Békés Megyei Nap, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-01 / 178. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NAP Jeruzsálem/Gáza - Izrael kérni fogja Musza Abu Marzuk szélsőséges iszlám vezető kiadatását, a Hamász pedig vasárnap vezetője azonnali szabadon bocsátását sürgette. Az AFP jelentése szerint Jichak Rabin miniszterelnök azután döntött a kiadatási kérelemről, hogy vasárnap tanácskozott Simon Peresz külügyminiszterrel, David Libai igazságügyminiszterrel, Amnon Barak vezérkari főnökkel és a Sin Bet, a belbiztonsági szolgálat főnökével. A belbiztonsági szolgálat értesülései szerint a magas rangú Hamász-vezető személyesen adott utasítást több, Izrael-ellenes merényletre. A Hamász vasárnap sürgette az Egyesült Államokat, hogy azonnal engedje szabadon letartóztatott vezetőjét, ellenkező esetben újabb erőszakhullám robban ki a Közel-Keleten. Bonn - Augusztus 18-án a berlini tartományi bíróságon megkezdődik az egykori NDK tíz tábornokának pere. Azzal vádolják őket, hogy felelősek azért a tűzparancsért, amelynek engedelmeskedve a keletnémet állam határőrei annak idején számos menekülőt agyonlőttek. A hírt a Der Spiegel jelentette hétfői számában, de a berlini igazságügyi szervek egyelőre nem erősítették meg. A vádlottak között van Wolfgang Reinhold, a keletnémet légierő, Wilhelm Ehm, a flotta és Fritz Peter, a polgári védelem főparancsnoka. Az 571 oldalas vádirat az NDK védelmi minisztériuma úgynevezett kollégiumának jegyzőkönyveire támaszkodik. Ez volt az a testület, amely minden évben kiadta a parancsot, hogy a határsértőket őrizetbe kell venni vagy meg kell semmisíteni. Mexikóváros - A francia atomfegyver-kísérletek ellen tiltakozó kampánya keretében a Greenpeace környezetvédő mozgalom vasárnapban Mexikóváros történelmi belvárosának egyik terén „Chirac Gondolkodója” címmel szobrot leplezett le. ORSZÁG - VILÁG A LA LIBRE BELGIQUE NÉZETE A Meciar-kormány sebezhetősége Rövid szünet után kiújult a szlovák-magyar nyelvháború - írja hétfői számában a La Libre Belgique című tekintélyes belga napilap. Christine Dupré tudósító rámutat: bár a szlovák oktatásügyi miniszter magyar kollégájával, Fodor Gáborral folytatott találkozóján beleegyezett, hogy Pozsony - a hivatalos indoklás szerint a szülők érdeklődésének hiányában - bizonytalan időre felfüggeszti az alternatív oktatás bevezetését. Vladimír Meciar kormányfőnek vannak még eszközök a tarsolyában a magyar kisebbség lehetőségeinek megtizedelésére, így például máris jócskán megkurtították a magyar oktatási intézmények állami támogatását, és előkészületben van a szlovákot egyetlen nemzeti nyelvként deklaráló törvény tervezete is. A lap beszámol az alternatív oktatással kapcsolatos szlovákiai fejleményekről. A tudósító rámutat: a javaslat al1 százalékos magyarság jobb beilleszkedésének álcája mögött az anyanyelvi oktatás lehetőségeinek csökkentésére és a magyar nyelvű tanárok kirekesztésére törekszik. Nyár elején ez okozta a szlovákiai magyar tanárok és szülők engedetlenségi akcióját, többek között a bizonyítványok átvételének bojkottját. Dupré úgy véli, a nyugati kormányok hathatós beavatkozásával sikerült elkerülni, hogy szeptemberben súlyos válsággal kezdődjék az új tanév. A Meciar-kormányról a huzavona során bebizonyosodott, hogy nem sebezhetetlen, a nyugati nyomás előtt meg kellett hajolnia. A kabinetet ugyanakkor odahaza is súlyos kritikák érik - mutat rá a cikk. Az ellenzék egyes képviselői a teljes szlovákiai oktatás elleni hadművelet kezdetének, a tantestületek terrorizálására tett kísérletnek minősítették a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párthoz tartozó oktatási miniszter, Eva Slavkovska törvénytervezetét. Egyes képviselők úgy vélték, Meciar az etnikai viszonyok kérdéskörét is hatalma növelésére kívánja felhasználni, éppúgy, mint a Michal Kovác elnök lemondatására tett kísérleteit vagy az ellenzéki képviselők mandátumának megkérdőjelezését. A kormány mindazonáltal belülről is repedezni látszik - ítéli meg Dupré. Könnyen lehet, hogy a szlovák-magyar alapszerződés őszre