Béke és Szabadság, 1953. július-december (4. évfolyam, 27-53. szám)
1953-07-01 / 27. szám
BESZÉLGETÉS A BUDAPESTI FELHÍVÁSRÓL EGY EMBER ÜL VELEM SZEMKÖZT a MÁVAG-gyár 2-es kapujánál, Laukó Pál. Nem könnyű elkerülni a csábítást, hogy csillogó portrét fessek róla, megrajzoljam korunk hősét, az áldozatkész, öntudatos embert, a sztahanovistát. Beszélhetnék a múltjáról, kőműves apjáról, kifutóskodásáról, arról, hogyan vakációzott, mikor iskoláskorában a nyári szünidőben pár pengőért egy kúthoz szegődött benzinesfiúnak. Beszélhetnék felnőtt életéről, háborúról, hadifogságról. Optimista befejezést írhatnék, amelyben boldog hazatérés szerepel, megismerkedés a párttal, alkotó férfiévek, munka, szerelem, család. Megmutathatnám Laukó Pált a Kolónia zsúfolt kultúrtermében, a taps, a hurrá, a lelkesedés és az elszántság egekig csapó hangjainak viharában — hiszen ott volt, részt vett. Megrajzolhatnám végül környezetének erőteljes és drámai díszleteit. Üzemét, a fogaskerékműhelyt, a három gépet, amelynél dolgozik, a függőleges irányban le- feljáró fogazókést, amelyről sűrű permetként folyik a hűtőolaj és a fogaskerék fémtestéhez érve sisteregve porlik szét és égő acél gőzébe burkolja a dolgozót, akinek teremtő kezéből exportmozdonyok és bányagépek óriás fogaskerekei születnek. Idézhetném, amint ott áll a fogazógép mellett napi nyolc órán át ez azt mondja: »Szép a munkám.« Ha mindezt megírnám is, csak részletigazságot írnék, nem az egész igazat. MERT NEM ILYEN, NEMCSAK ILYEN. Nincs benne semmi olcsó, külsőleges hősiség. Nem hatalmas termetű, vállas óriás. Középmagas, sovány, harmincesztendős, egyszerű és komoly. HÉV-vel utazik este Cinkotára feleségéhez és hároméves kisfiához, vasárnap moziba megy és néha a gyomrára panaszkodik. Mindennapi ember, mint te, ő, én... Mikor a Budapesti Felhívásról kérdezem, nem mond nagy szavakat, Eisenhowernek sem üzen. Egész beszélgetésünk alatt egyetlen egyszer sem ejtette ki száján ezeket a szavakat: tervfegyelem, túlteljesítés, éberség... De a műhelyben, az ő műhelyében különös dolgok történnek... Hárman, akik összedolgoznak a három gépen, már nemcsak ünnepi alkalmakra ajánlják fel az újabb és újabb munkaversenyt. Minden alkalom nélkül, állandóan, minden hónapnak megvan a maga felajánlása. Húsz ember a műhely létszáma, ők húszan közösen határoznak minden kérdésben már régóta. Együtt beszélik meg, ki mennyi békekölcsönt jegyezzen és ki hány órakor menjen szavazni. A műhelynek megvannak a saját erkölcsi normái s aki ezeket nem tartja be, azt nem tűrik meg maguk között. A műhelybeliek között nincs egyetlen iszákos, dohányos is alig. Mindenki rendes, példás családi életet él és hogy ez így van és így is marad, azért a műhely többi tagja felel. Szorosan fogják egymás kezét, hogy senki meg ne botoljon. Mindannyian ismerik egymás hozzátartozóit. Megrendezik valamelyik vendéglőben a műhelytalálkozót — mint érettségis osztályok tízévenként a bankettet —, csakhogy náluk évente van ilyen összejövetel. Mindenki feleségével, gyermekeivel jön és beszámol a többieknek a család helyzetéről, ők, a fogaskeréküzemiek, húsz család, együtt járnak kirándulni Balatonra, Görömbölytapolcára. _ LAUKÓ PÁL ÉLETÉBEN nem történt semmi különös, csak észrevétlenül kitágult, megnőtt a családja. Régen: apa, testvér, később: feleség, gyerek. Most: húsz család minden tagja. Húsz ember a műhelyben, felelősség és gond értük s néha külön büszke öröm, amiről beszélni kell. Hogy például a műhelybeliek közül az egyik, Hegedűs Imre munka után, este főiskolára jár. A fogaskerék üzemiek természetesen részt vesznek a nagygyűléseken, tartanak kisgyűléseket és természetesen minden gyűlés nélkül — mint a szoros közösségben élők — minden »Szabad Nép baráti kör« nélkül naponta beszélnek arról, amit az előző napi újságban a vonaton, vagy este odahaza olvastak. A BUDAPESTI FELHÍVÁSRÓL beszélgetünk