet­tem, 1989 óta Felsőőrött vagyok. Itt különösen jó hasznát veszem magyar nyelvtudásomnak. B. N.: Éppen ez volna a második kérdésünk. Szé­pen beszél magyarul! Minek köszönheti ezt? B. A.: Kicsit alsóőriesen, de mi otthon mindig ma­gyarul beszélünk: feleségem és főiskolás gyerme­keink, rokonaink, barátaink, mint Alsóőrben a falu túlnyomó többsége. Az ötvenes évek második felé­ben, amikor elemibe jártam, Alsóőrött még magyar nyelven folyt a tanítás. Feleségem különben titkár­nő volt, többek között magyarul is beszélő közjegy­ző és ügyvéd mellett. Nagylányunk Kismartonban és Szombathelyen végzi a tanítóképzőt. Fiunkkal együtt - aki még Leobenben egyetemista - 8 éve orgonálnak vasárnap és ünnepnap a szentmisén. Az utóbbi években kis kamarakórust is szerveztek és más fiatalokkal együtt a dalárdát is vezetik. B. N.: Volt-e már eddig is valami magyar közéleti tevékenysége? B. A.: 1975 óta három perióduson át tagja voltam az alsóőri r.k. egyházközségi tanácsnak, tagja vagyok az alsóőri színjátszó társaságnak, 1988 óta pedig el­nöke. Természetesen sok színdarabban játszottam. Ez különben a magyar nyelv fennmaradásának, a szó­kincs bővítésének legjobb eszköze. 1986 óta a közsé­gi tanácsnak is tagja vagyok, azután a dalárdának, az alsóőri vízügyi társaságnak és természetesen a kul­­túregyesületnek. B. N.: Hogyan fogadta a Nemzetiségi Tanács elnö­kévé történt megválasztását? B. A.: Megvallom őszintén meglepett, nem számí­tottam rá, bár egyesek emlegették. Természetesen más is lehetett volna, de úgy látszik előzetes meg­egyezés történt, hogy az elnök burgenlandi legyen és helyettese bécsi. Szeretnék legjobb tudásom szerint eleget tenni ennek a megtiszteltetésnek. Remélem azt természetesnek veszik, hogy a burgenlandiak megrövidítésébe nem fogok belemenni, amint ezt egyesek szóvá tették, hiszen elsősorban nekik van szükségük segítségre. B. N.: Megválasztása kapcsán az osztrák és a ma­gyar tv is tett fel kérdéseket. Mit válaszolt? B. A.: Nem hiszem - amint azt az egyik riporter felvetette -, hogy a burgenlandi magyarság most szét fog esni. Sajnos egyes kisebbségeknél látjuk, hogy nem tudnak megegyezni, de mi olyan kevesen va­gyunk, hogy ezt a „luxust" nem engedhetjük meg magunknak. Annyi sok szép lehetőség, feladat áll előttünk, hogy kár volna időnket és erőnket más­ra - egymás elleni küzdelemre - fordítani. Én opti­mista vagyok, hiszek a kölcsönös bizalmon és jóaka­raton épülő együttműködésben. B. N.: Szabadidejében, az egyesületi munkán kí­vül mit tesz szívesen, mi a hobbyja? B. A.: Édesapám asztalosmester volt, most is meg­van még a jól felszerelt műhelye. Én tőle sok min­dent megtanultam és kisebb asztalos munkával segí­tem a különböző közösségeket. Szeretek gyerme­keimmel síelni, szívesen kijárok a futballmeccsekre és betérek néha a falu kocsmáiba is, hogy ott barátaim­mal, de általában az emberekkel is elbeszélgessek problémáikról. B. N.: Köszönjük a beszélgetést. AZ OSZTRÁK-MAGYAR KULTÚRINTÉZET 3 éves fennállása óta rendkívül aktívan működik és ját­szik új gazdasági és kulturális tevékenységben kezde­ményező szerepet. Fő célja, hogy a kétoldalú gazda­sági kapcsolatok létrejöttét elősegítse, üzletkötések­hez megfelelő partnereket keressen az érdeklődők számára, sőt, a lebonyolításban is aktívan segédkezik. Már eddig is nagyon sok joint-ventures előkészítése köszönheti sikeres működését az Intézetnek. Kapcso­lataik egyre inkább kiterjednek, főleg Győr-Moson- Sopron megyére. Most azonban továbblépni szándé­koznak, mondta Erich Sommer, az Intézet vezetője. Április 16-án Budapesten Osztrák-Magyar Gazdasági Alapítványt hoznak létre, mellyel nemcsak a kétolda­lú kapcsolatok fejlődését segítik elő, hanem ezen keesztül bekapcsolódnak a nemzetközi gazdasági vér­keringésbe is. A másik fő célja az Intézetnek a tehetséges magyar művészek felkutatása és azok pályájának elősegítése különböző kulturális rendezvények szervezésével és támogatásával. Így történt ez a közelmúltban, Rodo­sza Attila győri festőművész esetében is. A Kultúrin­tézet Rodosza műveiből aukcióval egybekötött ki­állítást rendezett Bécsben a Lugeck étteremben. E­­zen az aukción Rodosza minden képe elkelt, amely­nek bevétele bizonyára jelentős segítséget nyújt a fiatal festőművésznek. Ez a rendezvény azonban teljesen eltér a hagyományos kiállításoktól, mivel a szervezők vacsorával, zenével és hajnalig tartó bállal gondoskodtak arról, hogy az osztrák-magyar gazdasági és kulturális élet jelenlévő képviselőinek elég ideje legyen egymás megismerésére, netán üz­letkötések megalapozására. 