tervezett megerősítésével tarthatatlanná válik a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali pártnak a Meciar-féle Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (HZDS) alkotott, eleve ingatag és törékeny koalíciója - vonja le a következtetést a La Libre Belgique. MÁR A VATRA IS KÉSZÜLŐDIK Felhívás Magyarországnak A Vatra Romaneasca nevű szélsőséges romániai kulturális szervezet felkérte a magyar hatóságokat, hogy vessenek gátat „a Magyarországon folyó románellenes megnyilvánulásoknak”. Ez volt az egyik következtetése annak az országos igazgatótanácsi ülésnek, amelyre a múlt hét végén került sor Marosvásárhelyen, a szervezet székvárosában. Az értekezletet azután tartották, hogy Ion Iliescu román elnök fogadta a Vatra vezetőségének küldöttségét, amely megosztotta vele a románmagyar alapszerződéssel kapcsolatos aggályait. A vita során a Vatra 7 pontos nyilatkozatot fogadott el, amelyben felhívta a román állam figyelmét az RMDSZ tevékenységének „törvénytelen” jellegére, a „Romániaellenes magyar sovinizmusra”. Ilyen értelemben hangzott el az a felhívás is, amelyben a Vatra kinyilvánította: jó néven venné, ha a magyar hatóságok fellépnének minden, a Magyar Köztársaság területén zajló románellenes megnyilvánulással szemben. A román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban a Vatra álláspontja az, hogy figyelembe kell vennie a legfontosabb román érdekeket, a lehető legvilágosabb megfogalmazásokat használja, hogy ne adhasson lehetőséget utólagos vitatott értelmezésre. A Vatra vezető tanácsa aggodalommal kíséri az RMDSZ által kilátásba helyezett, az oktatási törvény elleni fellépéseket, s arra szólítja fel a román illetékeseket, intézkedjenek, nehogy ezen akciók során a román tanárokat és diákokat „elzavarják” bizonyos iskolákból 1995 szeptemberétől. UJJASZÜLETES Finnugor népek kongresszusa Hétfőn megkezdődött a finnugor népek második kongresszusa. A Komi-Permjackij autonóm terület székhelyén, Kudimkar városban összegyűlt küldöttek azzal a követeléssel fordultak Oroszország alanyaihoz, hogy a nemzetközi normákkal összhangban azonnal fogadják el a népek jogait és az emberi jogok tiszteletben tartását biztosító törvényeket. A tanácskozás elé terjesztett nyilatkozattervezet felhívja a figyelmet, hogy a szövetségi nyelvtörvény ellenére számos területen késleltetik a hasonló tartalmú jogszabály elfogadását. A tervek szerint a kongresszus határozatot fogad el, amely kimondja az ősi népek jogát elődjeik földjére és kártérítést követel az ipari termelés okozta környezetszennyezésért. 1995. AUGUSZTUS 1., KEDD FINNORSZÁG TÁMOGATJA TAGSÁGUNKAT Horn—Ahtisaari találkozó A finnországi hivatalos látogatáson tartózkodó Horn Gyula miniszterelnök hétfőn délben majd félórás megbeszélést folytatott Martti Ahtisaari finn államfővel. A köztársasági elnök gratulált a kormányfőnek az EBESZ elnökét adó Magyarországnak az európai biztonság érdekében kifejtett tevékenységéhez. Ahtisaari fontos mérföldkőnek nevezte az EBESZ közvetítésével formálódó csecsenföldi rendezést. A két politikus ismertette egymással országaiknak az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos elképzeléseit, várakozásait. Martti Ahtisaari megerősítette, hogy a január elsejétől Európai Uniótag Finnország felajánlja Magyarországnak a csatlakozáshoz segítségét és támogatását. Horn Gyula és a finn elnök szót váltott a délszláv válságról is, amelynek megoldását illetően egyikük sem volt derűlátó, amit a helyzet ismeretében indokoltnak is tartanak. ALKU A STATUS SAJÁTOSSÁGAIRÓL Mihajlov véleménye A katonai megállapodás aláírása a kezdetet jelenti Oroszország egységének megteremtésében - jelentette ki Vjacseszlav Mihajlov nemzetiségügyi miniszter, a csecsenföldi rendezésről tárgyaló orosz küldöttség vezetője Moszkvában adott nyilatkozatában. Mihajlov szerint komoly előrelépés történt abba az irányba, hogy egy ország lakóinak érezzék magukat a felek. Véleménye szerint azonban az államiság kérdésének megvitatása több évig is eltarthat. A miniszter hangsúlyozta, hogy már negyven nappal