Béke és Szocializmus, 1960. január-június (3. évfolyam, 1-6. szám)
1960-01-01 / 1. szám
4 1960 küszöbén vak rajta: a nem szabad, a társadalomban nem központi helyzetet elfoglaló ember érhet-e el ilyen magaslatokat a tudományban és a technikában, szolgálatába állíthatja-e a gazdaság, a társadalmi fejlődés és a természet törvényeit? Vajon nem éppen a burzsoá társadalom-e az, amely nem szabad, s amely mint a tények bizonyítják, képtelen valójában felszabadítani és felhasználni az értelem és a kultúra minden erejét, képtelen az embereket nagy célokra lelkesíteni? S ha őszintén válaszolnak ezekre a kérdésekre, összeomlanak az embernek a kapitalista és a szocialista társadalomban elfoglalt helyzetére vonatkozó úgynevezett „nyugati elképzelések”. S ezek az elképzelések máris omladoznak. Ma még nem mérhetjük fel teljesen az átértékelésnek azt a mélyreható folyamatát, amelyet a Szovjetunió tudományos-technikai eredményei a világnak azokban a társadalmi köreiben előidéztek és előidéznek, amelyek nem hívei a kommunizmus eszményeinek. De Nyugaton már mindenki érzi, hogy valami merőben új hatolt be az életbe, valami, aminek jelentőségét és következményeit még nem tisztázták teljesen. Herbert G. Wells említi, hogy 1920-ban Lenin a vele folytatott beszélgetés során rendkívül érdekes gondolatot fejtett ki. Az angol író későbbi visszaemlékezései szerint Lenin az akkoriban általánosan elterjedt nézeteket érintve kijelentette, hogy minden emberi képzet bolygónk méreteinek megfelelően alakul ki, mind azon a feltevésen alapul, hogy a technikai potenciál fejlődésében soha sem lép ki „a földi határok” közül. Ha sikerül bolygóközi kapcsolatokat létesítenünk, felül kell majd vizsgálnunk filozófiai, társadalmi és erkölcsi képzeteinket. Leninnek ezek a gondolatai korunkban különös jelentőségre tesznek szert. Az épülő kommunizmus országában elért hatalmas felfedezések nemcsak hogy hihetetlen mértékben gazdagítják a természettudományokat és a technikai tudományokat, nemcsak a népek közötti kapcsolatok új korszakának beköszöntét jelzik, hanem mélyreható fordulathoz is vezetnek az emberiségnek a világról alkotott nézeteiben. Az új nagy tudományos-technikai vívmányok általánosítása új tételekkel gazdagítja a marxista tanítást, még inkább fokozza eszméinek a világ minden gondolkodó emberére gyakorolt leküzdhetetlen vonzó erejét. A népeket a tények győzik meg, hogy a szocializmus útja helyes út, hogy éppen ezen az úton kell járni. Az a körülmény, hogy az emberiség fejlődésének új szakaszába lépett, még világosabban kidomborítja az 1917 októberi világtörténelmi fordulat jelentőségét, s megerősíti, hogy ezt a dátumot kiinduló pontnak kell tekinteni korunk jellegzetes vonásainak meghatározásában. Wells Leninnek még egy gondolatát emeli ki ebből a beszélgetésből. Amint a technikai potenciál határtalan lesz, mondotta Lenin. vc-