2 A Napló postája A BUDAPESTI EMIGRÁCIÓS KIÁLLÍTÁSRÓL A Bécsi Napló 1992 november—decemberi számá­ban megjelent budapesti jegyzeteimben észrevétele­ket fűztem a Budapesti Történeti Múzeumban lát­ható ,,Az emigráció a hazáért" című kiállítás anya­gának összeállításához. A hiányokért és fogyatékosságokért nemcsak a rendezők tájékozatlanságát okoltam, hanem a nyu­gati magyarok közönyét és a rendezőkkel szembeni bizalmatlanságát is. Be kell vallanom, hogy magamat is ezek közé sorolom. Írásom megjelenése után többen értesítettek, hogy nem egészen úgy volt, ahogyan feltételeztem: „Aki hiányolja a maga környezetével, intézményeivel és szervezeteivel foglalkozó anyagot, magára vessen, miért nem tette, amit a rendezők kértek" — írtam és most arról kell tudomást szereznem, hogy bizony a rendezőség kiállításra méltó temérdek tárgyat ka­pott és azokból eléggé önkényesen válogatott. Volt, aki megjegyezte, hogy az emigrációs kiállítás volta­képpen ötvenhatos kiállítás. De, annak sem az igazi és kívánatos. Jóhiszeműségemet többen bírálat tárgyává tették és elmarasztaltak. Bármi okozta is a hiányokat és fogya­tékosságokat, továbbra is érvényesnek tartom ama felismerésemet, hogy a hibák végső oka a tájéko­zatlanság, a koncepció hiánya és az arányok iránti érzéketlenség volt. Mindezen azonban változtatni le­hetne, ha megvalósul az állandó emigráns kiállítás terve. BORBÁNDI GYULA „MINDNYÁJAN MAGYAROK VAGYUNK!" A népcsoporttá válás iskolája (Bécsi Napló 1993/1. sz.) Hát ezt is megértük! A népcsoporttá válás során most már csak rajtunk múlik, hogy milyen „tanu­lók" leszünk. De vajon kikből fog állni ez az „iskola"? A Köz­ponti Szövetség Vezetőségének állásfoglalása szerint „el kell tűnniük az ellentéteknek, az eredetben meg­különböztetésnek..." majd: „sürgős gyomlálásra van szükség ahhoz, hogy eltűnjenek sorainkból a széthú­zás és meghasonlás dudván". Ezekkel a gondolatok­kal egyet is lehetne érteni, ha pontosan tudnánk, kik­ről van szó. A magyarországi változásokig meg lehetett húzni a választóvonalat az 56-os forradalom szelleméhez ragaszkodók és a hatalmat kiszolgálók között. Az emigráción belül is tudni lehetett, ki a féltékeny, irigy, a magyarságát fennen hangoztató, de azért semmit nem tevő, és ki az, aki áldozatokra is képes. Az első szabad választások után eltűntek a válasz­tóvonalak, a hivatalos állásfoglalás az lett:,,Mindnyá­jan magyarok vagyunk!" A volt emigráció tagjai közül is sokan elfelejtették a rájuk akasztott „fasiszta" jelzőt, örömmámorban siettek a követségi fogadásokra, ahol a régi arcok összekeveredtek az újakkal: „mindnyájan magyarok vagyunk!” A kommunista hatalmat kiszolgálók 180 fokos fordulatot tettek és gyorsan feltették a „demokra­ta" álarcot: „mindnyájan magyarok vagyunk!" A népcsoporti státusz elnyerése után most a Köz­ponti Szövetség is kiadta a jelszót: „mindnyájan ma­gyarok vagyunk!" Ebből is látszik, hogy „tanulóból" lenne elég, de milyenek ezek a nevelésre váró alanyok? Amíg csak egyes személyek változtatják meg a véleményüket, hazatelepülnek, megbocsájtanak, felejtenek, szemet húnynak, stb. , addig ez mindenkinek egyéni, szuve­rén joga. Ha azonban felülről jön, szinte egyedüli megoldásként ugyanez, már nem lehet vele egyetérte­ni. Lelki szemeim előtt megjelenik a jövő: „nebulók" kopogtatnak az „iskola" ajtaján, múltjukat senki nem kérdi tőlük, s az ,,igazgató bácsi" mindenkit a keblére ölel: „ausztriai magyarok vagyunk!" Íg, igaz! De milyen magyarok?! PANZ MÁRTA• LAPZÁRTA minden páratlan hónap 5-én! TELEFAX : 505 36 78 Nemzetközi zeneművészeti akadémiát kíván a prá­gai Mozart Alapítvány létrehozni a fertődi Esterházy­­kastélyban. A posztgraduális képzés keretében éven­te hetvenöt Nyugat-Európából és a tengerentúlról érkező művész-diák képzését vállalnák itt. Az alapít­vány vállalja tovább az általa használt épületrészek felújítását is. NAGYON JÓ MINŐSÉGŰ, szép kivitelezésű térkép jelent meg a közelmúltban a Fertő tóról és környékéről. A térképet a Duna Holding Sopron Kft. adta ki német és magyar nyelven. Hátulján részletes tájékoztatás és útbaigazítás található. Kapható az újságárusoknál és az idegenforgalmi hivatalokban, egyelőre még csak Magyarországon, de várhatóan hamarosan Ausztriában is forgalomba kerül. FIGYELEM! Tavaly december 31-e óta a magyar 20 Ft-os papírbankjegyek nem érvényesek a keres­kedelmi forgalomban. Ezzel fizetni már nem lehet. Ha valakinek még birtokában van papír 20 Ft-os, ez év végéig bármelyik magyar bankban beválthatja.

Next