ezelőtt, a tárgyalások első fordulójának kezdetén is világos volt a cél, amelyet a háború megállításában jelölt meg. Ezt sikerült elérni, de Mihajlov szerint nem kizárt, hogy bizonyos erők megpróbálják megakadályozni a megállapodásban foglaltak megvalósítását. A politikai kérdésekről szólva leszögezte, hogy még hosszú vita várható. Nyomatékosan rámutatott, hogy a politikai, a gazdasági és egyéb kérdések egyeztetése előtt is nyitva áll az út. Arkagyij Volszkij, az orosz küldöttség tagja nagy sikerként könyvelte el a katonai megállapodás aláírását. Moszkvában adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a politikai és a katonai kérdések összefüggnek ugyan, de nem olyan nagy mértékben, mint azt sokan feltételezik. Ezt azzal indokolta, hogy Csecsenföldnek jelenleg nincs törvényes kormánya. Vjacseszlav Mihajlov nemzetiségügyi miniszter A MAGYAR KÜLPOLITIKA JÁTÉKTERÉRŐL Tárgyalni - de kivel, miről és miként? A debreceni tiltakozás és a térség diplomáciájának megnyilatkozásai diszharmóniába kerültek. Kommentárunk az útkeresés nehézségeit tekinti át. TOM Ami Debrecenben elhangzott, még ha stílusában nem is tetszett osztatlanul mindenkinek, vitathatatlanul indokolt aggodalmakat fogalmazott meg. A legérintettebbek mondták el, és nem lehet kitérni előle. Merre keressen utat a magyar külpolitika? A debreceni beszédekkel egy időben adták tudtul a hírügynökségek, hogy a Bukarestbe látogató Meciar óvta Vacaront olyasféle „tisztázatlan” alapszerződés megkötésétől, mint a pozsonyi, s egyetértőleg és kategorikusan kijelentették: nem fogadható el részükről olyan alapszerződés, amely bármilyen formában is tartalmazná a kisebbségek kollektív, valamiféle önigazgatást - autonómiát - is tartalmazó jogainak elismerését. Érvelésükben éppen úgy európai normákra hivatkoznak, mint a debreceni nagygyűlés levélírói, akik az Európa Tanácshoz címezték a magyar panaszt. Napnyugat felől nézve — honnan mindig diplomatikus óvatossággal fogalmazzák meg a választ egy-egy élesebb riporteri kérdésre -, igencsak nagy taktikai küzdelemnek tűnik ez az egész. Az emberi jogok - ha csak az egyéni jogokat tesszük vizsgálat tárgyává voltaképpen nem tűrik meg az erőszakos asszimilációt, és lehetővé tennék az anyanyelvi oktatás intézményeinek meglétét is. Arra azonban már nem utasítanak egyetlen posztszocialista, s még a mienknél is újraelosztóbb rendszerű költségvetéssel bíró államot sem, hogy mindezt finanszírozza. A hazai többség kormányt választ, az költségvetést csinál, ebben a beszedett adókat újra elosztják. Az adókat a kisebbségtől is beszedik, és Európa nem írja elő, hogy nekik vissza kell kapniuk a maguk intézményeinek fenntartásához azt, ami nemzetként - egy demokráciában - megilletné őket. A kormányzás technikája már nem része a vizsgált kritériumoknak, ellenőrizni csupán a választások korrektségét szokták. A forgatókönyv ilyenkor mindig megfelel a demokrácia érvényesül a többségi akarat. Pro forma - nem nyomnak el senkit. Sőt: esélyegyenlőséget hirdetnek, amely - így érvelnek - a többség nyelvének ismeretében csak teljesebb lesz. Hogy eközben generációk lesznek képtelenek anyanyelvükön művelni szakmájukat, hivatásukat, hogy egy sajátos kultúra elszürkül, kipusztul - az a többséget nem érdekli, sőt abban ellenérdekelt. A szlovák és a román miniszterelnök kisantant-effektust idéző (érveik is hasonlóak, mint azidőtájt) egyetértése csak egyik oka a jogos aggodalomnak. A délszláv válság új határhoz érkezett: ha a fegyverembargót feloldják, minden megváltozik. És ami még fontosabb, a változások sebessége, a jóvátehetetlen elhatározások kivitelezése gyorsul fel. Agónia, pusztulás - ez eddig is kísérte a jugoszláv utódállamok történelmét. De a szerbeknek, akik nem akarnak belenyugodni a térségben hegemón, vezető szerepük elvesztésébe, támadniuk kell, minél több eredményt elérni - amiből majd engedhetnek az osztozkodásnál. Meg kell előzniük Boszniában a lélekszámban őket felülmúló, de kevésbé felszerelt bosnyákok felfegyverzését és kiképzését. Mert akkorra megváltoznak az eddigi erőviszonyok. Az