Béke és Szocializmus, 1961. július-december (4. évfolyam, 7-12. szám)

1961-07-01 / 7. szám

A szocializmus erőinek növekedése és az európai helyzet MARIAN NASZKOWSKI Európa nemcsak földrajzi fogalom. Meghatározott politikai tar­talma van, amely a történelmi fejlődés során változott. A XIX. és a XX. század folyamán az európai kontinens egyike volt bolygónk azon érzékeny területeinek, ahol a legélesebb formában ütköztek össze az egyes tőkés hatalmak érdekei. S ennek az lett a következménye, hogy időről időre egyre hevesebb és pusztítóbb háborúk dúlták fel Euró­pát. Földje sokszor volt hadszíntér, ahol a gyűlölködő államok leszá­moltak egymással. Az új, óriási pusztító erejű hadviselési eszközök megjelenése há­borús konfliktus esetén katasztrofális következményekkel fenyegeti a sűrűn lakott, rengeteg kulturális és ipari központtal behálózott euró­pai kontinenst. Ezért roppant nagy jelentőségű és időszerű kérdés a háború és a béke híveinek erőviszonya a mai Európában. * Az oroszországi Nagy Októberi Forradalom jelentősen megváltoz­tatta az évszázadok során Európában kialakult erőviszonyokat. Jelen­tősége nemcsak abban rejlik, hogy a cári Oroszországot kiszakította az imperialista országok láncából és megalakította a világ első szocia­lista államát, a Szovjetuniót, hanem abban is, hogy valamennyi nép­ben forradalmi hangulatot keltett, hogy Európa sok országában meg­erősítette a munkásosztály pozícióit, s végül, hogy sok elnyomott or­szágnak meghozta a függetlenséget. A szovjet szocialista állam megalakulásával felbomlott Európa „zsandárainak szövetsége”, amely még a XIX. században jött létre. Európa területének jelentős részén megsemmisítették a háború és az agresszió erőit. Oroszország, amely kiszabadult az imperializmus rab­ságából és a nemzetközi kapcsolatok új alapelveit fektette le, óriási hatással volt valamennyi európai ország politikájára. A nyugat-európai országok aktivizálódó proletár erői támogatták a szocializmus országának nemzetközi politikáját. Európa történetében voltaképpen ekkor fordult elő először, hogy a néptömegek tevékenyen beavatkoztak kormányaik külpolitikájába. Az „El a kezekkel Szovjet- Oroszországtól!” jelszóval kibontakozott nagyerejű mozgalom rendkí­vül fontos jelenség volt az Októberi Forradalom utáni nemzetközi vi­szonyokban.

Next