A Béke és a Szocializmus Kérdései, 1958 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1958-09-01 / 1. szám

tulásának meggyorsulása lesz. A jelenlegi nemzetközi erőviszonyok egyre inkább meg­változnak a szocializmust építő, a gyarmato­sítók ellen harcoló népek javára, a béke, a demokrácia és a nemzeti függetlenség ügyét védő népek javára. Az imperializmus történelmileg pusztulásra ítélt rendszer. Arra azonban még mindig ké­pes, hogy sok bajt és szenvedést okozzon az emberiségnek. A népek megszabadítása ezek­től a szenvedésektől, a népek megmentése az újabb háborúktól, az új világ felépítése — olyan történelmi küldetés, amelyet korunk leghaladóbb és legszervezettebb osztálya, a társadalom haladó erőit maga köré tömörítő munkásosztály teljesít. A munkásosztály már nemcsak követeli a társadalom vezetésének jogát. Egyszersmind tettekkel bizonyította, hogy csakis ő képes megoldani azokat a problémákat, amelyeket korunk az emberiség elé állított. A XIX. és a XX. század hatalmas osztály­harcainak kohójában alakult ki az a nemes ötvözet, amely példátlan erőt adott a dolgo­zók élcsapatát megtestesítő proletariátus fel­szabadító mozgalmának, ebben a kohóban alakultak ki — a harcos marxista-leninista kommunista pártok. A munkásosztály még nemrégiben is csak egy országban épít­hette a szocializmust — a Szovjetunióban. Most viszont sok európai és ázsiai országban folyik a szocializmus sikeres építése. Az élet ezzel világméretekben igazolta a marxista­­leninista tanítás helyességét. A kommunisták tettekkel bizonyították, hogy még hihetetle­nül nehéz körülmények között is valóra tud­ják váltani a szocializmus, az igazi béke és demokrácia eszményeit, amelyekről évszáza­dokon át álmodoztak az emberiség legjobb elméi, amelyekért a népek sok ezer bátor fia és leánya adta életét. A nemzetközi kommunista mozgalom való­ban korunk esze, becsülete és lelkiismerete lett. A végbement történelmi változások új problémákat vetnek fel a marxista-leninista gondolkodás előtt. E problémák megvilágítá­sának és kidolgozásának elősegítésére indult meg „A béke és a szocializmus kérdései” című folyóirat. A kommunisták vállán nyugszik most a fe­lelősség a forradalmi mozgalom legnagyobb vívmányának , a világbéke és a világhala­dás bevehetetlen bástyáját jelentő szocialista világtábornak sorsáért. A szocialista államok tapasztalatai felé az emberek milliói fordul­nak egyre növekvő figyelemmel valamennyi országban, különösen azokban az országok­ban, amelyek felszabadultak vagy most sza­badulnak fel az imperialista függőség alól és most jelölik ki további fejlődésük útját. A tőkés országokban a dolgozóknak a békéért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi ha­ladásért vívott harca élén álló kommunista pártok tevékenységét az emberek milliói kí­sérik egyre növekvő rokonszenvvel. Ilyen körülmények között rendkívül nagy jelentőségűvé válik a marxista-leninista el­mélet körébe vágó problémák további kidol­gozása — a nemzetközi fejlődésnek, a Szov­jetunióban és a többi szocialista államban fo­lyó szocialista és kommunista építésnek, vala­mint a tőkés országokban végbemenő nemzeti felszabadító mozgalom és osztályharc­ tapasz­talatainak általánosítása alapján. „A béke és a szocializmus kérdései” című folyóirat a marxista-leninista elmélet propagálását és to­vábbi kidolgozását tekinti legfőbb feladatá­nak. A folyóirat a szocialista országokban mű­ködő kommunista és munkáspártok képvise­lőinek értekezletén elfogadott és a nemzetközi kommunista mozgalom által jóváhagyott Nyi­latkozatnak, mint programot adó dokumen­tumnak az eszméit fogja propagálni és tovább fejleszteni. A folyóirat ezzel a kommunista sorok eszmei egységének és egybeforrottságá­­nak további erősödését szándékozik elősegí­teni. A béke és a szocializmus ellenségei semmi­től sem rettegnek jobban, mint a szocialista tábor országainak és népeinek egységétől, a kommunista világmozgalom eszmei egybefor­­rottságától. Az imperializmus háború utáni politikájának elsőrendű feladatául tűzte ki, hogy bármi áron gyengítse a nemzetközi kom­munizmus erőinek egységét. Ebben a kom­munista mozgalmon belüli revizionista ele­mek töltik be a fő bomlasztó eszköz szerepét. És ez nem véletlen. A marxizmus fejlődése, eszméinek a mun­kásosztály körében való elterjedése, erősödése a marxizmus ellen irányuló burzsoá és refor­mista kirohanások fokozódásával jár együtt. Ez az osztályharc törvénye. Napjainkban, az e 4 Bevezető

Next