előretörő, egyesülni akaró szerbekre oda kell ütnie a NATO-nak, mert ezt ultimátumában beígérte. Ha ki akarja vonni az ENSZ-kéksisakosokat, az egész légitámadásokra alapozott erőfölényteremtés sürgőssé válik, mert a kivonást az évszakok változása is befolyásolja. Ha nem sikerül idejében kivinni a katonákat, sok lesz az áldozat, akikkel otthon majd el kell számolniuk a választók előtt azoknak, akik döntöttek. Ezért nem akartak hosszú ideig dönteni. Most sem a nyugat-európaiak szánták el magukat, hanem a még kormányon sem lévő, de máris többséget szerzett amerikai republikánusok. S éppen ők azok, akik a leginkább sajnálnák a maguk „élőerejét”, szárazföldi csapatait bevetni... Ha Horvátország és a szerb-montenegrói államszövetség is belesodródik a harcokba, az már Magyarországot is közvetlenül érinti. A menekültek eddig is jöttek, s innen akarják megkísérelni a lehetetlent: nyugatra távozni. De ha a katonai egyensúly felbomlása okán a NATO intenzív légicsapásokba kezd, abból aligha maradhatunk ki. A kivont ENSZ-erőknek is el kell hagyniuk a térséget valahol. Ha Szerbia éléskamrájából - a Vajdaságból - elüldözik az őslakos magyarságot, itt nő meg a feszültség... Szent- Iványi István külügyminisztériumi államtitkár azt mondta: addig van remény, amíg a kéksisakosok ott vannak. Csakhogy Tudjman felfegyverkezése után a kéksisakosokat - és közös akarattal - kivonják (hiszen már ma is mindenki fedezéknek és túsznak használja őket), merőben más, új helyzet áll elő. Még egy sötét ló van a táblán: Oroszország. Az egyértelmű, hogy melyik felet támogatja. De ma arra kell gondolni: ha Moszkva ellenkezése ellenére, s a légicsapások nyomán másokat megelőzve bekerülünk a NATO-ba, az az első pillantásra előnyös helyzet később új következményekkel járhat. A bomlás egyik első jele volt az Amerika Hangja egy jelentéktelen híre, amely arról szólt, hogy egy orosz ügyészség „finn-ugor szeparatista összeesküvést” vizsgál, s hogy abban - észt és finn résztvevők mellett - magyar üzleti köröket is megjelölt részesként. Mindezt magyarázza a csecsen háború, amely azért is folyik, mert minden stratégiai fontosságú olajvezeték átmegy azon a területen, amely a föderációból ki akar válni, vagy olyan autonómiát akar magának, ami felér egy önálló államisággal. A magyar diplomáciának eddig dédelgetett helyzetértékelése volt az arra való hivatkozás, hogy Közép-Európa legnagyobb kisebbsége a határokon túli magyarság, míg létszámában még ennél is nagyobb az Oroszország által féltékeny szemmel figyelt, az utódállamokban maradt oroszság létszáma. A diszkrimináció megelőzésének igénye közös érdekeltséget teremtett Moszkva és Budapest között. Ha Magyarország belép a NATO-ba, nincs olyan moszkvai vezetés, amely tovább ápolná ezt a szálat. Érdekünk az lenne, hogy Moszkva új konszenzusokat lásson megvalósíthatónak ahelyett, hogy Meciarnak bizonytalan működtetésű atomerőművet adományozna a mi határunk mellett, s ahelyett, hogy Bukarest ölelő karjaiba hajszolná Moldovát. Amikor megvonja az energiahordozókat, a flottát és Szevasztopolt megosztani vonakodó Kijevtől, akkor ott is az orosz függés orientációját erősíti fel, és ezzel azt a nosztalgiát, amely a szovjet korszakra mutat vissza. Mi legyen hát a magyar külpolitika? Előbb az európai válasznak kellene - kínkeservesen is - megszületnie. Differenciálni kellene: nem szabadna „működő demokráciákat” látnia, feltételeznie ott, ahol csupán „korrekt választások” voltak egy-egy olyan alkotmány alapján, amely amúgy is átmeneti, olyan induló pártokkal, amelyek nevükben ott viselik a demokrácia megjelölését jelzőként, de valóságos politikai szándékuk éppenséggel retrográd. Amelyek privatizációt hirdetnek, de a kivitelezésre adott megoldásuk állami korrupciót teremt. S rá kellene mutatniuk arra is: ha egyszer az európai integráció folyamata a szuverenitás bizonyos fokú feladását kívánja meg a legfejlettebbektől is, akkor a belépni kívánkozók nem érvelhetnek — az őket ért bírálatok visszautasításaként - korlátlan, nemzetállami szuverenitásuk újabb és újabb kinyilvánításával.