s Laukó biztat, írjam csak meg, hogy ő most a műhely nevében mond véleményt. Beszélgetésünk elején azt mondta: — Tárgyalások útján kell mindent megoldani? Kell és lehet is. Nem kétséges! Mi azonban nem mehetünk oda tárgyalni, nekünk más rész jutott. Mértékadó szavakat mond, nincs bennük semmi hatáskeltő, nincs bennük bizonytalanság, kétség, vagy hangos optimizmus, rózsaszín reménykedés. Szavai súlyosak, mint a nehéz gépek, amelyekkel dolgozik, egyszerűek és kemények, mint a munkásosztály élete és tapasztalatai. — Egyikünk sem akarja, hogy mégegyszer háború legyen. Mi jól tudjuk, hogy nem fog egyetlen gyáros, vagy nyugati kormányférfi sem elmenni harcolni. A múltban is minden háborúban a nép vérzett, a dolgozó szenvedett. De most azt mondjuk: tárgyaljanak és egyezzenek meg! Elég nagy a világ, elférünk benne mindannyian. EZ A MŰHELYBELIEK VÉLEMÉNYE. Ez a vélemény a fogaskeréküzemben, a MÁVAG minden üzemében, az ország minden műhelyében. Mert ezerszám van már műhely Magyarországon, ahol a dolgozók olyan szoros közösségben élnek, mint egyetlen nagy család , ahol közösen foglalnak állást anagypolitikai kérdéseiben, amely már nem nagypolitika, hanem mindennapi életünk. Nem mondanak fényes szavakat; az ilyen Laukók nem sokat beszélnek az éberségről, erőnk növeléséről , hanem teszik, amit kell. Állást foglalnak és elhatározásuk törvényszerű, mint a történelem. Laukó Pál MÁVAG esztergályos, fogaskerék fogazó múlt havi teljesítményátlaga 244 százalék volt. A Béke Világtanács budapesti ülésezése alatt elérte a 377 százalékos teljesítményt. Beszélgetésünk elején azt mondta, nem ő tárgyal, hanem a diplomaták. De a tárgyalásokon a Laukó Pálok mondják tollba a megegyezést. Bars Sári LAUKO PAL (Mávag) sztahanovista állásfoglalása a béke ügyében: 377% 2 BÁCS-KISKUN megyében, Drágszél községben, a „Haladás” termelőszövetkezet tagjai a Béke Világtanács ülésének tiszteletére békehetet tartottak. A békehét eredményeként a versenybrigád 26 hold paprikát ültetett el és mivel a szokatlan nagy esőzés miatt kapálni nem lehetett, a gyomtalanítási munkálatokat kézzel — maradéktalanul — elvégezték. BAJA VÁROS dolgozói a Béke Világtanács ülésének tiszteletére a bajai Béke-téren békemáglyát gyújtottak, ahol az iskolák legjobb tanulói álltak díszőrséget. Kultúrműsor és fáklyás felvonulás gazdagította a béke tiszteletére rendezett ünnepségeket. MISKOLCON eddig 1500 békevédelmi szerződést kötöttek. A Béke Világtanács ülésszakának ideje alatt 100 új békebizottság alakult. A Budapesti Felhívás óta igen sokan keresik fel a békebizottságokat és kérik, hogy kapcsolják be őket a békeharcosok társadalmi munkájába. EGER városában a pedagógusok békenagygyűlést tartottak. Beszámoltak a Béke Világtanács határozatairól és ismertették a Budapesti Felhívást. A gyűlés után 80 új békebizottság alakult. . HAJDU-BIHAR megye lakosai a Béke Világtanács ülésének idején csoportos rádióhallgatásokat szerveztek. Sáp községben például mindennap nyolc házban hallgatták az ülésezésről adott helyszíni közvetítéseket. Hajdúszováton minden este 25 helyen szólt a rádió. A hallgatók a közvetítések után megbeszélték a hallottakat. A határozatok hatására 47 békevédelmi szerződést kötöttek — a többi között — fiz aratás határidő előtti elvégzésére. Darvas községben a csoportos rádióhallgatás után az állami gazdaság dolgozói fogadalmat tettek, hogy az őszi árpa aratását 5 nap helyett 3 nap alatt végzik el. Vállalásukat teljesítették. A VESZPRÉM MEGYE területén a Béke Világtanács ülésszakának idején több mint 5000 békevédelmi szerződést kötöttek. Zalavár községben 282 dolgozó paraszt lépett párosversenyre és a 110 százalékra vállalt lucernabeadást 187 százalékra teljesítették. A Veszprém megyei szénbányák közül Dudor bizonyult a legjobbnak. A bányászok a Béke Világtanács ülésezésének idején minden nap túlteljesítették az üzem tervét.