A Béke és a Szocializmus Kérdései, 1958 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1958-09-01 / 1. szám
tulásának meggyorsulása lesz. A jelenlegi nemzetközi erőviszonyok egyre inkább megváltoznak a szocializmust építő, a gyarmatosítók ellen harcoló népek javára, a béke, a demokrácia és a nemzeti függetlenség ügyét védő népek javára. Az imperializmus történelmileg pusztulásra ítélt rendszer. Arra azonban még mindig képes, hogy sok bajt és szenvedést okozzon az emberiségnek. A népek megszabadítása ezektől a szenvedésektől, a népek megmentése az újabb háborúktól, az új világ felépítése — olyan történelmi küldetés, amelyet korunk leghaladóbb és legszervezettebb osztálya, a társadalom haladó erőit maga köré tömörítő munkásosztály teljesít. A munkásosztály már nemcsak követeli a társadalom vezetésének jogát. Egyszersmind tettekkel bizonyította, hogy csakis ő képes megoldani azokat a problémákat, amelyeket korunk az emberiség elé állított. A XIX. és a XX. század hatalmas osztályharcainak kohójában alakult ki az a nemes ötvözet, amely példátlan erőt adott a dolgozók élcsapatát megtestesítő proletariátus felszabadító mozgalmának, ebben a kohóban alakultak ki — a harcos marxista-leninista kommunista pártok. A munkásosztály még nemrégiben is csak egy országban építhette a szocializmust — a Szovjetunióban. Most viszont sok európai és ázsiai országban folyik a szocializmus sikeres építése. Az élet ezzel világméretekben igazolta a marxistaleninista tanítás helyességét. A kommunisták tettekkel bizonyították, hogy még hihetetlenül nehéz körülmények között is valóra tudják váltani a szocializmus, az igazi béke és demokrácia eszményeit, amelyekről évszázadokon át álmodoztak az emberiség legjobb elméi, amelyekért a népek sok ezer bátor fia és leánya adta életét. A nemzetközi kommunista mozgalom valóban korunk esze, becsülete és lelkiismerete lett. A végbement történelmi változások új problémákat vetnek fel a marxista-leninista gondolkodás előtt. E problémák megvilágításának és kidolgozásának elősegítésére indult meg „A béke és a szocializmus kérdései” című folyóirat. A kommunisták vállán nyugszik most a felelősség a forradalmi mozgalom legnagyobb vívmányának , a világbéke és a világhaladás bevehetetlen bástyáját jelentő szocialista világtábornak sorsáért. A szocialista államok tapasztalatai felé az emberek milliói fordulnak egyre növekvő figyelemmel valamennyi országban, különösen azokban az országokban, amelyek felszabadultak vagy most szabadulnak fel az imperialista függőség alól és most jelölik ki további fejlődésük útját. A tőkés országokban a dolgozóknak a békéért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott harca élén álló kommunista pártok tevékenységét az emberek milliói kísérik egyre növekvő rokonszenvvel. Ilyen körülmények között rendkívül nagy jelentőségűvé válik a marxista-leninista elmélet körébe vágó problémák további kidolgozása — a nemzetközi fejlődésnek, a Szovjetunióban és a többi szocialista államban folyó szocialista és kommunista építésnek, valamint a tőkés országokban végbemenő nemzeti felszabadító mozgalom és osztályharc tapasztalatainak általánosítása alapján. „A béke és a szocializmus kérdései” című folyóirat a marxista-leninista elmélet propagálását és további kidolgozását tekinti legfőbb feladatának. A folyóirat a szocialista országokban működő kommunista és munkáspártok képviselőinek értekezletén elfogadott és a nemzetközi kommunista mozgalom által jóváhagyott Nyilatkozatnak, mint programot adó dokumentumnak az eszméit fogja propagálni és tovább fejleszteni. A folyóirat ezzel a kommunista sorok eszmei egységének és egybeforrottságának további erősödését szándékozik elősegíteni. A béke és a szocializmus ellenségei semmitől sem rettegnek jobban, mint a szocialista tábor országainak és népeinek egységétől, a kommunista világmozgalom eszmei egybeforrottságától. Az imperializmus háború utáni politikájának elsőrendű feladatául tűzte ki, hogy bármi áron gyengítse a nemzetközi kommunizmus erőinek egységét. Ebben a kommunista mozgalmon belüli revizionista elemek töltik be a fő bomlasztó eszköz szerepét. És ez nem véletlen. A marxizmus fejlődése, eszméinek a munkásosztály körében való elterjedése, erősödése a marxizmus ellen irányuló burzsoá és reformista kirohanások fokozódásával jár együtt. Ez az osztályharc törvénye. Napjainkban, az e 4 Bevezető